<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2043/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2043/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>8000 méteres hamufelhő</title>
    <link>https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro/8000-meteres-hamufelho</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás:MTI        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;450&quot; height=&quot;300&quot; title=&quot;8000 méteres hamufelhő&quot; alt=&quot;8000 méteres hamufelhő&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/8000-meteres-hamufelho-11075.jpg?1313576462&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A hosszabb ideje aktív kamcsatkai Sivelucs vulkán az elmúlt hónap legnagyobb hamuoszlopát lövellte ki magából: az oszlop magassága eléri a 7800 métert.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Az orosz Tudományos Akadémia geofizikai szolgálata helyi intézetének közlése  szerint a Sivelucs egy ideje 2-3 naponta lövell hamufelhőket, de ez volt az  eddigi legnagyobb kitörés. A tudósok szerint azonban ez nem feltétlenül jelenti  az aktivitás erősödését, és lehetséges, hogy a tűzhányó újra megnyugszik.  &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Lakott településeket nem fenyeget veszély, viszont a repülőknek el kell  kerülniük a térséget. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A Sivelucs a legészakibb működő vulkán Kamcsatkán,  a legközelebbi lakott település az ötezer lakosú Kljucsi. A hegy lába 1300  négyzetkilométeren terül el, abszolút magassága 3283 méter, de a jelenleg aktív,  úgynevezett Fiatal Sivelucs 2800 méter magas. A vulkán mostani aktív periódusa  2006. december 4-én kezdődött. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Kamcsatkán augusztus elején 5500 méteres  hamuoszlop emelkedett a Karimszkij vulkán fölé is, és egy héttel ezelőtt láva is  ömlött a lejtőjén. A Karimszkij 125 kilométernyire  Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól terül el, magassága 1536 méter, jelenlegi aktív  periódusa 1996. januárjában kezdődött és azóta tart. Az 1996-os kitörés során a  vulkántól hat kilométerre lévő Karimszkij-tó fenekéről ömlött az izzó láva, és  elpusztított minden növényt és állatot a tóban, amely azóta is holt víz.  &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Ugyancsak aktív Kamcsatkán a Kizimen tűzhányó: ez 265 kilométerre van  Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól, utolsó nagy kitörését 1928/98-ben jegyezték fel,  de 2009-ben újabb aktivitási időszaka kezdődött. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Kamcsatka a  Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétmillió éve alakult ki, amint a  csendes-óceáni kőzetlemez az eurázsiai kőzetlemez alá bukott, ami erős vulkáni  tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető,  így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemzőek  az aktív vulkáni tevékenység és a földrengések. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Kamcsatkán 160 vulkán  található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A  Kljucsevszkaja Szopka (4750 méter) Kamcsatka és az egész eurázsiai térség  legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget páratlan  látványossága a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen  képződménye.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/hamufelho">hamufelhő</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kamcsatka">Kamcsatka</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kulfold">külföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/sivelucs">Sivelucs</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vulkan">vulkán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forrasmti">forrás:MTI</category>
 <pubDate>Wed, 17 Aug 2011 10:21:11 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4808 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Víz alatti antarktiszi vulkánok</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/viz-alatti-antarktiszi-vulkanok</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;400&quot; height=&quot;279&quot; title=&quot;Víz alatti antarktiszi vulkánok&quot; alt=&quot;Víz alatti antarktiszi vulkánok&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/viz-alatti-antarktiszi-vulkanok-10674.jpg?1310543251&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Korábban ismeretlen víz alatti vulkánokat fedeztek fel a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei az Atlanti-óceánban, a dél-amerikai Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között Dél-Sandwich-szigetek környékén.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A kutatók összesen 12 vulkánt fedeztek fel a tengerfelszín alatt, némelyek  magassága eléri a 3 kilométert. Öt kilométer átmérőjű krátereket is találtak,  amelyek a vulkánok &amp;quot;beomlása&amp;quot; során képződtek, valamint 7 aktív tűzhányót  fedeztek fel - olvasható a Science Daily (&lt;a href=&quot;http://www.sciencedaily.com&quot;&gt;http://www.sciencedaily.com&lt;/a&gt;)  tudományos hírportálon.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A kutatás segít megérteni, mi történik, amikor  kitörnek vagy beomlanak a víz alatti vulkánok, amelyek potenciális  szökőárveszélyt jelentenek.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A víz alatti aktív tűzhányók ugyanakkor  felmelegítik környezetükben az óceánt, kedvező létfeltételeket teremtve a  tengeri élővilág számára.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;quot;Nagyon sok mindent nem tudunk még a víz alatti  vulkanikus tevékenységről, holott a jelek szerint folyamatosan kitörnek és  +beomlanak+ a tengerfenéken működő tűzhányók. A jelenleg alkalmazott kutatási  technológiák immár lehetőséget adnak arra, hogy darabonként összerakjuk bolygónk  evolúciójának történetét, ugyanakkor bepillantást engednek abba is, hogy a  természetben lejátszódó folyamatok milyen veszélyt jelenthetnek a Föld  legsűrűbben lakott térségeiben élő emberek számára&amp;quot; - hangsúlyozta előadásában  Phil Leat, a BAS kutatója az Edinburghban rendezett nemzetközi antarktiszi  földtani szimpóziumon.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A képen egy olaszországi víz alatti vulkán látható.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/antarktisz">Antarktisz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vulkan">vulkán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Wed, 13 Jul 2011 07:47:39 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4604 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Vulkánkitörés</title>
    <link>https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro/vulkankitores</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tancsa Ágnes        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;499&quot; height=&quot;327&quot; title=&quot;Tungurahua&quot; alt=&quot;Tungurahua&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/vulkankitores-7639.jpg?1291615484&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Újra lávát és hamut lövell az Ecuadorban található Tungurahua vulkán.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A több, mint 5000 méter magas sztratovulkán újra kitört. A tűzhányó Ecuador fővárosától Quitotól mintegy 130 kilométerre délre található. A helyiek fekete óriás néven emlegetik.&lt;/p&gt;    &lt;div&gt;A mostani kitörések előtt a környék településeit evakuálták. Jelenleg négy nagyobb lávafolyam indult el a tűzhányó nyugati oldalán. A tűzhányó belsejében történt robbanás okozta földrengéseket még a vulkántól 14 kilométerre található településeken is érezték.&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/ecuador">Ecuador</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tungurahua">Tungurahua</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/utazas">utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vilagjaro">világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vulkan">vulkán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tancsa-agnes-0">Tancsa Ágnes</category>
 <pubDate>Mon, 06 Dec 2010 06:04:58 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">3024 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>