<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/1598/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/1598/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Építsünk szalmaházat!</title>
    <link>https://www.presztizs.com/epiteszet/epuletek/epitsunk-szalmahazat</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Épületek        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Építészet        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tancsa Ágnes        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;450&quot; height=&quot;299&quot; title=&quot;Építsünk szalmaházat!&quot; alt=&quot;Építsünk szalmaházat!&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/epitsunk-szalmahazat-3751.jpg?1276328287&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Erről első hallásra egy tanmese jutott eszembe a három kismalacról, ahol a két öcs nem hallgatott Okoska bátyjukra és nem téglaházat építettek, hanem szalma és deszka házat. Végül a jó öreg ordas farkas egy szuszra fújta el a szalmaházat, és kettőre a deszka építményt. Persze ez csak egy mese. De mi a valóság? Hogyan épül a szalmaház? Mennyire tartós? Beköltöznek-e albérlőnek a nem kívánt rovarok vagy rágcsálók? Ezekre és hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat.         &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div&gt;&lt;span&gt;Honnan ered? &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Az egész világon összesen körülbelül tizenötezer szalmaház található, a legrégebbi ma is álló épület Nebraskában épült lakóháznak, 1901-ben. Az hogy elsősorban az USA-ban és Kanadában népszerű a szalmaház, valószínűleg annak köszönhető, hogy hatalmas gabonatermő területeik voltak, de a szalmát csak csekély mértékben használták fel, mivel az állatokat szilajtartással, vándorló legeltetéssel tartották. A növekvő lakásigények (rabszolgaság eltörlése, bevándorlási hullámok) és a bálázó gépek elterjedése egyenes útként vezetett a szalmaházakhoz. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Miért épít valaki szalmából a 21. században?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Az öko-szemlélet térhódítása már nem korlátozódik az étkezéseinkre, a ruházatunkra, a belsőépítészetünkre, hanem elérte lakóépületeinket is. Ezt bizonyítja a passzív házas technológia, az alacsony energia igényű házak építésének elterjedése. Az energia árak rohamos emelkedése, a szolgáltatóktól való függetlenedés igénye mind-mind hozzájárul a környezetbarát, energiatakarékos megoldások előtérbe kerüléséhez. Azt pedig, hogy a szalma melegen tart, már Nagyapáink is nagyon jól tudták. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Építőanyagként számos előnye van &amp;ndash; a téglánál tízszer jobb a hőszigetelő-képessége, rendkívül olcsó, környezetbarát, a falak ugyanúgy vakolhatók, mint bármely házfal, egy kisebb társaság egy nap alatt felépítheti a ház falait, olcsó üzemben tartani, télen-nyáron kellemes klímát biztosít lakóinak. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Hogyan lehet szalmaházat építeni?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Létezik a teherhordófalas (önhordó) technika, amikor a téglakötéshez hasonlóan két vagy háromzsinóros bálából kötésben rakják a falat, a sarkokon fabetétes erősítéssel és erre kerül a tető. A nebraskai ház is ezzel a módszerrel épült. A másik megoldás esetében - amit Európában jobban kedvelnek - a hagyományos favázas épületeket töltik ki szalmabálával. Itt a faszerkezet tartja a terhet, a tetőteret is. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Mint minden háznál itt is az alappal kezdődik az építkezés. Az alapból (aminek szélessége kb. 65 cm, a magassága 40-60 cm és fa keret kerül rá) vasrudak állnak ki úgy 30-40 cm-re, ezekre húzzák rá az első sor bálát.&amp;nbsp;Az alapon lévő fakerethez kívülről léceket szegelnek, amik felfutnak a felső koszorúhoz. Ezekhez rakják a bálákat. Amikor eléri a fal a kívánt magasságot a fakeret belsejéhez (illetve a felső koszorúhoz) is léceket szögelnek, majd bálázó tűvel hozzájuk kötik a szalmabálákat. Az ablakok helyére már előre fa keretet raknak, amit 2 kereszt léccel megerősítenek, hogy a neki feszülő bála ne torzítsa el. Ezután a falra kívül-belül rabicháló kerül. Erre hordják fel három rétegben a törekből, pelyvából, vízből és agyagos sárból álló tapaszt. Ezt követően lehet meszelni. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Könnyen ég? Elrothad?&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;A szalmabálának nincs ÉMI minősítése. Kanadában végeztek hőtechnikai vizsgálatokat, amit az interneten közzé is tettek. Ennek tanúsága szerint a bevakolt felület két órán keresztül tudott ellenállni 1000 Celsius fokos hőnek, mielőtt bármilyen károsodás érte volna. A gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy a mindkét oldalán vakolt szalmabála nem éghető szerkezetként viselkedik. De a tűz elleni védekezésre, mint minden háznál oda kell figyelni. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;Ezeknek a házfalaknak nagyon fontos, hogy szellőzni tudjanak, ezért nem lehet falig csempézni, légzáró vakolattal ellátni, leginkább meszelni lehet. A közhiedelemmel ellentétben a szalma nehezen rothad el, de mégis a nedvesség az egyik ellensége az ilyen típusú házaknak. Éppen ezért az alapnak legalább 30, de inkább 50 cm-rel a föld felett kell lennie. Célszerű gangot építeni a ház köré, és fokozott figyelmet fordítani a csapadékvíz elvezetésére. A házban a bútorokat 10 cm-nél nem szabad közelebb tolni a falhoz, mert akkor az nem tud megfelelően szellőzni. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Nem kívánatos albérlők&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Tapasztalatok szerint a rágcsálók ritkán rágják be magukat a szalmaház falába. Ha csak a vályogházakra gondolunk, azt kell mondanunk, hogy egy macska sosem árt a háznál. Magyar gazdák szerint a rozs és a zab szalmáját nem kedvelik a rágcsálók. Jelentős védelmet nyújthat az is, ha a fal alsó 30 cm-én, a nyílászárók ill. a felső koszorú mentén sűrű rabichálót teszünk két vagy három rétegben. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Európában elsősorban Franciaországban elterjedt a szalmabála ház, de Németország, Írország, Ausztria mellett Magyarország is úttörője ennek a technológiának. Mindenesetre a közelgő Környezetvédelmi Világnap alkalmából is érdemes elgondolkodnunk az előnyein, elvonatkoztatva Füttyöske kismalac példájától. &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/epiteszet/epuletek">Épületek</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/epiteszet">Építészet</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/alacsony-energiaju">alacsony energiájú</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/epiteszet">építészet</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/epitkezes">építkezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/epitoanyag">építőanyag</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/epuletek">épületek</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/oko">öko</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szalma">szalma</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szalmahaz">szalmaház</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tancsa-agnes-0">Tancsa Ágnes</category>
 <pubDate>Sat, 12 Jun 2010 07:33:46 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">1006 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>