Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Pannon Presztízs Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Pannon Presztízs Magazint! Keresse az újságárusoknál a Pannon Presztízs Magazint!
Online újság Újság

Bezárás

Válassza ki, hogyan szeretné megvásárolni a Presztízs Style Magazint.

Fizessen elő, olvassa az interneten a Presztízs Style Magazint! Keresse az újságárusoknál a Presztízs Style Magazint!
Online újság Újság

Hét gyönyörű kirándulóhely Észak-Magyarországon

dr. Szász Adrián | Profimédia-Red Dot | 2021.06.22. |
Hét gyönyörű kirándulóhely Észak-Magyarországon
Hegyek-völgyek, dombok, vizek, várak, pincék, különleges természeti képződmények itthon Fogtuk magunkat, és nekiindultunk Budapestről Észak-Magyarországnak. Felfűztük egy csokorba az utunkba eső természeti – és történelmi – látnivalók egy részét, ezeket most szeretettel nyújtjuk át bárkinek, aki a jó kirándulásokra e zárkózott időkben már kiéhezett. A teljesség igénye nélkül válogattunk ki hetet a kedvenc helyeink közül, lehet, hogy legközelebb másik héttel jövünk majd – vagy erről a környékről, vagy másikról, mert hazánk kifogyhatatlan a hasonló kincsekből. Ha már a külföld most oly nehezen elérhető (körülményes, nem az, amit szeretnénk, nem úgy és nem olyan élményt ad, és nem utolsó sorban: felelőtlenség is hozni-vinni a vírust), nézzünk hát körül itthon!
Egerszalók – Sódomb
Az egerszalóki sódombhoz hasonló képződmény a törökországi Pamukkaléban és az Egyesült Államok Yellowstone Parkjában is található, előbbi a világörökség része. Nekünk nem kell túl messze menni érte. De mindjárt egy tudományos megközelítés, hogy tudja a meglepett turista, pontosan mivel áll szemben (vagy mi elé áll oda szelfizni): a sódombnak nevezett különleges természeti kincs valójában mésztufa, ami a felszínre kerülő, majd lehűlő termálvízből válik ki. A víz kihűlése oldott szén-dioxid távozását segíti elő, ami gyorsítja a mészkő kiválását, amely eleinte puha lesz, majd fokozatosan megszilárdul. A rajta itt-ott látható zöldes színt a felszínén megtelepedő algák adják, melyek szintén segítik a mészkő megszilárdulását, a víz szén-dioxid tartalmának csökkentésével. 
 
Presztízs MagazinSzarvaskő – Túraútvonal a várromhoz
A Bükk „hegyei közé szorult”, pár száz lelkes faluból festői kilátásokat nyújtó túrákra indulhatunk. Ha az Országos Kéktúra útvonalát követjük, az először a klasszicista stílusú katolikus templom mellett fog elvinni, és „A törökök nyomában” nevű tematikus ösvényen a Major-tetőn, 370 méter magasan álló Vodafone-kilátóhoz vezet. A 2004-ben épül fatorony felső szintjéről lélegzetelállító panoráma tárul elénk Szarvaskőre, a fölé nyúló sziklás várhegy és a Bükk vonulatai felé, egészen Eger városáig. Innen a Kecskefar nevű legelőn vághatunk át egészen a szarvaskői geológiai tanösvényig. A Szarvaskő várának romjaihoz vezető ösvényről – és persze magától a várromtól – is nagyszerű a kilátás. Eger elővára Eger eleste után került török kézre, s állítólag egy vadászatról kapta a nevét, amelynek végén az üldözött szarvas a mélybe ugrott. Bélapátfalva felé az Akasztó-hegy oldalában, a szarvaskői sziklaszorost követve, majd a Tardos-bérc gerincén haladva előbb-utóbb a Gilitka-patak völgyében kötünk ki, s megpihenhetünk az 1750-ben épült Gilitka-, más néven Szent Anna-kápolna mellett. Itt vizet is vételezhetünk, és piknikezőhelyet is kialakítottak. A túra kiindulópontja felé a Rocska-völgy felett, majd az Ágazat-tetőnél elhaladva közeledhetünk, ereszkedhetünk. Az Eger-patak völgyét meg már felismeri az ember, s örömmel konstatálja, hogy gyalogolt csaknem 15 emlékezetes kilométert. A falu is nagyon takaros egyébként, a környező csúcsok közül pedig a Keselyű-hegy a legmagasabb.
 
Presztízs MagazinSzilvásvárad – Szalajka-völgy
Az ország egyik legszebb turistaútja a Bükkben található: a Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy az. Szilvásváradról erdei vasúttal is megközelíthető az Istállós-kői-barlang, ehhez a vonatállomástól félórányit sem kell sétálni. A barlangot, amely értelemszerűen az Istállós-kő nevű hegyről kapta a nevét, amelynek az oldalában elhelyezkedik, valaha ősemberek lakták, fontos régészeti lelőhely. Érdemes innen egy girbegurba turistaúton a Szalajka-forráshoz is ellátogatni, amely a Szalajka-völgy egyik jelképe, s a Szalajka-patak egyik fő forrása, Szilvásvárad vízellátója. Cseppkőbarlangból tör fel, más hasonló karsztforrásokkal együtt. Innen a Felső-tó, más néven a Sipovics „tengerszem” mellett elhaladva jutunk el a Fátyol-vízeséshez, ahol a karsztos vízből távozó szén-dioxid túltelített oldatot hoz létre. Ebből mészkő csapódik ki, a végeredmény egy 18 lépcsőfokból álló, összesen 17 méter hosszú mésztufa gát. További utunk közben egy menő pisztrángsütödében lakhatunk jól, majd a skanzenszerű Szabadtéri Erdészeti Múzeumhoz érünk, ahol a szénégetők életével és munkájával ismerkedhetünk meg. Innen már nincs messze az Éleskői várrom, és a függőleges kőfalból csordogáló Szikla-forrás, amely szintén a Szalajka-patakot táplálja. A Milleniumi kilátóból is érdemes körülnézni.
 
Presztízs MagazinRudabánya – Bányató
Az Ormos-patak völgyének északi végében járunk. Az itt található, ma látható kiterjedésű bányató eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvízből állt, amelyek a vízszint emelkedésével egyesültek, és ma egy körülbelül 300 méter hosszú, 80 méter széles tavat alkotnak. A mélysége helyenként a 60 métert is megközelíti, ezzel hazánk legmélyebb állóvizének számít. A külszíni bányaművelés után visszamaradt meredek sziklafalak határolják, melyeket ma már növényzet – főként akác-, nyár-, nyír- és fenyőfa – borít. A már-már egzotikusan kékeszöld víztükör alatt kisebb halak és más élőlények is élnek, de a tó nem horgászható, magántulajdonban van. A hideg, hirtelen mélyülő víz és a felszín alatt rejtőzködő sziklák miatt fürdeni benne tilos és életveszélyes. Rudabányán egyébként már az ókorban vasércet és színesfémeket, később ezüstöt és rezet bányásztak. A tó csak 1985 körül keletkezett, miután a bányászat által hátrahagyott hatalmas gödrök megteltek karsztvízzel, amit már senki nem szivattyúzott ki onnan. Jó tudni, hogy a tó ugyan szabadon látogatható, ám érkezésünket a falu körforgalmánál elhelyezkedő Rudabányai Múzeumnál előre jeleznünk kell, mert a parkolás a helyszínen csak az ő engedélyükkel lehetséges. A különleges látvány filmforgatásokat is idecsábított már. A tó melletti hegyoldalban található az őslénytani lelőhely, a Majomsziget, ahol 1965-ben az első rudabányai főemlős, a Rudapithecus csontjait – egy alsó állkapocs töredékét – találták meg.
 
Presztízs MagazinBoldogkőváralja – Boldogkő vára
Az ország egyik legszebb fekvésű, középkori hangulatú vára Boldogkőváralja község felett, a Bodókő-hegy sziklagerincén magasodik. Már a 13. század második felében létezett, olyan neves tulajdonosai is voltak, mint például az Amadé-, a Szapolyai- vagy a Zichy-család. A legenda szerint még előttük egy Bodó nevű férfi kapta ajándékba a vidéket IV. Bélától, amiért elbújtatta a tatárok elől a királyt. Róla nevezték el kezdetben Bodókőnek, majd miután a lányai – mind a hét – megesküdtek, Boldogkőre keresztelték. Ez a múlt, ma pedig az Országos Kéktúra vonala is idevezet, de gépjárművel is könnyen megközelíthető, panorámája csodálatos. Valaha puskaporőrlő szárazmalom is működött benne, de az úgynevezett Oroszlánszikla gyilokjárója – a végén egy megfigyelőtoronnyal – a legismertebb képe és jellegzetessége a várnak. Onnan érdemes csak igazán körbenézni, gyönyörködni a településben és a környező, hegyek által körülölelt tájban. Az erőd belső látványosságai a lakótorony, a palotaszárny, a lovagterem, valamint Közép-Európa legnagyobb – több ezer darabból álló – ólomkatona-kiállítása. Még a muhi csatát is „megnézhetjük az ő előadásukban”. Van régészeti, hadtörténeti, címer-, érme- és zászlókiállítás is, míg a vár pincéjében kovácsműhely, szobrok, ásványok és kínzókamra található. A vár felújítása idén fejeződik be, részlegesen – hétvégén és ünnepnapokon – addig is látogatható.
 
Presztízs MagazinHercegkút – Emeletes pincesorok
Hercegkút egy alig több mint hatszáz lakosú sváb falu a Tokaji borvidék szívében. A területet állítólag az őskortól kezdve lakják, a falu maga pedig eredetileg Rákóczi-birtok volt, ám később a Fekete-erdő környékéről beköltözők népesítették be (újra), akik megtanulták a szőlőművelést. A zárt borvidéknek 1908-tól lettek részei a település két végén található szőlők és emeletes pincesorok – a Kőporosi és a Gombos-hegyi pincesor –, amelyek kőháromszögei a népi építészet sajátos emlékei. Ezek a látványos pincék kétágúak, akár negyven méteres járataik a föld alatt is többszintes pincerendszert alkotnak. Hercegkútra azonban nem csak a bor és a pincék miatt érdemes ellátogatni. A különlegesen érlelt helyi sváb szalonnáért, a hagyományőrző falusi együttesekért, a Sváb Tájházért, a Kisboldogasszony tiszteletére szentelt, barokk stílusú római katolikus templomért, valamint a Rákóczi turistaút mentén fekvő Pogány-kút nevű pihenőhelyért is, akár egy jó szalonnasütésre vagy bográcsozásra a tavasszal.
 
Presztízs MagazinSárospatak – Megyer-hegyi tengerszem
A tengerszem Sárospatakról a piros jelzésű turistaúton haladva körülbelül másfélórányi gyaloglással, odavissza összesen mintegy tizenkét kilométeres túrával érhető el. A hegy lába persze gépjárművel is megközelíthető, a Nagy-bot-kő parkolójától mindössze negyvenöt perces kényelmes sétára található. A képződményt a malomkőbányászat eredményezte, amely a tizenötödik századtól a huszadik század elejéig folyt. Ezután a kőfejtő gödörben csapadékvíz gyűlt össze, és egy helyenként hatméteresnél is mélyebb tó alakult ki, ezt nevezték el tengerszemnek. A tó környéke 1997 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, fürdeni és csónakázni a vizében tilos. A 20-30 méter magas sziklafalakat mohák, cserjék borítják, az egész vidéket erdő öleli körül. A Malomkő tanösvényt érdemes bejárni, ahol az út mentén információs táblákról ismerkedhetünk meg a tó keletkezésével, a malomkőbánya történetével és a terület élővilágával. Malomkődarabok, hegybe vájt barlanglakások is megbújnak, ha jól figyelünk, rájuk bukkanhatunk. Ha a környéken járunk, semmiképp ne mulasszuk el megnézni!
Még nincs értékelve