Véget ért volna az ingatlanpiac aranykora?
Pofonok egy Janus-arcú szakma arcán
Kétarcú helyzetképet festenek a számok: egyfelől a túlkínálat kockázatával, másrészről viszont a beruházások folytatásával találkozunk az ingatlanpiacon. Részleteiben még változatosabb a kép: a főváros/vidék és lakó/kereskedelmi ingatlanok tengelyén is más-más jelenségek színezik az összképet. Megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb ingatlanpiaci folyamatokat úgy, hogy a két pozitív–egy negatív elvből legalább egy pozitív információ jusson a negatívumok mellé.
Válaszúton a kereskedelmi célú ingatlanok
Tetszik vagy sem, amelyik cég megtehette, divatba hozta az otthoni munkavégzést. A munkavállalók körében tapasztalt vegyes fogadtatást viszont sokkal könnyebben viselték a vállalkozások, mint a kereskedelmi célú ingatlanok beruházói és forgalmazói a nyilvánvaló keresletcsökkenést. Okosabban dolgozni azt is jelenti ugyanis, hogy kevesebbet költeni nélkülözhető dolgokra, így kisebb irodakapacitással végezni el ugyanazt a volumenű munkát. 2020 végéhez közeledve jogos aggodalmukat hallatják az ingatlanfejlesztők az éves szinten 31%-kal csökkent keresletet tapasztalva éppen a csúcsra járatott beruházások idején. A probléma az, hogy a fejlesztések jelentős részét félkész állapotában találta a pandémia, ami kétségessé, legtöbb esetben minimum kockázatossá teszi a projektek befejezését. A negatív összképet némileg árnyalja, hogy az ipari-logisztikai célú ingatlanok piaca növekedést könyvelhetett el az első félévben a tavalyi évhez képest. A raktározási igények erősödését segíti az online kereskedelem fellendülése is, így az ingatlanpiacnak ebben a szegletében jók a kilátások.
A fizetési moratórium és a bankok kockázatvállalási toleranciájaA legerősebb visszaesést a turizmus számainak drasztikus csökkenése okozta, és a kereskedelmi célú ingatlanok értékesítésének piacán ez a tendencia egyhamar nem enyhül, ha a home office tartós térnyerését is figyelembe vesszük. Budapesten a munkavállalók 40%-a, vidéken pedig legalább 17%-a maradhat otthon munkavégzés céljából a járvány lejárta után is. Ráadásul a válság természetes velejárójaként a bankok kockázati toleranciája is romlott, nehezítették az ingatlancélú forráskihelyezések feltételeit. A márciustól élő fizetési moratórium elsősorban a kis- és középvállalkozások terhein enyhít, a problémát nem képes megoldani, viszont a bankok biztonsági fékeit acélosabbra csiszolta. A projekthitel-állomány hitelmoratóriummal érintett volumenének 77%-a szállodaipari fejlesztésekhez köthető, ráadásul 2021 januárjától a moratórium meghosszabbítása várható. Jó hír a beruházóknak, de ugyancsak próbára teszi a bankok türelmét.
Csökkenő bérleti díjakért sem maradnak a kiskereskedők
A Magyar Nemzeti Bank októberi jelentése a kiskereskedelmi célú ingatlanok hasznosításáról sem fest biztató képet. Ebben a piaci szegmensben a legegyértelműbb az online értékesítés jelentős volumenű növekedése, amely sok kisvállalkozás esetében a polcos értékesítés végóráját is jelentheti. Azok a vállalkozók, akik ezzel a módszerrel remélik túlélni a világjárványt, nyilván könnyen megtakaríthatják a bérleti díjat, ami önmagában is jelentős segítség ebben a turbulens időszakban. A bérbeadók alkupozíciója gyengült, és sokan még így sem tudták megtartani bérlőiket.
Mozgalmas évet zár a lakáspiaci forgalomMélyrepülés és visszapattanás: ez jellemezte az idei lakáspiacot. Hat év után először mérséklődött a lakáspiaci tranzakciók száma – derül ki a KSH adataiból. Az idei első negyedévben feldolgozott adásvételi tranzakciók száma a tavalyi év hasonló időszakának háromnegyedét sem érte el. A statisztikai összesítőből kiderül, hogy míg 2019. I. negyedévében 38 712 lakáseladást rögzítettek, addig 2020. I. negyedévében csupán 16 514-et adtak el. Ebből a használt lakások tavalyi forgalma 35 750 adásvétel, az idei szám ugyanebben a szegmensben 16 086 tranzakció. Az új építésűek piacán még nagyobb a különbség: a tavaly regisztrált 2 962 eladott lakáshoz képest ebben az évben csak 428 kelt el az első negyedévben.
Az árak nehezen engednek a színvonalból
A fenti adatokból egyértelműen következne egy magasabb arányú árcsökkenés, ehhez képest július végére az ingatlanpiac árszínvonala a tavalyiéra pattant vissza az új lakások négyzetméterárait tekintve. Árazás tekintetében egyetértenek a szakemberek abban, hogy nagyobb arányú drágulást már nem bír el az ingatlanpiac. A használt lakásoknál tapasztalt árak viszont jelentősen csökkentek, az idei év második negyedévében 6,3%-kal, ami a 2015 óta mért adatok rekordjának számít. Az ingatlan.com adatai szerint a kínálati árakhoz képest az adásvételi árak végül 5-10%-kal alacsonyabbak, ami azt jelzi, hogy javul a vásárlók alkupozíciója, ami valószínűleg év végén már a befektetői oldalon is jelentős forgalomnövekedést mutat majd. Adásvételi oldalon a falusi CSOK hozott további változásokat: Budapesthez képest a többi nagyvárosban nagyobb forgalmat bonyolítottak a koronavírus idején, illetve egyértelműen nőtt a kistelepüléseken megkötött adásvételi szerződések száma.
Trendfordító bérleti díjak a lakóingatlanok piacánA járvány okozta bezártság jól érzékelhető robbanáshoz vezetett a lakáscélú online keresésekben. Ez a növekedés a lakáspiaci adatok értelmezését is befolyásolta: sok esetben összekeverednek a valós keresleti adatok és a csak érdeklődői keresőadatok. Tény, hogy a hirdetések piacán rekordnagyságú kínálatbővülést tapasztaltunk a pandémia idején: a tavalyi év ugyanezen időszakához képest idén februárban 20%-kal több, azaz 20 ezer hirdetésből válogathattak például a bérlők. Az országos adathoz képest Budapesten még nagyobb, 30%-os növekedést tapasztaltunk. Ez összefügg a bérleti árak csökkenésével is, hiszen 9-10%-os ármérséklés tapasztalható tavalyhoz képest. Az ingatlan.com szerint ez jelentős átköltözési hullámot eredményezhet idén.
Egy jobb év reményében – mit ígér 2021?Az eddigi borúlátásra sarkalló adatok után igazi újévváró hangulatba repítenek a lakáspiacot érintő, jövő évre beharangozott kedvező intézkedések. A lakásépítési áfa 5%-ra csökkentése, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (CSOK) vásárolt ingatlanok illetékmentességének bevezetése és a lakásfelújításra igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás reménykeltő lehetőségek a lakáspiac jövő évi „megmentésére”. Az ördög ügyvédje szerint persze mindez csak újabb lehetőség a trükközésre, és gazdasági elemzők szerint az 5%-os lakásáfa csak arra lesz jó, hogy feljebb tornássza az ingatlanárakat. Várjuk ki a végét! A lakossági szektor által elszenvedett terhek a kedvezmények ellenére is csak részlegesen csökkennek, hiszen a lakáscélú ingatlanok fizetőképes keresletének alakulása elsősorban munkaerőpiaci kérdés. A munkahelyek megőrzése, azok fizetőképességének javítása természetesen összességében nagyobb falat, mint egyetlen szektor megmentése.






