<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2581/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2581/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Vasúttal Székelyföldön – a vasút körül</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/vasuttal-szekelyfoldon-%E2%80%93-vasut-korul</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A legendáktól a mai valóságig – hármas kiadvány-bemutató        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Benkő Péter        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Benkő Péter        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;Vasúttal Székelyföldön – a vasút körül&quot; alt=&quot;Vasúttal Székelyföldön – a vasút körül&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33924.jpg?1502280329&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kora reggel a Keleti pályaudvaron gyülekezett csoportunk egy része, a többiek pedig a Hargita nemzetközi IC egy-egy megállójában szálltak fel a vonatra, hogy bebarangoljuk Hargita megye varázslatos tájait, miközben már a vonat étkezőkocsijában egy rögtönzött kiadvány-bemutató részesei lehettünk. Egyszerre hármat ismertünk meg ezen a kiránduláson, melyből az egyik egy vasúti látványkalauz, ami a Hargita és a Corona nemzetközi IC útvonalát mutatja be. A másik Székelyföld gyógyvizeit ismerteti, míg a harmadik kiadvány a Házsongárdi temetőbe kalauzol bennünket. Mindhárom a Székelyföldről kínál ismereteket.
        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33925.jpg?1502280456&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;749&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33926.jpg?1502280545&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33927.jpg?1502280603&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;749&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33928.jpg?1502280661&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33929.jpg?1502280719&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33930.jpg?1502280777&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;949&quot; height=&quot;768&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33931.jpg?1502280855&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;557&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33932.jpg?1502280940&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A fentiek, a kiadványok bemutatója a pillanatnyi cél, de már a jövőre vonatkozóan is léteznek tervek, elképzelések!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az ismertetők nem csupán egyszerű útikalauzként szolgálnak. Segítik a szervezett turizmus &amp;bdquo;idegenvezetőit&amp;rdquo;, a Határtalan program tanárait, az egyéni utazó turistát, és azt is, aki &amp;bdquo;képzeletben a lélek tájain&amp;rdquo; utazik. Nem idegen földön járunk és nem idegenként.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33925.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&amp;ndash; Minden magyarnak kötelessége megismerni Erdély földjét, történelmét, kultúráját, hiszen vendégek vagyunk ugyan és vendégként fogadnak bennünket. S ha egyesek mégsem, azon muszáj felülemelkednünk, aki a magyarokkal furcsán bánik, azt nekünk kell felemelnünk valami módon &amp;ndash; vallja Pápai Ferenc helytörténész-idegenvezető, aki most csoportunkat kalauzolja. Sokat vállal és tesz. Nála behatóbban kevesen ismerik a szakmában Erdélyt, annak szívét, történelmét, hagyományait, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy az egész napos utazás során végig új meg új ismeretetekkel, információkkal lát el minket. Egy nap alatt végigvonatozva a Kolozsvár&amp;ndash;Dés&amp;ndash;Szeretfalva&amp;ndash;Déda&amp;ndash;Gyergyószentmiklós&amp;ndash;Csíkszereda útvonalon, az idő rövidsége miatt talán túl töményen, de igen izgalmasan hangzik egytől-egyig mindaz, amit Pápai Ferenc elmond. Természetesen nem csak bemutatja, hol és mit látunk, merre tekintsünk, hanem a megfelelő helyeken odaillő idézetetekkel, történeti-történelmi visszapillantásokkal színesíti mondanivalóját &amp;ndash; többek között Kányádi Sándort, Orbán Balázst, idézve a sok-sok példaképet. Elénk jön a táj, megelevenedik a valóság &amp;ndash; megyünk tehát, és örülünk Erdélynek. Együtt vonatozunk, barangolva a valóságban, képzeletben, a múltunkban és történelmünkben. De kik is vagyunk, akik hallgatjuk a most még rendhagyó idegenvezetést?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Marczinkó István a kisvárdai Béres József Ismeretterjesztő Társulatot képviseli, mely a három térkép pályázati lebonyolításában segédkezett. Szabados László mozdonyvezetőnek szintén nagy szerepe volt abban, hogy a vonatos útikalauz megjelenhessen. A fő támogatót Némethné Mariann képviseli, míg a hazai vasúttársaságot Bartha Ágnes. A Vasúttörténeti Alapítvány nevében Nagy József MÁV-főtanácsos utazik velünk, aki majd Szegeden mutatja be elsőként a vonatos útikalauzt &amp;ndash; sorolja Pápai Ferenc. Végül mi, sajtómunkások, akik szintén a kiadványok népszerűsítéséért utazunk és dolgozunk a saját lehetőségeinkkel.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;A székely tüzéhez hívja az idegent, és saját melegét is odaadná.&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33926.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Pápai Ferenc nem tesz különbséget a korosztályok között. Szerinte a történelem igazsága a legnagyobb segítség, amivel bárki figyelmét fel lehet kelteni. &amp;ndash; Ha úgy nézem, s tudom, hogy ahány magyar, annyi világnézet, mind a diákok és mind a nyugdíjasok, tehát a szélsőséges korosztályok ismeretanyaga Erdélyről igen tág határok között ingadozik. Volt olyan csoportom, amely már az első nap a Székely Himnuszt követelte énekelni, mások azzal élcelődnek, hogy történelmünk igazságaiból politikát csinálok. Igen, mert szerintem az az igazi &amp;bdquo;nemzetpolitika&amp;rdquo;, ha azt mutatom be, amit az összmagyarság kapott Erdélytől, a szellemi és épített örökséget. Ezt kell megismerni, ismertetni, továbbadni. Erdélyből meg kell hallani a &amp;bdquo;kiáltó szót&amp;rdquo;, mint egy örömkiáltást, és mint egy segélykiáltást is. Ugye, mindenki a saját ismeretanyaga szerint értékeli a látottakat-hallottakat, és aszerint reagál. De a legfőbb cél az egymásért vállalt felelősségérzet, az együvé tartozás hitvallása, és ez már valóban &amp;bdquo;nemzetpolitika&amp;rdquo; &amp;ndash; foglalja össze tapasztalatait az idegenvezető. Amikor felvetem a sokak által emlegetett &amp;bdquo;igaz magyarok&amp;rdquo; kifejezést, arra Kodályt idézi: &amp;bdquo;Az igaz magyar a székely. És ha mi igazi magyarok akarunk lenni, előbb székellyé kell válnunk&amp;rdquo;, mert sok jó példát ad a Székelyföld, főként emberségből.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33927.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Közben vonatunk elhagyja Maroshévízt, a Gyergyói havasokban kanyarog. Nem tudom megállni, hogy ne szakítsam félbe, és ne készítsek néhány fotót a tájról, mely lenyűgöző. Majd visszatérnék az étkezőkocsi asztalához, hogy folytassuk a beszélgetést, csakhogy beszélgetőtársam közben már a többieknek mutatja, hogy Gyergyószentmiklósról hogyan és merre érhetjük el a parajdi sóbányát és Szovátát, Erdély leghíresebb gyógyfürdőjét. Türelmesen végighallgatom magam is, majd Pápai Ferenc egy Tamási Áron-idézettel folytatja: &amp;bdquo;A székely tüzéhez hívja az idegent, és saját melegét is odaadná.&amp;rdquo; &amp;ndash; A falusi turizmus ma még egyenlő a vendégszeretettel, ami viszont nem egyenlő a turisztikai árucikkel. Ha majd azzá válik, félő lesz, hogy elmarad a vendégszeretet.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Muszáj rákérdeznem arra, miért a vasúti utazásokat népszerűsítik &amp;ndash; többek között a megjelent útikalauzzal. Pápai Ferenc elmondja, egész Erdélyben, kevés kivételtől eltekintve még a magyar időkben épült ki a vasúthálózat, melynek gróf Mikó Imre, &amp;bdquo;Erdély Széchenyije&amp;rdquo; volt a beindítója. Ő, mint az akkori közlekedésügyi miniszter adta át közel 150 éve a Nagyvárad&amp;ndash;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33928.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Kolozsvár vonalat, és rengeteg egyéb vasúti pályát terveztetett. Aztán Baross Gábort az egykori közlekedésminisztert idézi: &amp;bdquo;Azt akarjuk, hogy a brassói ténsasszony Budapestre jöjjön bevásárolni.&amp;rdquo; Igen, ezek a mondatok ébresztenek gondolatokat az emberben. Ezek vetik fel például azt a kérdést bennem, hogy dunántúli létemre miért nincs megoldva 2017-ben például az, hogy másokkal együtt feljussak a háromnegyed hétkor induló nemzetközi vonatra, a Keletibe. Miért nem lehet megfelelően összehangolni a legkorábbi vonatok indulásait, hogy a mai Magyarország nyugati felén élőknek ne kelljen szállodában tölteniük egy plusz éjszakát? S miért kell egy nemzetközi gyorsvonatot még a mai magyar&amp;ndash;román határ előtt rengeteg helyen megállítani, amikor a pálya állapota miatt amúgy is hosszú a menetidő? Vagy: ez a két vonat miért csak Székelyfölddel köt össze bennünket, s miért nincs megfelelő csatlakozás például a csángó magyarok hazájába, Gyimesbükkre vagy a moldvai falvak felé? Aktuális kérdések, melyekre keressük a választ, és kérjük a megoldást!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33929.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;u&gt;A legkeletibb&amp;hellip;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Gyimesbükkel kapcsolatban mi azért nem adtuk fel! Másnap &amp;ndash; egy délelőtti csíkszeredai városnézést követően &amp;ndash; újra vonatra szálltunk, hogy ellátogassunk az ezer éves történelmi magyar&amp;ndash;román határnál álló, a nagy Magyarország egykor volt legkeletibb, úgynevezett 30-as őrházához, melyet közös összefogással felújítottak, és melyben egy páratlan vasúttörténeti kiállítást rendeztek be. Bilibók Ágoston &amp;ndash; Guszti bácsi &amp;ndash; a gyűjtemény alapítója, az őrház mindenese természetesen szívvel-lélekkel mesél és mutatja be féltve őrzött kincseit, az utókor számára megmentett vasúti ereklyéket.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Egy vonal, a magyar vasútépítés büszkeségeivel&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Gyimesbükkre érkezve látogatást teszünk Deáky Andrásnál is, aki Szemben az árral címmel jelentette meg könyvét. Elmondása szerint nem regény, nem önéletrajz, hanem kortörténeti dokumentum, amit kiadott: &amp;bdquo;A gyimesbükki csángó magyarok sajátos történelmi, társadalmi, földrajzi környezetben élnek, mely nagyon sok mindenben különbözik attól, amit természetesnek vagy normálisnak nevezhetnénk. Kálváriájuknak megismerése elgondolkodtathatja azokat, akik azt hiszik, hogy nemzetiségi gondjaink, problémáink maguktól megoldódnak. A megoldás a mi kezünkben van! Megmaradásunk szülőföldünkön elsősorban tőlünk függ!&amp;rdquo; &amp;ndash; vallja a szerző, aki ízletes, különleges pisztrángvacsorával várta csoportunkat birtokán.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33930.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A Csíkszeredára tartó vonathoz aztán Bilibók Ágoston is visszakísér bennünket, s míg a szerelvény befut, mesél a gyimesi állomásépületről, a hajdan volt üzemi létesítményekről, mindenről, ami belefér rövidke időnkbe. Egyébként a Gyimesbükk&amp;ndash;Csíkszereda vasútvonal igen rangos műszaki létesítményekkel büszkélkedhet; a 64 méter magas Karakó völgyhíd, a Ladók hídja (a magyar vasúthálózat legszebben boltozott völgyhídja) és az 1223 méter hosszú lóvészi alagút ezen a vonalon találhatók. Vasútfotósoknak jó szívvel ajánlom megörökíteni ezeket a műtárgyakat.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Csoportunkat Gyimesbükkre elkísérte Zsigmond Enikő is, aki a Székelyföld gyógyvizei nevű kiadvány szerzője-szerkesztője. Ő elmondta, hogy a borvizes kiadvány hiányt pótol, hiszen ilyen jellegű és formátumú összeállítás eddig nem jelent meg. A borvizek Székelyföld legnagyobb kincsei, erre alapozható a fürdőturizmus, a megismerésükben segít a kiadvány. &amp;ndash; Feri szól, én meg ugrok és csinálom &amp;ndash; utal egy frappáns mondattal a közös együttműködésre Zsigmond Enikő.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A továbblépéshez felső szintű együttműködés szükséges&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Sajnáljuk, hogy rövid küldetésünk lassan lejár, utunkat immár a hazafelé vezető Hargita gyorsvonaton folytatjuk, és beszélgetésünket is tovább Pápai Ferenccel &amp;ndash; a kiadványokról, az erdélyi vonatozásról, idegenvezetésről &amp;ndash; no és Székelyföldről. Ahova nem elég elmenni néhány napra vagy hétre, bejárásához, megismeréséhez egy esztendő is kevés volna. A lehetőségei azonban mindenkinek korlátozottak, ezért elsősorban a csoportos, vonatos utazásokban rejlő adottságok minél hatékonyabb kiaknázására koncentrálnak.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33931.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&amp;ndash; Elképzeléseim közt szerepel &amp;ndash; mondja az idegenvezető &amp;ndash; egy olyan vagon, ahol hangosítva, filmvetítéssel együtt mutatjuk be a nevezetességeket, az útvonal egyes szakaszait nyomon követve. Jó segédanyaga lehetne az iskolai törzsanyagnak. &amp;ndash; Egy ilyen utazásra fel kell készülni, pihenőidőket beiktatni, hogy az utas befogadhassa, feldolgozhassa a látottakat-hallottakat. Ha idegen dolgot hallunk, meglepődünk. Ha nem tudjuk azonnal feldolgozni jelenlegi ismereteinkkel, ne utasítsuk el azonnal, mert ha majd jobban megismerjük, közelebb kerül a szívünkhöz-lelkünkhöz a táj, a történelem. Akkor lehet komoly utaztatást indítani, ha mellette odafigyelünk és időt szánunk a közös élményekre. Három területet emelek ki, melyeket összehangolva válik teljessé egy út. Az egyik az utaztató, tehát a vasúttársaság, a másik a fogadó fél, a vendéglátó, a harmadik pedig maga az utazást szervező, aki a másik kettőt jól ismeri. A hármas együttmunkálkodása szükséges egy gyakorlatban is sikeres utazáshoz, de ehhez felső, vasúttársasági és minisztériumi szintű együttgondolkodás kell &amp;ndash; fejti ki Pápai Ferenc, aki idegenvezetőként 1977 óta vezet szervezetten csoportokat. &amp;ndash; Nézze, Erdélyt nem lehet teljesen megismerni. Ha például Kányádi Sándor bácsival utazgattam, ő mindig újabb és újabb élménnyel gazdagított, melyeket én, mint közvetítő, lekoppintva a lényeget, tovább is adom útitársaim számára. Így gazdagodunk egymástól, így adjuk tovább a lángot. Már Kazinczy is megállapította: &amp;bdquo;Magyarország nem ismeri Erdélyt&amp;hellip;&amp;rdquo;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Pedig az igény, mint megtudom, egyre nagyobb például a bakancsos Erdély-bejárás iránt. Speciális érdeklődésű csoportok jönnek: vasútbarátok, természetjárók, helytörténetet megismerni szándékozók. A fő cél azonban minden esetben az, hogy vasúttal utazzanak. Az utazásnak ismeretközpontúvá kell válnia, a térképes ismeretterjesztő kiadványoknak pedig még ennél is jobban használható, egységes könyvvé. &amp;ndash; Ez lesz a közeljövőben a legfőbb cél &amp;ndash; hangsúlyozza a helytörténész-idegenvezető.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/vasuttal_szekelyfoldon_-_a_vasut_korul-33932.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Kolozsváron, a mozdonycsere idején jut idő egy közös fényképezkedésre az állomáson kiállított gőzössel, mely ma már csak szobormozdonyként szolgál. Majd még kétszer cserél gépet a vonat, és csoportunk tagjainak nagyobbik részétől Püspökladányban elbúcsúzunk. Jómagam pedig &amp;ndash; mivel közben besötétedett &amp;ndash; a mozdonyunk száma alapján a mobilos alkalmazás segítségével követem nyomon, hol is járunk éppen, és számolok, hogy kétszeri budapesti átszállással vajon elérem-e az autóbuszt hazafelé? Azért minden eshetőségre felkészülve &amp;ndash; mert késés nélkül nem igazi az utazás &amp;ndash; felhívok egy hostelt, mert sosem lehet tudni&amp;hellip; De &amp;ndash; szerencsére épp elérem a legutolsó buszt. Már másnap van, mire hazaérek&amp;hellip; de nem bántam meg! Csak idő kell, hogy magam is feldolgozzam a páratlan élményt, a rengeteg új ismeretet, tapasztalatot. Hogy legközelebb felkészültebben vágjak neki Székelyföldnek&amp;hellip;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vasut">vasút</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/benko-peter">Benkő Péter</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/benko-peter-0">Benkő Péter</category>
 <pubDate>Wed, 09 Aug 2017 12:16:16 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">15710 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>„Spártai háromszáz” alkotta</title>
    <link>https://www.presztizs.com/film/%E2%80%9Espartai-haromszaz%E2%80%9D-alkotta</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                     Székelyföld hírnevét viszi a világba a rajzfilmsorozat        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Film        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Katona Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    www.legendarium.ro        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;563&quot; title=&quot;„Spártai háromszáz” alkotta&quot; alt=&quot;„Spártai háromszáz” alkotta&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29180.jpg?1440749718&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Legedárium elnevezésű projekt mára branddé nőtte ki magát Székelyföldön. Idén tavasszal az egyik legfontosabb mérföldkőként egy rajzfilmsorozat első epizódja készült el. Hat éve indult a folyamat, és néhány kreatív ember fejéből pattant ki az ötlet, hogy a környék mondáit, legendáit valamilyen formában megjelenítsék. Fazakas Szabolcs ötletgazdával és Tófalvi Beáta produkciós asszisztenssel beszélgettünk.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;563&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29181.jpg?1440749867&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;662&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29182.jpg?1440749909&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;763&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29183.png?1440749941&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;562&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29184.png?1440749974&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;563&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29185.png?1440750017&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;563&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29186.jpg?1440750070&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;563&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29187.jpg?1440750101&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;773&quot; height=&quot;768&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29188.jpg?1440750132&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Asterix és Obelix, Merida, Shrek &amp;ndash; és Zete&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A Legendárium története 2009-ben kezdődött, amikor Fazakas Szabolcs televíziós operatőrnek eszébe jutott, hogy a gyerekkorából ismert székely legenda- és mondavilág figuráit egy színes térképen kellene ábrázolni. Ez akkor el is készült, a Székelyföldi Legendárium első terméke a 156 monda és legenda kulcsjeleneteit ábrázoló rajzok összessége volt egy 68X98 centiméteres térképen. A rajzokat Márton Erika képzőművész rajzolta kézzel, majd János Tímea és Levente digitalizálták. Az ötletgazda és segítőinek célja ezzel az volt, hogy a gyerekek érdeklődését felkeltsék, hogy ne csak a japán és amerikai rajzfilmfigurákat ismerjék és szeressék, hanem a sajátjaikat is. Asterix, Obelix, Merida vagy Shrek mellett például Zete és a Likaskő története is szép, emellett székelyesen humoros és tanulságos.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29181.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A következő lépés már egy könyv összeállítása volt a legendákból, amiket még Orbán Balázs és Benedek Elek gyűjtöttek több mint száz éve &amp;ndash; ezek nyelvezetét Kudelász Nóbel író hozta egységesre, úgy, hogy az a mai gyerekek számára is szerethető legyen &amp;ndash; a kötet 2012-ben jelent meg, azóta majd harminc ezret adtak el belőle.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az ötletek egymást érték. A Legendárium csapata termékfejlesztésbe fogott. Következő lépésekként megszületett a Kalandozzunk Székelyföldön! elnevezésű társasjáték (2013 decemberében), az interneten meghallgatható mintegy 90 monda. &amp;nbsp;2014-ben kiadták a 61 mondát és legendát tartalmazó Színezőt, illetve a kisebb gyermekek számára a memóriafejlesztő kártyát és kirakós kockát.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29182.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Mexikóban is játszanak a társasjátékkal&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A 12 részesre tervezett rajzfilmsorozat első részét 2015 márciusában mutatták be, négy év munka után készült el. Nehezen született meg, de annál jobb volt a fogadtatása. Ennek köszönhetően Székelyföldön már nagyon sok gyerek ismeri a Likaskő történetét.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; Térképet, könyvet, kifestőst, társasjátékot is készítettetek a Legendárium brand alatt &amp;ndash; ennyi év alatt mennyire jutottatok be a hazai, székelyföldi köztudatba? Mennyire vagytok jelen Magyarországon és Európában?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash;&lt;em&gt;A székelyföldi köztudatban erősen jelen vagyunk a visszajelzések alapján &amp;ndash; mondja Tófalvi Beáta. &amp;ndash; Magyarország nagy részén még nem ismernek, de ha az ottaniak megállnak egyes töltőállomásoknál, ott is találkoznak a termékeinkkel. Magyarországon a Székelyföldi Legendárium mintájára létrehozták az Alföldi Legendáriumot, ez egy térképet és egy könyvet jelent, ez utóbbit ugyancsak Kudelász Nóbel szerkesztette. Jelenleg a Délvidéki Legendárium is születőben van, ezt is a Székelyföldi mintájára szeretnék megvalósítani, velünk partnerségben. Kénytelenek voltunk levédetni a Legendárium brandet Európa-szerte, mert &amp;ndash; akárcsak idehaza &amp;ndash; voltak próbálkozások arra, hogy &amp;bdquo;kikapják alólunk&amp;rdquo;. Európában ezután szeretnénk népszerűsíteni, ugyanis jelenleg még zajlik a könyv angolra fordítása, valamint a rajzfilm szintén angol nyelvre történő szinkronizálása. Mikor mindkettővel elkészültünk, akkor szeretnénk Európa-szerte is forgalmazni.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29183.png&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&amp;ndash; Kreatív munkát kell végeznetek hétről hétre, hónapról hónapra &amp;ndash; az ezzel foglalkozó székelyföldiek elég jónak bizonyultak ehhez, vagy máshonnan is kellett szakembereket bevonni?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash;&lt;em&gt; Elsődleges céljaink közé tartozik, hogy minden munkát székelyföldi szakembereknek adjunk ki, így is próbáljuk erősíteni egymást. A társasjátékhoz a bábukat udvarhelyi asztalos készíti. A nyomdák is kizárólag székelyföldiek. Az egyetlen ágazat, ahol Székelyföld kevésnek bizonyult, az a 3D Max-ot jól ismerő és kezelő grafikusok, informatikusok. 2014 őszéig egyetlen emberrel dolgoztunk az animáció terén, Kosza Arnolddal, azóta találtunk még két fiatal székelyudvarhelyit, Rudolf Lóránt és Bugja Zoltán személyében.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; Tudomásotok szerint a világ milyen tájain ismerik a gyerekek a Likaskő mondáját, vagy Zete történetét? Azt tudom, hogy Mexikóban már játszottak ottani gyerekek a társasjátékkal&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; &lt;em&gt;Igen, Mexikóba is eljutott a társasjátékunk. Az angol nyelvre lefordított játékszabályzat segítségével ők is kaptak egy kis ízelítőt a székely monda- és legendavilágból. Voltak megrendeléseink az Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, sőt már Ausztráliába is küldtünk könyvet, térképet, társasjátékot és rajzfilm DVD-t.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29184.png&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Csodálatos mesevilág&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Fazakas Szabolcs 37 éves egykori televízió-operatőr hat éve gyakorlatilag csak a Legendáriummal foglalkozik. Legutóbbi kihívás számára a rajzfilm elkészítése volt, mint mondja, a Korond melletti Likaskő története univerzális, szép történet a jó és a gonosz közötti harcról, s persze mindez székelyföldi szemszögből. A rajzfilmben megjelenik három létező helyszín, a Likaskő földrajzi, a Firtos és Tartod várak pedig valós történelmi helyszínek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; &lt;em&gt;Gyermekkoromban sokat kirándultunk, bringáztunk ezekre a helyekre, s mindig foglalkoztatott a romokon túli csodálatos mesevilág, ez nagyon sokat segített a választásban.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; Mekkora stáb és mennyi ideig dolgozott a rajzfilm elkészítésével?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29185.png&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&amp;ndash; &lt;em&gt;A hollywoodi vagy más országbeli rajzfilm-stábokéhoz képest nagyon kicsi, alig húszan dolgoztunk a rajzfilmen. A képi világ megalkotását, a számítógépes munkálatokat, a kivitelezést csak egy animátor és három grafikus-képzőművész végezte. Tudom, hihetetlen számok ezek, amolyan spártai háromszázként futottunk neki az óriási munkának. Négy éve kezdtük el, és akkor még nem tudtuk pontosan, hogy mekkora fába vágtuk a fejszénket. Az évek során alakítottuk ki a rajzfilm arculatát, és bizony sokszor zsákutcába futottunk, kezdhettük elölről. Könnyebb lett volna egy másik országban egy tapasztalt stábot megbízni, de az már nem a mi rajzfilmünk lett volna: sikerült négy év alatt megalkotnunk a saját rajzfilmünket, ami persze még nem tökéletes, de most már lefektettük az alapokat. Bővítjük a stábot, székelyföldi fiatalokat toborzunk, akik jártasak a 3D-s szakmában, vagy lelkesek és meg akarják tanulni. A cél egy rajzfilm-műhely megalapítása.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29186.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&amp;ndash; Milyenek voltak a visszajelzések, kiknek tetszett igazán a rajzfilm?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash;&lt;em&gt; Az esetek nagy részében pozitívak, ezek erőt adnak nekünk. Vannak rosszindulatú kritikák is, melyeket igyekszünk nem figyelembe venni, viszont vannak építő jellegűek: Jankovics Marcell animációs filmrendező is elemezte a munkánkat, amiből sokat tanultunk. A gyermekeknek nagyon tetszik, szülők írják a közösségi oldalunkra, hogy gyerekeik naponta többször megnézik a rajzfilmet.&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; Nem titkolt célotok, hogy a nagyvilág számára ismertté tegyétek Székelyföldet &amp;ndash; hogyan tud segíteni ebben a sorozat, illetve az egész Legendárium-brand? Hogyan lehet Drakulát letaszítani a trónról?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29187.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&amp;ndash; &lt;em&gt;A hat éves Székelyföldi Legendáriumnak valóban ez a célja. A rajzfilmsorozat nagyon sokat tud segíteni a régió marketingjében, mert valós helyszínek jelennek meg benne, és egy létező népről mesélnek. A nagyvilágban, akik megnézik, előbb-utóbb kíváncsiak lesznek e helyre és e népre. Ha ügyesek vagyunk &amp;ndash; bízom benne, hogy egy ügyes generáció nő fel utánunk &amp;ndash;, ezt az eszközt majd jól fogják használni. Nemzetközi hírű rajzfilmek vannak, melyek szintén mondákon, legendákon alapulnak, Merida skót, Shrek ír, Asterix és Obelix pedig gall legendából indult, a világon sok-sok gyermek ismeri és egy életre megjegyezte ezeket. Székely rajzfilmjeinket is ugyanígy kell, hogy ismerjék! A távirányító a gyermekek kezében van, mi meg elég ügyesek kell legyünk ahhoz, hogy ne kapcsoljanak el a mi csatornánkról. Vagy vegyünk másik példát: Loch Nessbe évente több millió ember ellátogat, akárcsak Görögországba, vagy a Stonehenge-hez. Miért ne jönnének ide is?&lt;/em&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/spartai_haromszaz_alkotta-29188.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;u&gt;A Székelyföldi Legendárium 3D animációs rajzfilmsorozat tervezett részei&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;0. rész: Likaskő&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;1. rész: A Rétyi Nyír mondája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;2. rész: A Csíksomlyói Szűzanya legendája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;3. rész: A gyergyói táltos asszony&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;4. rész: A Medve-tó mondája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;5. rész: Az Almási-barlang mondája&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;6. rész: A Bálványos-vár mondája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;7. rész: Szaladár&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;8. rész: A Székelykő mondája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;9. rész: A Budvár legendája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;10. rész: Lakatos János fagypáncélja és az Ördöglik&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;11. rész: A Szent Anna-tó mondája&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;12. rész: A maréfalvi kőlik és a telekfalvi töklámpás&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/film">Film</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/rajzfilmsorozat">rajzfilmsorozat</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/wwwlegendariumro">www.legendarium.ro</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/katona-zoltan">Katona Zoltán</category>
 <pubDate>Fri, 28 Aug 2015 08:22:34 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">13591 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Ötvenhét évig volt a földben</title>
    <link>https://www.presztizs.com/paletta/otvenhet-evig-volt-foldben</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyújával nem öltek embert        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Paletta        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Katona Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Erdély Bálint Előd        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;Ötvenhét évig volt a földben&quot; alt=&quot;Ötvenhét évig volt a földben&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28670.jpg?1435995504&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Felbecsülhetetlen ereklyének számít a székelység történetében az az ágyúcső, amelyet hosszas huzavona után szerzett meg a sepsiszentgyörgyi múzeum, és amit Erdély több városában kiállítanak majd.  Így lelt Székelyudvarhely múzeumában is– néhány hétig – ideiglenesen otthonra. A kiállítás helyére daruval és kézi erővel emelték be. Méltó környezetbe került, hiszen mellette olyan relikviákat lehetett megtekinteni, mint például Petőfi vagy Kossuth pohara, illetve Bem apó olasz borotvája.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28671.jpg?1435995523&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28672.jpg?1435995561&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28673.jpg?1435995617&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28674.jpg?1435995660&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;516&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28675.jpg?1435995688&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28676.jpg?1435995724&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28677.jpg?1435995775&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Nem mindennapi kiállítást láthatott Székelyudvarhely múzeumában a betérő, mert a március 15-i ünnepségen megnyitott, a Szabadságharc ismert alakjainak ereklyéit tartalmazó tárlathoz &amp;ndash; néhány héttel később &amp;ndash; Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja is &amp;bdquo;csatlakozott&amp;rdquo;. A székelység körében az 1848-49-es forradalom és szabadságarc idejéből ez a tárgy bír a legnagyobb jelentőséggel.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28671.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&amp;ndash; Az ágyúcső súlya 370 kilogramm &amp;ndash; mondja dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója. &amp;ndash; Nagyon nehéz szállítani, így daruval emeltettük be az épület felső részére, onnan sem volt egyszerű, hiszen nyolc ember is alig bírta megemelni. Az ágyúcsövet egy teljesen új, mozgatható talapzat tartja a (ez Pohárdi József munkája), amelyet korabeli képek és leírások alapján készítettek el, akárcsak a hozzá tartozó más felszereléseket, például egy tömködőt. A csőben van egy beszorult ágyúgolyó, de ez csak akkor látszik, ha belevilágítunk &amp;ndash; egyébként a kiállításon hat eredeti ágyúgolyó is van, ezeket megemelve elképzelhetjük, hogy milyen pusztítást végezhettek volna az ellenség katonái között. Az ágyúcső történetéből kiderül, hogy &amp;bdquo;születésekor&amp;rdquo; nem volt idő az elsütésére, így emberéletet sem oltott ki.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28672.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;strong&gt;A föld alól a múzeumba &amp;ndash; az ágyú rövid története&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;(Vargha Mihály, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatójának írása alapján.)&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A kutatások szerint mintegy hetven ágyú készült Gábor Áron vezetése alatt, legtöbbjük (64 darab három- és hatfontos) a kézdivásárhelyi Turóczy Mózes műhelyében. Sokáig úgy tűnt, hogy ezekből egyetlenegy sem maradt fenn. 1906. augusztus 18-án a kézdivásárhelyi kórház udvarán éppen vízvezetéket ástak, amikor a munkások megtalálták az egyetlen hiteles, hatfontos ágyúcsövet, melyet a legendás székely mester és honvédőrnagy öntetett.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Azt akkori cikkekből tudjuk, hogy ezt az ágyút a kökösi csata idején, 1849. július másodikán készítették &amp;ndash; ebben az ütközetben, a cári csapatok ellen harcolva vesztette életét Gábor Áron, akinek köztéri szobrot is állítottak Kézdivásárhelyen. Az őrnagy halálhíre eljutott a városba, illetve az is, hogy a székelyek már menekülnek az oroszok elől. Kovács András szerelőkovács és társai ekkor gödröt ástak, eltemették az ágyút, ugyanakkor megesküdtek, hogy nem árulják el a titkot, vagyis az ágyú helyét. Kovács a halálos ágyán mondta el Pongrácz Jánosnak, hogy körülbelül hol található &amp;ndash; a millenniumi kiállítás alkalmából Pongrácz fúrásokat végeztetett az udvaron, de nem találtak rá az ágyúra, csak néhány évvel később az említett vízvezeték-építők. A majdnem négymázsás ágyúcső alig 25 centiméterre volt a felszíntől. 57 év után az ágyút Kossuth Lajos neve napján, augusztus 25-én diadalmenetben vitték a kézdivásárhelyiek a városházára.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28673.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Sajnos az ágyúcsőnek hányattatott sors jutott: a két világháború között a város román polgármesterének szúrta a szemét, így (mivel Kézdivásárhelynek akkor még nem volt múzeuma) az ereklyét a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták. Több évtizeden keresztül ott őrizték, az állandó kiállítás fontos darabja volt, de a kommunizmus idején, 1973-ban 64 más értékes műtárggyal együtt Bukarestbe, az akkor alakuló Történelmi Múzeumba vitték. Ott csak időszakosan lehetett látni, ugyanakkor nem jelölték meg, hogy milyen ágyúról van szó.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A romániai rendszerváltás után a sepsiszentgyörgyi múzeum vezetői többször próbálták visszaszerezni &amp;ndash; sikertelenül, majd 2006-ra enyhült annyira a bukarestiek hozzáállása, hogy indokolt esetben kölcsönadták. Hosszas huzavona kezdődött ekkor, a székelyföldiek mégis kitartottak amellett, hogy egy ilyen fontos tárgynak a szentgyörgyi múzeumban van a helye. Jöttek a politikai lobbik, a kölcsönkérvények &amp;ndash; az első még 2009 februárjában született, melyben az állt, hogy &amp;bdquo;160 éve történt, hogy Kökösnél negyvennyolcas forradalmáraink hősiesen ellenálltak az osztrák és az orosz impériumok egyesített haderejének. Intézményünk úgy kíván tisztelegni e csodálatos hősi tett emléke előtt, hogy minél eredetibb tárgyakat állít ki nemzeti ünnepünkön, március 15-én. Ezért kérjük hozzájárulását (&amp;hellip;) a Gábor Áron ágyúcsöve kölcsönzésére.&amp;rdquo;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28674.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Végleg a székelyek múzeumában&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A kérvény hatott, mert a bukaresti intézmény vezetősége beleegyezését adta az ágyúcső 30-40 napra való kikölcsönzésébe, a két intézmény közötti szerződést 2010. március 3-án kötötték meg. A megállapodás azt írta elő, hogy az ágyú 2010. április 20-áig marad a Székely Nemzeti Múzeumban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A majdnem négymázsás bronzöntvényt lelkes önkéntesek, köztük a sepsiszentgyörgyi férfidalárda tagjai cipelték be a terembe és helyezték a talapzatra. Az első kiállítás után a kölcsönvételt meghosszabbították, majd a sepsiszentgyörgyiek azon kezdtek dolgozni, hogy az ágyú véglegesen a múzeum tulajdonába kerüljön. Ez sem volt egyszerű, de 2012 márciusában úgy alakult, hogy a két intézmény műtárgyakat cserélt: a sepsiszentgyörgyiek az ágyú másolata mellett átadtak a bukarestieknek két régészeti leletanyagot &amp;ndash; az egyik a szemerjai kincs hatvanegy római ezüst dénárja, a másik az erősdi lelet tizennégy tárgya volt. Ezekért cserébe Gábor Áron bronzágyúja véglegesen a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban maradhatott.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28675.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Nagyjaink becses tárgyai&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A szabadságharc ereklyéi című kiállítást március 15-én nyitották meg a Haáz Rezső múzeumban, az emeleti teremben &amp;ndash; a tárgyak a kolozsvári és a sepsiszentgyörgyi múzeumból kerültek Székelyudvarhely múzeumába, ideiglenesen.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Nemcsak magyar tárgyi emlékek vannak a tárlat anyagában, hiszen az események egyik fontos román szereplőjének, Avram Iancunak személyes dolgait is láthatjuk az egyik vitrinben: az akkori erdélyi események egyik leghírhedtebb szereplőjének pipája, furulyája és lándzsájának hegye is megtekinthető. Az 1849-es eseményeket követően az egykori ügyvéden elmebetegség vett erőt, mítoszba hajló története szerint halála előtt nem sokkal, ezzel a furulyával járta a hegyeket, és magyar uraktól koldult.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A székelyföldi ember számára nyilván sokkal kedvesebbek az olyan tárgyak, mint például az ágyúöntő Gábor Áron jegyzetfüzete vagy a szintén egykori felszereléséhez tartozó kengyele &amp;ndash; a füzetben a kézírása is látszik.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28676.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;u&gt;Bemnek olasz borotvája volt&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Külön tárolóban vannak Bem József tábornok és Kossuth Lajos személyes holmijai is &amp;ndash; ha közelről megnézzük, észrevehetjük, hogy a fényképek, festmények tanúsága szerint körszakállt viselő Bemnek egy Milánóban gyártott borotválkozó-készlete volt. A kiállításon látható egy általa használt katonai térkép és egy nagyító. A híres hadvezér lovaglóostora, illetve a tábori kulacsa is itt van. Kossuthnak több személyes tárgya látható, például egy egészen rövid, de meghegyezett ceruza, egy szipka, illetve egykori üvegpohara, amelyet fémfoglalatba helyezett az utókor &amp;ndash; ezt még idehaza használta a forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb alakja. A kiállított tárgyak mind Erdélyben maradtak, nem az emigráció után kerültek az itteni múzeumokba.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2015/otvenhet_evig_volt_a_foldben-28677.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A Petőfi Sándor által használt üvegpohár is így maradt meg &amp;ndash; a költő ugyanis a székelykeresztúri Gyárfás-kúriában töltötte utolsó éjszakáját a segesvári csata előtt (ott tűnt el nyomtalanul), vendéglátóinak családja pedig ereklyeként tekintett a pohárra.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; A Gyárfás-kúriában őrizték meg a poharat, hiszen Petőfi már életében nagyon népszerű személyiség volt. Részletesek a leírások az utolsó napjáról, vacsorájáról &amp;ndash; mondja dr. Miklós Zoltán, majd továbbkalauzol a kiállításon egy szintén becses díszes pipához, amit Széchenyi István adott ajándékba Deák Ferencnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A tárgyak zöme a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeumból, illetve a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumból került a Haáz Rezső Múzeumhoz, az intézmény azonban saját gyűjteményéből kiegészítette azt &amp;ndash; így látható néhány korabeli fegyver: puskák, pisztolyok, kardok, szablyák, illetve a múzeum névadójának, Haáz Rezsőnek több eredeti rajza is a 48-as események főbb szereplőiről.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A negyvennyolcas egyszerű hősök, illetve az eseményeket irányító ismert szereplők használati tárgyait látva az ember elgondolkozik: vajon száz év múlva jelenlegi politikusaink, művészeink, médiasztárjaink örökségéből mit őriznek meg a múzeumok?&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/paletta">Paletta</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/erdely-balint-elod">Erdély Bálint Előd</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/katona-zoltan">Katona Zoltán</category>
 <pubDate>Sat, 04 Jul 2015 07:43:18 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">13376 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Internetes fotópályázat a Székelyföldről</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/paletta/internetes-fotopalyazat-a-szekelyfoldrol</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Paletta        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Csodálatos Székelyföld címmel nagyszabású természetfotó-pályázatot hirdetett a Szeretlek Székelyföld nevű portál.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;196&quot; height=&quot;240&quot; title=&quot;Internetes fotópályázat a Székelyföldről&quot; alt=&quot;Internetes fotópályázat a Székelyföldről&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/internetes-fotopalyazat-a-szekelyfoldrol-14733.jpg?1362333239&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Csodálatos Székelyföld címmel nagyszabású természetfotó-pályázatot hirdetett a Szeretlek Székelyföld nevű portál.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A pályázat profi és haladó amatőr fotósoknak szól, célja, hogy Székelyföld legszebb arcát mutassa meg honfitársainknak és a nagyvilágnak - tájékoztatta szombaton Pap Zoltán, a www.szeretlekszekelyfold.hu honlap szerkesztője az MTI-t.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Pályázni szerzőnként havonta legfeljebb három, 2010. január 1. után készült digitális székelyföldi természetfotóval lehet, 2013. november 31-ig. Szakmai zsűri segítségével minden hónapban jutalmazzák A hónap fotóját, az év végén pedig kihirdetik, hogy melyik kép nyerte Az év fotója címet, majd a honlapon közönségszavazást is tartanak. A szakmai és a közönségszavazás nyerteseit értékes díjakkal jutalmazzák. A fődíj egy százezer forintos utazási utalvány. A pályázatról bővebben a http://www.szeretlekszekelyfold.hu/fotozz/csodalatos-szekelyfold/608-csodalatos-szekelyfold-fotopalyazat címen olvashatók információk.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;A tavalyi évben lebonyolított, Székelyföld 2012 című pályázatra 136-an küldtek be 590 fotót, a nyertes képek megtekinthetők a www.szeretlekszekelyfold.hu portálon.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/paletta">Paletta</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/csodalatos-szekelyfold-cimmel-nagyszabasu-termeszetfoto-palyazatot-hirdetett-a-szeretlek-szekelyfold">Csodálatos Székelyföld címmel nagyszabású természetfotó-pályázatot hirdetett a Szeretlek Székelyföld nevű portál.</category>
 <pubDate>Sun, 03 Mar 2013 17:54:26 +0000</pubDate>
 <dc:creator>presztizs</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">7296 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Székelyföldi diákigazolvány bevezetését szervezi egy egyesület</title>
    <link>https://www.presztizs.com/eletmod/hobbi/szekelyfoldi-diakigazolvany-bevezeteset-szervezi-egy-egyesulet</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Hobbi        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Életmód        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás:MTI        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;315&quot; height=&quot;236&quot; title=&quot;Sepsiszentgyörgy&quot; alt=&quot;Székelyföldi diákigazolvány bevezetését szervezi egy egyesület&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/szekelyfoldi-diakigazolvany-bevezeteset-szervezi-egy-egyesulet-14264.jpg?1356630868&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Székelyföldön tanuló diákok számára kedvezményeket biztosító diákigazolvány bevezetésén dolgozik a sepsiszentgyörgyi Centrum Studiorum Egyesület.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Amint a Háromszék című napilap csütörtöki számában közölte, a magyar, román és angol nyelvű kártyát egyaránt szánják alsóbb iskolásoknak és egyetemi hallgatóknak. Az ingyenesen igényelhető kártya kedvezményeket biztosít majd tulajdonosának a székelyföldi művelődési intézményekben, sportlétesítményekben, a különböző rendezvényeken, tanfolyamokon és a tömegközlekedésben, sőt a magánszféra által nyújtott szolgáltatásokra is megpróbálják kiterjeszteni.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Zsigmond József, a Centrum Studiorum Egyesület elnöke a Háromszéknek elmondta: a Sic Card nevű vonalkódos kártyával a fiatalság regionális öntudatát, kötődését a szülőföldjéhez szeretnék erősíteni.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Az ötletet Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere, valamint Tamás Sándor és Borboly Csaba Kovászna és Hargita megye önkormányzatának elnöke is felkarolta, és Maros megyében is van rá fogadókészség. Tamás Sándor ígéretet tett arra, hogy a megye valamennyi kulturális intézménye nyitni fog a diákok felé; Antal Árpád a sepsiszentgyörgyi városi buszokra, uszodára, sípályákra látja kiterjeszthetőnek a kedvezmények rendszerét.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;Az elképzelést helyi vállalkozók is támogatják; néhány üzletben és szórakozóhelyen, valamint fogorvosi rendelőkben is készek öt és száz százalék közötti kedvezményt biztosítani a kártya felmutatóinak.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &lt;br /&gt;A diákbarát helyek és intézmények listáját és az általuk nyújtott támogatást a www.diakigazolvany.ro, valamint a www.siccard.ro honlapon lehet majd követni.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod/hobbi">Hobbi</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod">Életmód</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/sepsiszentgyorgy">Sepsiszentgyörgy</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forrasmti">forrás:MTI</category>
 <pubDate>Thu, 27 Dec 2012 17:55:39 +0000</pubDate>
 <dc:creator>presztizs</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">6980 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Fideszes és Jobbikos képviselők szólaltak fel az erdélyi Borzonton zajló EMI-táborban</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/fesztival/fideszes-es-jobbikos-kepviselok-szolaltak-fel-az-erdelyi-borzonton-zajlo-emi-tabor</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Fesztivál        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;320&quot; height=&quot;420&quot; title=&quot;Fideszes és Jobbikos képviselők szólaltak fel az erdélyi Borzonton zajló EMI-táborban&quot; alt=&quot;Fideszes és Jobbikos képviselők szólaltak fel az erdélyi Borzonton zajló EMI-táborban&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/fideszes-es-jobbikos-kepviselok-szolaltak-fel-az-erdelyi-borzonton-zajlo-emi-taborban-13481.jpg?1344703844&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                     Magyar parlamenti képviselők is felszólaltak a székelyföldi Borzonton, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület által szervezett nyolcadik EMI-táborban.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;&amp;nbsp;A Fidesz részéről Kőszegi Zoltán és Ékes Ilona  parlamenti képviselők, a Jobbik részéről Vona Gábor pártelnök, Balczó  Zoltán, az Országgyűlés alelnöke, valamint Szávay István képviselő  tartott előadást.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A nemzetpolitikai műhelyként és fesztiválként  szervezett EMI-tábor fősátrában szombaton a magyar nemzetpolitikáról, az  idei Kárpát-medencei választásokról és a Jobbik politikájáról  hangzottak el előadások.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Vona Gábor, a Jobbik elnöke  kijelentette: &amp;quot;pártja szívesen együttműködne a Fidesszel abban, hogy  eltakarítsák a magyarországi politika színteréről a Magyar Szocialista  Pártot (MSZP)&amp;quot;. Hozzátette, nem az a baja az MSZP-vel, hogy baloldali,  hanem az, hogy nemzetellenes. &amp;quot;A Kádár rendszerben félrevezetett  emberekkel, és az azóta megszerzett politikai és gazdasági pozíciókkal  visszaélve nemzetellenes politikát folytat. Az MSZP állandó  nemzetpolitikai kockázatot jelent az Országgyűlésben&amp;quot; - jelentette ki a  Jobbik elnöke.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Vona Gábor szerint megannyi stratégiai kérdésben a  Fidesz sem különbözik az MSZP-től. Ha az MSZP váltaná a Fideszt  &amp;quot;ugyanúgy szervilis politikát folytatna az Európai Unióval és a  szomszédos országokkal, mint a Fidesz, és ugyanazt a cigányságpolitikát  folytatná, mint a Fidesz&amp;quot; - vélte a Jobbik elnöke.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Vona Gábor úgy  értékelte, a Fidesz-kormány bizonyos szempontból még a Bajnai- és  Gyurcsány-kormányoknál is gyengébben teljesített. Nem hozott fordulatot a  magyar gazdaságban. &amp;quot;Ma azért kell megküzdenünk, hogy még jobban  eladósodhassunk. Ez abszurd&amp;quot; - állapította meg a Jobbik elnöke, utalván a  Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokra. Úgy értékelte, hogy a  Fidesz nemzetpolitikában végrehajtott fordulatát a Jobbik  katalizátorként serkentette.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A Jobbik elnöke szerint a Fidesz  arra készül, hogy a 2014-es választásokon &amp;quot;erőből ledarálja ellenzékét&amp;quot;.  Ezt a célt szolgálja a választásokat megelőző regisztráció terve is,  amellyel az ellenzéki pártok mozgásterét próbálja beszűkíteni. Vona  szerint a szavazni vágyók előzetes regisztrációján alapuló választás a  politika eldurvulásához vezet, mert a regisztráció lezárultával már csak  egymástól tudnak &amp;quot;választókat rabolni&amp;quot; a pártok.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Vona Gábor  kijelentette: pártja számít az erdélyi szavazatokra, és ezek  megszerzéséért pártja a maga korlátozott eszközeivel kampányolni is fog  Erdélyben. Hozzátette azonban, hogy a Jobbikot nem a szavazatszerzés  lehetősége fordította a leszakított nemzetrészek felé, ezért, ha nem  kapnak szavazatokat Erdélyben, akkor sem változtatnak nemzetpolitikai  elképzeléseiken.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A székelyföldi Borzonton zajló nyolcadik EMI  táborban szombat este a Kormorán, vasárnap pedig az Ossian és a Moby  Dick szórakoztatja a közönséget.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/fesztival">Fesztivál</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fesztival">fesztivál</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/magyarsag">magyarság</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Sat, 11 Aug 2012 16:53:08 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">6396 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Több mint száz rendezvény a III. Székelyföld Napokon</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/fesztival/tobb-mint-szaz-rendezveny-a-iii-szekelyfold-napokon</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Fesztivál        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;800&quot; height=&quot;600&quot; title=&quot;Több mint száz rendezvény a III. Székelyföld Napokon&quot; alt=&quot;Több mint száz rendezvény a III. Székelyföld Napokon&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/tobb-mint-szaz-rendezveny-a-iii-szekelyfold-napokon-12729.jpg?1336658597&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Több mint száz rendezvény szerepel a május 18-25. között sorra kerülő III. Székelyföld Napok programjában, amelyből kiemelkedik a nemzetközi grafikai biennálé.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt; Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatai által szervezett egyhetes rendezvényen egyebek között színházi és táncelőadások, koncertek, hagyományőrző  programok, kézműves foglalkozások, honismereti népszerűsítő előadások  szerepelnek.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke  csütörtökön elmondta: a szervezők színes kulturális  kavalkádot terveztek, amelynek célja, hogy megmozgassa az egész  Székelyföldet.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Mint mondta, egyesek kifogásolták, hogy miért  költenek 56 ezer eurót a kiemelt eseménynek számító II. Székelyföldi  Grafikai Biennáléra, amelyen 188 alkotó 270 munkáját állítják ki. A  megyei önkormányzati elnök szerint a biennále költségvetéséből csak 56  méter országutat lehetett volna építeni, és így már nem is tűnik olyan  soknak az összeg. &amp;quot;Csak azt akartam érzékeltetni ezzel a példával, hogy  nem szabad szembeállítani a kultúra és a közművelődés támogatását az  infrastrukturális beruházásokkal, hiszen kulturális háttér fejlesztésére  is szükség van Székelyföldön, vasból és betonból ugyanis nem lehet  közösséget építeni&amp;quot; - mondta az önkormányzati vezető.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A három  megyében összesen több mint száz rendezvény lesz. A program  összeállításakor az is fontos szempont volt, hogy a három megye  úgynevezett csererendezvényei is helyet kapjanak.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A szervezők a  kiemelt programok közé sorolták a már említett grafikai biennále mellett  az erdélyi táncház zenészek hetedik találkozóját, a huszártoborzót, a  nárciszfesztivált, valamint Baricz Gergőnek, az egyik magyarországi  tehetségkutató verseny egyik legújabb felfedezettjének erdélyi turnéját.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/fesztival">Fesztivál</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fesztival">fesztivál</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/magyarsag">magyarság</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Thu, 10 May 2012 14:04:39 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5854 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Olyan, akár a budapesti</title>
    <link>https://www.presztizs.com/utazas/orszagjaro/olyan-akar-a-budapesti</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Egy székelyföldi kisváros kultúrkocsmái        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Országjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Katona Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Csedő Attila        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;498&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;Olyan, akár a budapesti&quot; alt=&quot;Olyan, akár a budapesti&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/olyan-akar-a-budapesti-12378.jpg?1330679530&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Ha valaki utazóként téved több napra Székelyudvarhelyre, esetleg kedve támad eltölteni néhány órát egy olyan helyen, ahol az iszogatás mellett jó környezetben, valami mást is kap. Mert jó az, ha a falakon kiállítás látható, különleges zene szól, és olyan arcok ülnek az asztalok körül, akikkel még ismeretlenül is szívesen vált néhány szót.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;498&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/olyan-akar-a-budapesti-12379.jpg?1330679584&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;440&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/olyan-akar-a-budapesti-12380.jpg?1330679615&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;Igazi kultúrkocsmát csak nagyvárosokban találni. Budapesten rengeteg van, reneszánszukat élik. Újabban turistacélpontok &amp;ndash; ilyen a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Szimpla Kert&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;, a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Fogasház&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;, a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Dürer Kert, a Kobuci&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; vagy az &lt;em&gt;&lt;span&gt;Ellátó Kert&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;. A kelet-erdélyi kisvárosba tíz éve tört be a mozgalom, azóta sorra nyílnak a jobbnál jobb helyek.&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;      &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;Rátaláltak a G. Pont-ra&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Udvarhelyről a 19. század elején még az járta, hogy nincs egy tisztességes fogadója sem. &lt;i&gt;Szigethi Gyula Mihály&lt;/i&gt; kollégiumi professzor viszont azt írta 1826-ban, hogy kocsma annyi van, hogy ezek cégérein &amp;bdquo;a mókus a városból kimehetne&amp;rdquo;. A 20. századra ez helyzet némiképp változott: &lt;i&gt;Tomcsa Sándor&lt;/i&gt; író és baráti köre a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Ferenczybe&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; járt, a fiatalabbak a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Fényesbe,&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Szabó Károlyba&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; &amp;ndash; ezek a rendszerváltás után még tartották magukat, de kultúrkocsmának nem voltak nevezhetők.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Egy évtizeddel a változások után a tinédzserek, az egyetemi tanulmányokból hazatért fiatalok igénye hozta létre az első olyan helyet, amit már a köznyelv is kultúrkocsmaként ismert &amp;ndash; ez lett a G. Pont (G. Pub). Egy Szent Imre utcai ház alagsorában nyitott, s fokozatosan alakult ki a törzsvendégek köre, és állandóan változó design-ja. A folyamatot talán &lt;i&gt;Júlio Cortázar&lt;/i&gt; novellája, &lt;em&gt;&lt;span&gt;Az elfoglalt ház&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; példázza legjobban: a szobákban, nappaliban kialakult a G. Café, ami talán mai napig a legtöbb kocsmai kultúrrendezvényt adja, alatta pedig megmaradt a G. Pub, amit egy éve &lt;em&gt;&lt;span&gt;G Music Pubra&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; kereszteltek &amp;ndash; jellegzetesen klasszikus rock- és blues koncertekkel.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/olyan-akar-a-budapesti-12379.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt; &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A G. Café a kezdetektől koncerteknek, buliknak, táncháznak, író-olvasó találkozóknak, kiállításoknak ad otthont. Ezek műfajilag nagyon vegyesek, hisz a kortárs magyar dzsesszművészektől (&lt;i&gt;Sárik Péter, Nagy János, Tóth Sándor&lt;/i&gt;) az alternatív román rock bandákig (Kumm) mindenki megfordul itt.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Az üzletvezető, &lt;i&gt;Asztalos Lehel&lt;/i&gt; úgy véli, egy kisvárosban csak egy szűk rétegnél merül fel az igény a kocsmai kultúr események iránt. &amp;ndash; De annyira azért nem szűk ez a réteg, hogy ne teljen meg a kávézónk minden rendezvényen! &amp;ndash; tudjuk meg. &amp;ndash; Egy koncerten, könyvbemutatón minden asztalt előre lefoglalnak. Belépő soha nincs, az ital áráért kap pluszt a vendég, tehát azért, amit amúgy is otthagyna. Más a hangulata itt egy rendezvénynek, mint egy művelődési házban, könyvtárban, kiállító- vagy koncertteremben. S nem mellékesen olyanokhoz is eljut a kultúra egy része, akik amúgy soha nem vesznek részt egy kiállítás-megnyitón, koncerten.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;Jöttek a többiek&amp;hellip;&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Az elmúlt tíz évben több kultúrkocsma nyitotta meg kapuit, igyekezve rendezvényekkel csalogatni a vendégeit. Ilyen a Kőkereszt téri Mokka Kávéház &amp;ndash; náluk &lt;i&gt;Takáts Tamás,&lt;/i&gt; vagy &lt;i&gt;Ferenczy György&lt;/i&gt; lépett fel, de állandóak a hétvégi bulik, filmvetítések, előadóestek, felolvasó-színházak, képzőművészeti és fotókiállítások. Üzemeltetője, &lt;i&gt;Szabó &amp;bdquo;Kobra&amp;rdquo; Zoltán&lt;/i&gt; egyenesen a budapesti kávéházi élethez hasonlítja az udvarhelyit: &amp;ndash; Magyarországi kisvárosokban nincs olyan kávéházi kultúra, mint Székelyudvarhelyen. A kocsmarendezvényekre itt sokkal nagyobb az igény, de ennek a kultúráját is meg kell tanulni! A cél, hogy valahogy ki kellene hozni a színházat a kőfalak közül, de jó úton haladunk. &amp;ndash; Szabó sajátosan udvarhelyi jelenségnek tartja, hogy a színvonalas bulikért nem kell fizetni. &amp;ndash; Ezt a konkurencia alakította így. Volt hétvége, hogy a városban összesen hét (!) ingyenes koncertet tartottak. Az itteni fiatalok igazi kávéházi, beszélgetős emberek &amp;ndash; filozofikusabbak, kulturáltabbak, mint a környező települések, városok lakói.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A Küküllő Szálloda földszintjén létrejött Porté Kávézó eleganciájával&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_jobb&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/images/olyan-akar-a-budapesti-12380.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt; &lt;div style=&quot;margin:0cm 0cm 0.0001pt; text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt; tűnik ki &amp;ndash; kocsmának nem nevezhető, de kisebb-nagyobb rendszerességgel itt is tartanak koncertet, stand up comedy-estet, fotókiállítást. A Kossuth Lajos utca páros sarkán hat éve nyílt meg a Kalapos Kávézó, 2009 tavaszán pedig tágasabb helyére költözött, a páratlan oldalra. Jellegzetes design-ja van, az asztalokon, lámpákon kalapok csüngenek. Nyitókoncertezni a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Kaukázus &lt;/span&gt;&lt;/em&gt;zenekart hívták meg, majd szintén a rock, a blues, illetve az alternatív zene helyi és magyarországi képviselői léptek fel kisebb-nagyobb rendszerességgel. Emlékezetes koncertet adott itt a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Budapest Ragtime Band&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;, az &lt;em&gt;&lt;span&gt;In-Line,&lt;/span&gt;&lt;/em&gt; vagy a &lt;em&gt;&lt;span&gt;Magashegyi Underground&lt;/span&gt;&lt;/em&gt;. A Kalapos régi helyén megnyílt az Első Emelet &amp;ndash; az inkább kávézónak számító hely szintén filmvetítések, kiállítások, koncertek helyszíne.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&lt;span&gt;A hely szelleme hordozza&lt;/span&gt;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;margin:0cm; margin-bottom:.0001pt; text-align:justify; text-indent:36.0pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A felsorolt helyek egy húron pendülnek &amp;ndash; főleg a G., a Kalapos és a Mokka mutat több jellegzetes hasonlóságot: délelőtt kávézó, aztán &amp;ndash; hétvégén este indul az igazi kultúrkocsma hangulat. &lt;i&gt;Demény Ágnes&lt;/i&gt; azok közé az udvarhelyi fiatalok közé tartozik, akik rendszeresen látogatják a rendezvényeket. &amp;ndash; Egy kocsmában bármilyen rendezvénynek teljesen más a hangulata. &amp;ndash; mondja. &amp;ndash; Általában a hely szelleme hordozza, na és persze javarészt a fellépők, szereplők nyújtják a legtöbbet.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/orszagjaro">Országjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kulturkocsma">kultúrkocsma</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/utazas">utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/vilagjaro">világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/csedo-attila">Csedő Attila</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/katona-zoltan">Katona Zoltán</category>
 <pubDate>Fri, 02 Mar 2012 09:13:58 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5586 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Kellenek-e a hagyományok?</title>
    <link>https://www.presztizs.com/belfold/kellenek-e-a-hagyomanyok</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Változások a székelyföldi élettérben        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Örökségünk        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Belföld        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Katona Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Buzogány Árpád és Kakasy Botond és Katona Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;440&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;Kellenek-e a hagyományok?&quot; alt=&quot;Kellenek-e a hagyományok?&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8844.jpg?1299668264&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Ma közhelynek számít, hogy a világ napról napra, percről percre változik. Csak kapkodjuk a fejünket, nem tudunk lépést tartani. Vajon hogyan jelenik meg mindez egy olyan régió mindennapjaiban, mint a Székelyföld? Mit érez az ember a bőrén, mi van a szeme előtt Erdély legtávolabbi szegletében, ami mindig arról volt híres, hogy megőrizte hagyományait? P. Buzogány Árpád, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont munkatársa sok éve kutatja a témát, és tapasztalatait a Pannon Presztízs Magazinnal is megosztotta. Székelyföldi elöljárók is véleményt mondtak.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;248&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8845.jpg?1299668446&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;440&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8846.jpg?1299668469&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;440&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8847.jpg?1299668484&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;P. Buzogány Árpád szerint ma már csak az elrugaszkodott múltsajnálók képzelik, hogy mesterségesen rögzíteni kellene a régi állapotokat, azazhogy jó lenne bebalzsamozni az egész világot, hogy akik később élnek láthassák, mi maradt ránk elődeinkről. Mindez megvalósíthatatlan, mert nem kell minden faekét, vaspapucsos ásót megőrizni, a múzeumokban van a helye egy-egy példánynak. A jelenkori ember másik nagy gondja, hogy mit mentsen át az utókornak. Mert mi is a hagyomány? Amikor a hatvanas években a néprajzosok megkérdezték a korondi gyereket, hogy tudja-e mi a giccs, azt a választ kapták: amit a turisták megvesznek.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Komolyra fordítva a szót, Árpád azt tartja, ha a mindennapokban pozitív értelemben használjuk a hagyomány szót, az konkrétan a népszokásainkat, a viseletet, dalainkat és táncainkat jelenti. &amp;nbsp;Hagyomány, amit felvállalunk, magunkénak érzünk és vallunk, ami mellett kiállunk, mert úgy véljük, része az életünknek.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;h3&gt;&lt;span&gt;Szabályok között élünk&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8846.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Szociológusoknak is becsületükre válna a kutatómunka, amit P. Buzogány Árpád végzett ezen a téren, tapasztalatait előadásokban és cikkekben osztva meg a közönséggel. Ami a mezőgazdasági termelést illeti tény, hogy ma már p&lt;/span&gt;&lt;span&gt;ontosabb, megbízhatóbb minőséget állítanak elő a gépek. Ettől függetlenül a mesterségbeli tudás áthagyományozása sok kismesterséget megmenthet: a székelyföldi kézművesek a rendszerváltás után azt tapasztalhatták, hogy nincs utánpótlásuk. Tárgyak, felszerelések tűntek el, hétköznapinak számító munkafolyamatok szűntek meg. &amp;ndash; Ma már konzervporral tartósítjuk a gyümölcskompótot, mert nem tudunk&amp;nbsp;aszalni . A kisgyerek már a gereblyét, lajtorjás szekeret, sarlót sem ismeri, nemhogy a kender nyövéséről, tilolásáról, a szappanfőzésről fogalma, ismerete lenne &amp;ndash; véli a kutató. &amp;ndash; Megváltozott a települések, utcák képe, mások a lakófelületek. Úgy érezzük magunkat néha, mint egy hatalmas gyárban, ahol idővel minden egyforma lesz. Gyérítik az erdőt, vagy egészen kivágják, gépekkel művelik a földet, kötelezően meghatározzák, az úttest milyen széles legyen, a villanyoszlop milyen magas, a sírgödör milyen mély. Emiatt elidegenedünk a környezetünktől, beszorulunk saját udvarunkra, telkünkre. Megsokasodtak a személyautók, még családon belül is, ugyanakkor traktor, vetőgép, aratócséplőgép, rendsodró és bálázó segíti a gazda munkáját. Szélsőséges esetek is vannak: szénát újabban terep átalakításnál használt járművel is szállítanak.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;h3&gt;&lt;span&gt;Viselet vagy divat?&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A divat folyton változik Székelyföldön is, és köztudott, hogy a &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_allo_320px_jobb&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8845.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;hagyományos népviselet az ünnepnapok viseletévé lett, a hétköznapokban másként öltözködik a legtávolabbi tanyavilág lakója is. A székelyföldi ember azt vásárol, amit az üzletben, a piacokon kínálnak, és persze a divat egységesítő hatása mindenhol megfigyelhető, falun-városban egyaránt. Kalap helyett könnyű, műanyag nyári fejfedőt, műszőrme bundasapkákat látunk az idősebb férfiak fején, melegben a szalmakalapot baseball-sapka helyettesíti, nem csupán viselőként, hanem ünnepnapok fejdíszeként is. Árpád rendszeresen készít fényképeket utcán vidéki ünnepeken, vásárokon: &amp;ndash; Ingünk, cipőnk, nadrágunk olyan, amilyet Brazíliában ,vagy Kínában hordanak. Ugyanazokat a híreket kapjuk a rádióban, televízióban, csak a csatorna és a bemondó más. A pesti divatot követjük, közben a legolcsóbb török, vagy kínai ruhákban járunk. Lassan elvész egyediségünk, belesimítanak a tömegbe, csak az általunk megtermelt pénz miatt vagyunk fontosak, és hogy azt mire költjük: villanyt, vizet, gázt, telefon-, tévé- és kábeltévédíjat fizetünk, tehát minden hónapban legalább annyit kell keresnünk, hogy a számláinkat kifizethessük.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Elszoktunk a nehéz fizikai munkától &amp;ndash; folytatja Buzogány. &amp;ndash; A hajnaltól alkonyatig tartó, munkával tölthető időszakot a villanyáram segítségével bármeddig meghosszabbíthatjuk, mégsem érünk rá észrevenni, mikor nyílik az ibolya, vagy azt, hogy mikor mentek vissza a fecskék. Szekér és ló helyett motorral, autóbusszal, kocsival járunk &amp;ndash; a divatos kismotor néha szállítóeszköz is. A hétköznapok és ünnepek között nincs éles határvonal, azt a napot tesszük ünneppé, amelyiket akarjuk. Már nem a helyi hírekről, eseményekről beszélünk, hanem a világhálón elérhető új híreket osztjuk meg egymással. Összezsugorodott a világ, sőt nyilvánossá lett minden szeglete, mert sosem tudhatjuk, ki mikor filmez le bennünket, hogy aztán egy videomegosztón bárki láthasson.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;h3&gt;&lt;span&gt;A generációs szakadás és a következtetés&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/kellenek-e-a-hagyomanyok-8847.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Mi köze ennek az életmódnak a hagyományokhoz, a kulturális örökségünkhöz? &amp;ndash; tehető fel a kérdés. Valljuk be szinte semmi, mert eszközembereket nevelnek a felnövő fiatalokból, akik nem szakmát, hanem csak a termelési folyamat egyetlen mozzanatát tanulják. Egyre inkább észrevehető, hogy a nagyszülők és a fiatalok nemzedéke között akkora a szakadás, hogy akár két külön világról is beszélhetünk. Talán abban érdemes reménykedni, hogy a hatalmas méretű külföldmajmolás visszabillen a helyes mértékbe, és ér annyit egy nagymama meséje, mint a divatossá tett szerzők ponyvaregényei. Tehát ezért van szükség a kulturális örökségünkre, és tőlünk függ, hogy arra hajlunk-e, vagy az óceánnyi embertömeg, a nagy semmi felé.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:36pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A kutató következtetése kérdések formájában hangzik el: - El kell fogadnunk az újat, de vizsgáljuk meg, egyáltalán kell-e nekünk? Becsüljük meg, amit a régiek ránk hagytak, de ne pusztán azért, mert régi, hanem azt keressük, hogy mit üzenhet nekünk, milyen hasznunkra lehet? &amp;hellip;mert benne van az örökség szó jelentésében: érték, gazdagság, ami a mienk.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/belfold">Belföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/belfold/oroksegunk">Örökségünk</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/belfold">belföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/oroksegunk">örökségünk</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/szekelyfold">Székelyföld</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/buzogany-arpad-es-kakasy-botond-es-katona-zoltan">Buzogány Árpád és Kakasy Botond és Katona Zoltán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/katona-zoltan">Katona Zoltán</category>
 <pubDate>Wed, 09 Mar 2011 11:31:59 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">3677 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>