Az élet napos oldala
Tíz-tizenkét év alatt anyagilag is megtérül, ha napenergiát használunk
Valószínűleg a legtöbb embernek közelebbi kapcsolata van a napelemekkel, mint gondolná. Nekem például már tinédzserkoromban volt napelemes szerkentyűm. Édesanyám hozta haza azt a számológépet, melynek áramellátását a tetején elhelyezett napelemcella biztosította. Nem kellett hozzá sem elem, sem akkumulátor, sőt még ki- és bekapcsoló gomb sem, ezek nélkül is évekig működött, a középiskolai matekórákon a leghűségesebb társam volt a négyjegyű függvénytáblázat mellett. Mostanra a napelemekkel, illetve napkollektorokkal nemcsak egy számológép, hanem egész háztartások fenntarthatók. Bár néhány évvel ezelőtt még luxusberuházásnak számított egy-egy ilyen rendszer, ma már ésszerű áron kiépíthető, és sokak szerint ez a jövő. Körbejártuk, hogy miért.
Már saját életünkben létfontosságú lehet
Ha valaki 2017-ben házat épít, jó eséllyel felvetődik a napenergia használatának gondolata. Nem titok, hogy a Föld fosszilis energiaforrásai a végüket járják, az előrejelzések szerint a világ gázkészlete például már csak mintegy harminc évre elegendő. Tehát még a mi életünkben problémát okozhat a hiánya, különösen annak fényében, hogy a magyar lakosság 63 százaléka gázzal fűt. Ezt a kérdést nem lehet többé elbagatellizálni, így egyre több ember figyelme fordul a megújuló energiaforrások felé, amelyekből sosem fogyunk ki – hazánkban évi 1900 felett van a napsütéses órák száma bármely területen, ráadásul a borult időben érkező szórt fény is hasznosítható.A megújuló energiaforrások közül tehát az egyik legjelentősebb a napenergia, amellyel ráadásul nemcsak egy ház fűtése, hanem a teljes áramellátása is biztosítható. Előbbit a napelemmel, utóbbit a napkollektorral tudjuk megtenni. A környezettudatos szemléletmód mellett a másik, sokkal hétköznapibb érv a napenergia használatára – a gazdaságossága. Ugyan a rendszer kiépítése, legyen szó akár napelemről, akár napkollektorról, plusz anyagi beruházást igényel, de annak köszönhetően, hogy az elmúlt években a kínai és európai modellek árversenye megélénkült, még gyorsabban megtérül a befektetés. Jankovics Tamás épületgépész segítségével napelemek esetén megpróbáltuk érzékeltetni a megtérülési időt. – Sok függ a napelem méretétől, fajtájától és a kiépítés költségétől, általánosságban azt lehet elmondani, hogy ez meghaladhatja a kétmillió forintot. Cserébe egy ilyen mértékű beruházás egy teljes otthon energiaszükségletét fedezni tudja. Mint említettem, soktényezős számításról van szó, így konkrét időpontot nehéz mondani, de általánosságban 10-12 év a megtérülés – tudtuk meg a szakembertől. Mivel családi házat hosszú távra épít az ember, nem hangzik rosszul, hogy bő tíz év után akár ingyenessé is válhat az energiaellátás.
Akár harminc százalékkal kisebb fűtésszámla
A napelemekkel ténylegesen leválaszthatjuk otthonunkat az energiaszolgáltatók köldökzsinórjáról. Kétféle opciónk létezik, hogyan kívánjuk ezt megtenni: választhatunk szigetüzemű vagy hálózatba kötött napelemrendszert. – A szigetüzemű kizárólag az adott épület áramigényeit szolgálja ki, és fontos, hogy legyen hozzá egy tároló berendezés, amely a túltermelt áramot éjszaka is elraktározza számunkra, amikor nincsen fogyasztás. A hálózatba kötött viszont rá van csatlakozva az országos vagy regionális szolgáltató rendszerére, így a számunkra felesleges áramot továbbviszi, majd ha szükségünk van rá, visszahívhatjuk a rendszerből. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy melyik a szimpatikusabb – fogalmazott Jankovics Tamás.Miközben a napelemekkel az áramellátás akár száz százaléka is biztosítható, addig a napkollektoros fűtéssel inkább csak csökkenthetjük a hagyományos fűtési eszközök használatát, ezáltal a számláinkat. – A napkollektoros fűtés nagy előnye, hogy a kazánba a nap hője által már felmelegített víz van bevezetve, ami magasabb hőmérsékletű, mint a fűtésrendszerből visszatérő víz, így annak újbóli felmelegítése kisebb energiát vesz igénybe – magyarázza a szakértő, hozzátéve, hogy ez elsősorban alacsony hőmérsékleten működő fűtőrendszereknél hatékony. A tapasztalatok szerint ezzel a módszerrel a fűtési szezon elején és a végén, amikor nincsenek nagy fagyok, akár teljes egészében is meg lehet oldani a fűtést, de a leghidegebb időszakban is 15-30 százalék közötti költségcsökkentés érhető el.
Nem kell tartani a meghibásodásoktól
Mint mindennek, természetesen a napkollektornak is vannak hátrányai. Miközben a napelemeknél megoldható az áram „tárolása” vagy visszavezetése a szolgáltató rendszerébe, addig a napkollektoroknál problémát okoz a megtermelt hő hasznosítása akkor, amikor nincsen szükségünk rá. Ráadásul nyáron, fűtési időszakon kívül a jelentősen több napsütés hatására értelemszerűen több hő termelődik a rendszerben. Mit lehet ezzel kezdeni? – Például medencefűtésre kiválóan hasznosítható nyári időszakban a napkollektor munkája – mondja a szakember. – Ilyenkor ingyen, rezsiköltségek nélkül, kellemes hőmérsékleten tartható egy kültéri vagy beltéri medence. Ha nincs ilyenre lehetőség, akkor viszont érdemes letakarni a napkollektorokat, különben ha nincsen elhasználva az általuk összegyűjtött hő, a bennük található szolár folyadék akár 180-300 fokosra is felforrhat, ami károsíthatja a rendszert – figyelmeztet Jankovics úr.Ha további hátrányok után kutatunk, a napkollektorok és a napelemek esetében is a magas karbantartási költségek szoktak a középpontba kerülni. Ez azonban téves megközelítés, hiszen ezeknek az eszközöknek a garanciális ideje jóval hosszabb, mint a már említett 10-12 év, amely alatt megtérül a beruházásunk. Akár 25-30 éves garanciát is vállalnak a gyártók a termékeikre, és gyakorlatilag karbantartás nélkül üzemelnek. – Télen azért nem árt megtisztítani őket a hótól, ha azt szeretnénk, hogy energiát termeljenek – jegyezi meg az épületgépész, mivel egy poros vagy havas panel akár 50 százalékot is veszíthet a hatásfokából egy tisztához képest. Bár egy új családi ház esetén a legtöbben nem tervezik a gyors költözést, de érdemes megjegyezni, hogy egy ilyen rendszer minimális költséggel áttelepíthető, nincsen röghöz kötve, tehát az sem lehet akadály, ha valamiért a tervezettnél előbb el kell hagynunk az otthonunkat.
Számít a tájolás és a dőlésszög is
Legyen szó napelemről vagy napkollektorról, sarkalatos pont, hová szereljük fel azokat, hiszem a tájolás és az árnyékhatás évszakoktól függően komolyan befolyásolhatja a teljesítményüket. – A legpraktikusabb megoldás, ha a tetőre telepítjük a rendszert, ugyanis a nap ott éri a lehető legjobban, nem árnyékolja le semmi, nagy felületen tudjuk használni, és nem utolsósorban nem lesz útban sem – sorolta az érveket Jankovics Tamás. Amiatt sem kell aggódni, hogy a tetőszerkezet nem bírja el a súlyukat, hiszen négyzetméterenként nem nyomnak többet 15-20 kilónál, a tető ráadásul egy amúgy is hasznosítatlan terület, úgyhogy logikus választásnak tűnik. – A legideálisabb eset az, ha a déli oldalra helyezzük el őket, nagy, egybefüggő felületen – javasolja a szakember.Kérdés még a dőlésszög, hiszen nem mindegy, hogy a nap sugarait milyen beesési szöggel fogják fel a panelek. – Irányadóként 30 fokos dőlésszöget szoktak mondani, de ez azért irányadó csupán, mert a Nap pályája évszakról évszakra változik, így a rögzített panelek nem állhatnak mindig ideális helyzetben ehhez képest. Ma már létezik erre is megoldás, kaphatók a napsugarak beesési szögét lekövetve mozgó rendszerek. Ezeknek azonban mind a telepítési, mind a karbantartási költsége jóval magasabb lehet, hiszen a mozgó alkatrészek mindig meghibásodási veszélyforrást rejtenek magukban. Nem biztos, hogy megéri – Jankovics úr véleménye szerint.
Hogyan működik a napkollektor?A napsütés és a szórt fény hatására a napkollektorokban lévő szolár folyadék felmelegszik. Egy érzékelő méri ennek a folyadéknak a hőmérsékletét, és amikor eléri az előre beprogramozott értéket, akkor beindítja a keringető szivattyút, a napkollektorok által felmelegített folyadék pedig eljut a víztartályban lévő csőkígyóba. Ez átmelegszik, és megnöveli a víztartályban körülötte lévő víz hőmérsékletét. Innen az előmelegített víz van továbbvezetve a kazánhoz, amelynek így kevesebb energiájába kerül meleg vizet juttatnia a fűtésrendszerbe. Ahogy az a működési elvből is látszik, szükség van egy víztartályra is a rendszer működéséhez, melynek mérete függ a napkollektor mennyiségétől. Nagyjából egy négyzetméter felületű napkollektorhoz 80-100 literes tartály szükséges.






