<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/1317/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/1317/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Liszt Ferenc, a hangmágus szívtipró</title>
    <link>https://www.presztizs.com/zene/liszt-ferenc-hangmagus-szivtipro</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Zene        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Mikó Bálint        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Profimédia-Red Dot        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;941&quot; height=&quot;768&quot; title=&quot;Liszt Ferenc, a hangmágus szívtipró&quot; alt=&quot;Liszt Ferenc, a hangmágus szívtipró&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37580.jpg?1594802841&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Csodagyerek, zseniális komponista, a női nem nagy rajongója, szent és tiszta életre áhítozó abbé, a büszke magyar, aki mégis Rómában, Párizsban és Weimarban érezte csak igazán elemében magát…  Liszt Ferenc életét végigkísérte a kettősség: egyszerre szeretett volna kéjsóvár duhajként és csak a zenének élő önmegtartóztató ájtatoskodóként létezni. Igényelte a kényelmet és a pompát, de például haláláig furdalta a lelkiismeret, hogy nem szállt síkra karddal a kezében az 1848-as magyar szabadságharc ügye mellett. Egy olyan ember magánéletébe engedünk ezúttal betekintést, aki úgy lett korának ikonikus komolyzenei alakja, hogy közben életvitelét tekintve Európa első rocksztárjává vált.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1200&quot; height=&quot;857&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37581.jpg?1594802986&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;944&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37582.jpg?1594803066&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;937&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37583.jpg?1594803195&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;841&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37585.jpg?1594803264&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1200&quot; height=&quot;788&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37586.jpg?1594803287&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1078&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37587.jpg?1594803384&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Liszt származása 1918 óta képezi vita tárgyát, egészen addig Lina Ramann a zeneszerzőről 1880 és 1894 között publikált háromkötetes biográfiájának (Franz Liszt als Künstler und Mensch &amp;ndash; Liszt Ferenc: Művész és ember) erre vonatkozó állítása számított iránymutatónak. Ramann részletesen feltérképezte Liszt családfáját, és arra a megállapításra jutott, hogy a komponista apja magyar, anyja pedig osztrák származású volt. Doborján, ahol Liszt született, csupán a trianoni békeszerződés aláírása után vált Ausztria részévé.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37581.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Liszt magát következetesen magyarnak vallotta. Noha Párizsban, Rómában és Weimarban is hosszú ideig élt, soha nem folyamodott francia, olasz vagy német állampolgárságért, de nem volt osztrák állampolgár sem. Rengeteget utazott, és mindig magyar útlevéllel barangolt a világban, amely Sopront nevezte meg illetőségi helyként, ráadásul gyermekei szintén magyar állampolgárok lettek. Lisztet fűtötte a magyar hazafiság érzete, a nyelvvel azonban hadilábon állt. A doborjáni iskolában németül folyt az oktatás, utána pedig Párizsban &amp;bdquo;rászokott&amp;rdquo; a francia nyelvre, és amikor 1840-ben Festetics Leó gróftól kitüntetést vett át, akkor is franciául, de nem kevés büszkeséggel és hagyományos magyar nemesi zekében jelentette ki az egybegyűltek előtt, hogy magyarnak tartja magát.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A csodagyerek tündöklése&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37582.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Liszt 1811-ben született a már említett Sopron megyei Doborjánban, ami ma Raidingként Ausztria része. Apja Esterházy Miklós herceg juhászati számadója, anyja pedig egy pékmester lánya volt. Kiskorában rengeteg betegséget elkapott, egy pedig olyan súlyosnak bizonyult, hogy a szülei azt hitték, a gyermekük elhunyt, és még a koporsót is megrendelték rögtön, ám ekkor a kis Liszt hirtelen &amp;bdquo;feltámadt&amp;rdquo;. Hatévesen kezdett zongorázni, valamint kottát írni, előbb ismerte a hangjegyeket, mint a betűvetés tudományát. 1819-ben Beethoven egykori tanítványa, Carl Czerny lett a zongoratanára, aki nyomban felismerte benne az apró zsenit, és jelképes összegért vállalta a gyerek oktatását. Liszt 1820-ban adta első koncertjeit, és a harmadikon annyira lenyűgözte a közönségét játékával, hogy öt arisztokrata vállalta, hogy évi 600 forinttal támogatja további zenetanulmányait. A Liszt család 1822-ben Bécsbe költözött, ahol a gyermeket Czerny mellett &amp;bdquo;Mozart gyilkosa&amp;rdquo;, Antonio Salieri vette védőszárnyai alá és tanította zeneelméletre. Főképp Milos Forman Amadeus című filmjének köszönhetően manapság afféle ördögi irigykedőként hírhedt Salieri érdekes módon Liszt iránt nem táplált féltékenységgel mérgezett ellenszenvet, pedig azonnal felismerte a gyerek zsenialitását: inkább segítette Ferencet, például zongorakísérőként alkalmazta énekelni tanuló nebulók mellé, ezzel fontos bevételi forrást nyújtva a Liszt famíliának.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;1823-ban Liszt Ferenc bálványával, Beethovennel is találkozhatott: noha a morózus komponista utálta a gyerekeket (a csodagyerekeket meg pláne), hajlandó volt Czerny közbenjárására beengedni Lisztéket a lakásába, ahol aztán elismerően bólogatva szemlélte a fiú zongorázását (mivel eddigre már teljesen megsüketült, be kellett érnie a látvánnyal).&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;1823-ban Liszték Párizsba tették át a székhelyüket, ahol Sébastien Érard hárfa- és zongorakészítő szomszédságába költöztek. Liszt Ádám, Ferenc apja összebarátkozott a mesterrel, aki innentől támogatta a csodagyerek karrierjét, az pedig cserébe reklámozta Érard portékáit, például az ő zongoráin játszott, amiket nem győzött dicsérni. 1824-ben Párizs Lisztet már Mozart reinkarnációjaként ünnepelte, egy évvel később pedig bemutatták első operáját, az egyfelvonásos Don Sanche, avagy a szerelem kastélyát, és innentől nem volt megállás, sorra születtek a mesterművek, amelyek révén a gázsija is növekedett.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Nők minden mennyiségben&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A kamaszkorból a fiatal felnőtti létbe lépő Liszt szó szerint falta az életet, és persze a nőket, akiket könnyen levett a lábukról kedves és előzékeny modorával, kecses mozdulataival, szenvedélyről árulkodó zöld szemével és nem utolsó sorban szőke, hosszúra növesztett hajával. Hozzá hasonlóan kalandvágyó géniusz barátai &amp;minus; Chopin, Berlioz és Paganini &amp;ndash; társaságában gyakori vendége volt a báloknak, szalonoknak, ahol rövid idő leforgása alatt számos tapasztalatot szerzett a csábítás művészetéből. A női nem mellett a katolicizmus gyakorolta rá a zenén kívül a legnagyobb hatást, mindig is vágyott valamiféle egyházi titulusra, de pontosan tudta, hogy annak megszerzése összeegyeztethetetlen csapodár életmódjával, ezért egészen addig várt azzal, hogy magára öltse a mélyen vallásos zeneszerző szerepét, amíg alaposan ki nem élte magát. Csak 1865-ben szentelték abbévá, és olyannyira imádta a tisztséghez járó öltözetet, hogy úgy rendelkezett, abban temessék majd el.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az 1830-as években Liszt fel és alá turnézott Európában, és mindenhol meghódította hallgatóságát improvizációs technikájával és páratlan dallamérzékével. A nőket különösen, ők szó szerint a lába előtt hevertek, és kedvére válogathatott közülük. Jó néhány szeretőt írhatott fel képzeletbeli listájára ekkoriban, köztük az ünnepelt zongoraművésznőt, Marie Pleyelt is, magyarán a kollégákra sem maradt hatástalan a vonzereje. A fáma szerint vele Chopin lakásán találkozott vele először, méghozzá a ház urának távollétében. Chopin a nő férjének közeli barátja volt, ezért nem repesett az örömtől, amikor kiderült, hogy Liszt pont nála melegedett össze ennyire Marie-val.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37583.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Liszt gyermekeinek anyja Marie d&amp;rsquo;Agoult grófnő lett, akivel 1833-ban ismerkedett meg Párizsban. Az arisztokrata hölgy korának jeles politikai publicistája és romantikus regényírója volt, a zeneszerzővel való összebútorozásakor már két saját gyerekkel rendelkezett. Ferencnek három utódot szült (Blandine-t, Danielt és Richard Wagner leendő feleségét, Cosimát), de egyikük sem tudott mit kezdeni ennyi poronttyal, így aztán a velük való foglalatoskodást többnyire dajkákra vagy Liszt anyjára bízták.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A Magyar rapszódiák című zongoraművek szoknyapecér szerzője pályája csúcsán az évszázad híres kurtizánjaival is bizalmas viszonyba keveredett, Marie Duplessis és Lola Montez egyaránt a karjaiba omlottak. E hölgyekkel nem csupán az ágyban lehetett meghatározó élményeket átélni, hanem a társasági életben is, az oldalukon való feltűnés garantált sikert és érdeklődést váltott ki az úri szalonokban. Montez a 19. század egyik legimpulzívabb és legszabadelvűbb nője volt, aki Liszt előtt olyanokat részesített kegyeiben, mint I. Miklós orosz cár és I. Lajos bajor király. Amikor a zeneszerző szakított vele, bosszúból azzal hozta kellemetlen helyzetbe, hogy a német császári pár jelenlétében felpattant egy asztalra, és meztelenül táncolt a szintén az összejövetelen tartózkodó Lisztnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37585.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A legszorosabb kapcsolat Lisztet kétségkívül Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnőhöz fűzte, akivel 1847-ben, kijevi koncertjei után ismerkedett meg. Rögtön egymásba szerettek, majd úgy döntöttek, Weimarban fognak együtt élni, ahol Lisztet 1848-ban udvari karmesterré nevezték ki. Carolyne pénze nagy részét a válása intézésére fordította, mert mindenképp Liszt felesége akart lenni, ám IX. Piusz pápa &amp;minus; hosszas huzavona után &amp;minus; mégsem adta meg az engedélyt a hercegnő házasságának egyház előtti felbontására, pedig a szerelmesek Liszt 50. születésnapján szerettek volna egybekelni. Az emiatt érzett csalódás késztette végül a komponistát arra, hogy papi pályára lépjen, de Carolyne ezt követően is lelki társa maradt, sőt nagy befolyása volt Liszt műveinek végső formájára is. A magyar hangmágus gyakran kikérte a véleményét a munkáit illetően, és a nő javaslatára olykor változtatott rajtuk (egyes zenetörténészek szerint ez nem mindig vált a szóban forgó kompozíciók előnyére). Ha házastárs nem is, örök múzsa mégis jutott Ferencnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;--------------------------------------------------------------------------------------&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37586.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;u&gt;Az első rocksztár?&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A lisztománia kifejezést nem más alkotta meg 1841-ben, mint a német költőóriás Heinrich Heine, akinek beszámolója szerint a magyar muzsikus-zeneszerző hölgyrajongói szó szerint önkívületi állapotba kerültek a mester koncertjein, ráadásul gyakran még azelőtt, hogy az első hang elhangzott volna. Állítólag apácák sem szégyelltek révületbe esni Liszt látványától és zenéjétől, a fellépések végeztével pedig, amikor a művész úr gúnyos mosollyal az egybegyűltek közé hajította pont e célból hozott kesztyűjét, valóságos közelharc robbant ki a &amp;bdquo;szent ereklye&amp;rdquo; megszerzéséért. Ha még azt is hozzátesszük, hogy Liszt hangversenyeit gyakran állva vagy a muzsika ritmusára mozogva hallgatta a nagyérdemű, rögtön nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a 19. század magyar komponista csillaga volt az első igazi rocksztár, a romantika érájának Elvise.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;----------------------------------------------------------------------------------------&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2020/liszt_ferenc_a_hangmagus_szivtipro-37587.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;u&gt;Zongoravirtuóz és író&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Liszt elsősorban zongoraművek szerzőjeként ismert, ezekből komponált a legtöbbet. Fő előadói példaképei Paganini és Chopin voltak: előbbitől a szenvedély és virtuozitás fontosságát, utóbbitól a poétikus hangvételt tanulta el. Liszt zongoraművei sok albumon felbukkannak, de egyedül az ausztrál Leslie Howard rögzítette az összeset. A nagyszabású vállalkozás 15 évig tartott: 95 CD-ből álló gyűjtemény köszönhető neki, Howard pedig bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Kevésbé ismert tény, hogy Liszt íróként is maradandót alkotott: Chopinről írt 1852-es tanulmánya különösen jelentős, később pedig Wagner és Gluck operáiról szóló esszéket jelentetett meg. A kéziratait élettársai (Marie d&amp;rsquo;Agoult grófnő és Carolyne hercegnő) javítgatták, de gyakran nem bírtak ellenállni a kísértésnek, és Liszt tudta nélkül saját gondolataikat is beleírták a művekbe Liszt tudta nélkül.&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/zene">Zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/liszt-ferenc">Liszt Ferenc</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/profimedia-red-dot">Profimédia-Red Dot</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/miko-balint">Mikó Bálint</category>
 <pubDate>Wed, 15 Jul 2020 08:56:41 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">17133 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Zongoramaratonnal, koncertekkel emlékezik Liszt Ferencre Sopron</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/zene/zongoramaratonnal-koncertekkel-emlekezik-liszt-ferencre-sopron</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Zene        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás:MTI        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;181&quot; title=&quot;Zongoramaratonnal, koncertekkel emlékezik Liszt Ferencre Sopron&quot; alt=&quot;Zongoramaratonnal, koncertekkel emlékezik Liszt Ferencre Sopron&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/zongoramaratonnal-koncertekkel-emlekezik-liszt-ferencre-sopron-14820.jpg?1363111530&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Zongoramaratonnal és koncertekkel emlékeznek művésztanárok és zeneiskolás diákok Liszt Ferencre a róla elnevezett soproni kulturális központban szombaton.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A zeneszerző első gyermekkori koncertjét kilencévesen Sopronban tartotta&amp;nbsp; - emlékeztetett Kóczán Péter szervező.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Székely István, az 1977. évi Liszt Zongoraverseny győztese délután ad hangversenyt, műsorán Liszt, Haydn és Bartók művei szerepelnek. Az esti koncertet pedig Keren Hanan izraeli zongoraművész adja. A művésznő korábban olyan zenekarokkal és karmesterekkel is fellépett szólistaként, mint az Izraeli Filharmonikusok és Zubin Mehta vagy a Budapesti Fesztiválzenekar és Fischer Iván. Soproni szólóestjén Liszt-, Beethoven- és Brahms-műveket szólaltat meg.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Liszt Ferenc több szálon kötődik Sopronhoz. Az egykori Sopron vármegyében, Doborjánban (a mai nevén Raidingban) született. Első, csodagyerekként adott koncertjét követően még négy alkalommal hangversenyezett a városban. Utoljára 1881-ben lépett fel, ez volt egyben az utolsó látogatása Sopronban.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/zene">Zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/liszt-ferenc">Liszt Ferenc</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/sopron">Sopron</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forrasmti">forrás:MTI</category>
 <pubDate>Tue, 12 Mar 2013 18:05:54 +0000</pubDate>
 <dc:creator>presztizs</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">7341 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Liszt zongorái láthatók Weimarban</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/zene/liszt-zongorai-lathatok-weimarban</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Zene        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;348&quot; height=&quot;320&quot; title=&quot;Liszt zongorái láthatók Weimarban&quot; alt=&quot;Liszt zongorái láthatók Weimarban&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/liszt-zongorai-lathatok-weimarban-11470.jpg?1319091727&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Liszthez kötődő események sorában változatlanul nagy érdeklődés kíséri a weimari Palota Múzeumban azt a zongora-kiállítást, amelyen a zeneszerző korában, valamint általa használt is hangszerek vagy azok másolatai láthatók.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A Weimar Classics Alapítvány anyagi áldozatával került a tárlatra a több mint 42  millió forint értékű, csodálatra méltó Boisselot-másolat, amelyet a Kosmos  Klavier koncert sorozatban meg is szólaltattak. Látható Johann Georg Schenck  fortepianója, a hangszer az 1700-as évek végéről való. Kiállították a bécsi  Katholnig-műhely úgynevezett asztali zongoráját és az ugyancsak bécsi Streicher  manufaktúra hammerklavierját is - olvasható a múzeum honlapján.  &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Bemutatnak egy Broadwood zongorát is, ez a hangszer 10 évvel fiatalabb,  mint az a példány, amelyet az angol zongoragyáros küldött tisztelete jeléül  ajándékba Beethovennek 1818-ban. A zeneszerző hagyatékából egy Spina nevű  hangszer- és zenemű-kereskedő vásárolta meg, majd a zongora Weimarba került  Liszt Ferenchez, akinek hagyatékából a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdonába.  &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A kiállítás ékessége a Paul McNulty által készített Boisselot-kópia,  amelyet hajszálpontosan épített meg. Az aprólékos munka lépéseiről, a hangszer  első megszólalásáról, Weimarba szállításáról a ZDF német televízió készített és  sugárzott dokumentumfilmet. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A marselle-i Boisselot család tagjai Liszt  közeli barátai voltak. Boisselot egyik fiát Liszt Ferenc után Francois-nak  nevezték el. Kifinomult és a kor lakberendezési stílusát követő hangszerek  készültek a Boisselot-műhelyben, az 1846-os zongora különösen látványos darab,  az áttört famunka - kotta és gyertyatartó -, a filigrán fémdíszek nagyvonalú  eleganciát tükröznek. Ez az instrumentum értékében is megmutatkozik, a Weimar  Classics Alapítványnak csaknem 150 ezer eurót kellett összegyűjtenie, hogy  megszerezze a hangszert. Liszt ezzel a zongorával utazott 1846-ban  Oroszországba. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Paul McNulty felesége, Viviana Sofronitsky próbálta ki  először a zongorát. A zongoraművész Vlagyimir Szofronickij jó nevű orosz  zongoraművész lánya. Paul McNulty és Viviana Sofronitsky a budapesti  Zeneakadémián is tartott már hangszerbemutatót, Stein, Graf és Walter  fortepianók általuk készített kópiáin demonstrálták, hogy főként Haydn és Mozart  művei mennyivel jobban szólnak modern zongora helyett ezeken a korabeli  másolatokon. Az amerikai zongoraművész, Paul McNulty 1995-ben hozta létre  műhelyét egy kis cseh faluban, a Prága közeli Divisovban, ahol a közeli erdőkben  maga választja ki a faanyagot. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Liszt később úgy találta, hogy a  Boisselot zongorák billentése nem elég fürge és inkább az Érard zongorákat  preferálta. A kiállításon egy olyan hangszer látható, amely 1811-ben Maria  Pavlovna nagyhercegnő révén került Weimarba. Sébastien Érard szüntelenül  érdeklődött a technikai fejlődés iránt és fáradhatatlanul fejlesztette a  hangszer lehetőségeit. Ezért virtuózokkal keresett személyes kapcsolatot. egyik  inspirátora a fiatal Liszt Ferenc volt, aki párizsi éveiben Érard támogatását  élvezte, londoni fellépéseire is tőle kapott hangszert.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/zene">Zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kiallitas">kiállítás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kultura">kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/liszt-ferenc">Liszt Ferenc</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/weimar">Weimar</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/zene">zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/zongora">zongora</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Thu, 20 Oct 2011 06:22:20 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5030 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Vándorkiállítás Liszt Ferencről</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/zene/vandorkiallitas-liszt-ferencrol</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Zene        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Szepe        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    est.hu        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;562&quot; height=&quot;382&quot; title=&quot;Liszt Ferenc&quot; alt=&quot;Liszt Ferenc&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/vandorkiallitas-liszt-ferencrol-5904.jpg?1284012835&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A 200 éve született zeneszerzőt és zongoravirtuózt hivatott ünnepelni az a kiállítás, melynek anyagát az ausztriai Eisenstadtban (Kismartonban) található múzeumban gyűjtik össze. Vándorkiállítást szerveznek azokból a művészeti alkotásokból, amelyeken kortárs művészek ábrázolják valamilyen formában Liszt Ferencet.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A budapesti Ernst Múzeum ad otthont elsőként a kiállításnak, majd innen indul útjára a tárlat. Weimar és Bayreuth mellett olyan városokat fog érinteni, amelyeknek valamilyen módon köze volt a híres zenész életéhez. Természetesen London, Lipcse, Luxemburg és Velence mellett Pozsonyban és Liszt szülőfalujában Ridingban (Doborjánban) is megcsodálhatja a nagyérdemű a festményeket, videókat és installációkat.&lt;/p&gt;    &lt;div&gt;Az egész eseménysorozat első állomása 2011. márciusában a már említett Ernst Múzeum lesz, és a turné egészen az év végéig tart.&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/zene">Zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kiallitas">kiállítás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kultura">kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/liszt-ferenc">Liszt Ferenc</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/zene">zene</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/esthu">est.hu</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/szepe">Szepe</category>
 <pubDate>Thu, 09 Sep 2010 06:14:36 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">2137 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>