<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2754/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/2754/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>A Jupiternél tizenháromszor nagyobb bolygót fedeztek fel</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/a-jupiternel-tizenharomszor-nagyobb-bolygot-fedeztek-fel</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;799&quot; height=&quot;261&quot; title=&quot;A Jupiternél tizenháromszor nagyobb bolygót fedeztek fel&quot; alt=&quot;A Jupiternél tizenháromszor nagyobb bolygót fedeztek fel&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/a-jupiternel-tizenharomszor-nagyobb-bolygot-fedeztek-fel-14064.jpg?1353334701&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Naprendszer &amp;quot;legmegtermettebb&amp;quot; bolygójánál, a Jupiternél tizenháromszor nagyobb planétát fedeztek a japán óriásteleszkóp, a 8,2 méteres tükörátmérőjű Subaru segítségével.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelenik meg tanulmány.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Mivel  a gázóriás sokszorosan felülmúlja a Naprendszer &amp;quot;bajnokát&amp;quot;, a  szuper-Jupiterek kategóriájába sorolták. A bolygó a kappa Andromedae  csillag körül kering, amelynek tömege két és félszer múlja felül a  Napét, és 170 fényévnyire található a Földtől. A csillag viszonylag  fiatal, &amp;quot;mindössze&amp;quot; 30 millió éves, míg a Nap életkora jóval meghaladja a  négymilliárd évet - olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Az  új objektum azért érdekes, mert megkérdőjelezi a bolygóképződés  általánosan elfogadott elméletét. A jelek szerint az égitest ugyanolyan  módon keletkezett, mint a &amp;quot;közönséges&amp;quot;, kisebb tömegű planéták, a  születőfélben lévő csillag körül keringő anyagból, a protoplanetáris  korongból.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Korábban a tudósok kétségbe vonták, hogy ilyen  hatalmas csillagok képesek &amp;quot;életet adni&amp;quot; a bolygóknak a protoplanetáris  korongból, a kappa Andromedae a jelek szerint mégis sikerrel járt.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/bolygo">bolygó</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Mon, 19 Nov 2012 15:15:36 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">6836 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>A &quot;Tatuin-bolygó&quot; két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/a-tatuin-bolygo-ket-napjanak-eddigi-legpontosabb-mereseit-vegeztek-el</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;220&quot; title=&quot;A &amp;quot;Tatuin-bolygó&amp;quot; két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el&quot; alt=&quot;A &amp;quot;Tatuin-bolygó&amp;quot; két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/a-tatuin-bolygo-ket-napjanak-eddigi-legpontosabb-mereseit-vegeztek-el-12929.gif?1338869880&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Csillagok háborújából ismert &amp;quot;Tatuin bolygó&amp;quot;, azaz a Kepler-16B katalógusjelű égitest két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el a Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai, akik az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A &quot;Tatuint&quot; a NASA bolygóvadász űrteleszkópja fedezte fel tavaly, amely 150 ezer csillag fényességét figyeli, a távoli napok körül keringő planéták okozta parányi &quot;pislogásokat&quot; keresve - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
    A 200 fényévnyire lévő gáznemű bolygó méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlít, felszíne hideg, hőmérséklete mínusz 100 Celsius-fok körül van. A &quot;Tatuin&quot; 229 naponként kerüli meg két napját, amelyektől körülbelül 105 millió kilométerre kering. Az egymástól 34 millió kilométerre lévő két csillag 41 nap alatt kerüli meg egymást.
    A Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai a texasi McDonald obszervatórium Hobby-Eberly teleszkópjával színképelemzési (spektroszkópiás) vizsgálatokat végeztek, hogy elkülönítsék egymástól a két csillag egybeolvadó jelenségét.
    &quot;Szerettük volna elkülöníteni a két csillag fényét, hogy egyedi  méréseket végezhessünk&quot; - hangsúlyozta Jason Wright, az egyetem docense.
    Mint kifejtette, ahogy a két Kepler-16 csillag 41 napos pályán halad, sebességük rendszeres időközönként, a távolságtól függően relatíve változik a Földhöz képest, és ezt regisztrálni tudták. Nehézséget okozott, hogy a Kepler-16B csillag a rendszer fényének csupán 3 százalékát adta. A mérések szerint az egyik csillag tömege Napunk tömegének 70 százalékát teszi ki, a másiké mindössze 20 százalékát.
    &quot;A sebességmérések alapján, valamint a bolygómozgásokra vonatkozó három Kepler-törvényt alkalmazva a Kepler-16A csillag tömegét 2,5 százalékos pontossággal, a Kepler-16B tömegét pedig 1,5 százalékos pontossággal voltunk képesek meghatározni&quot; - hangsúlyozta Suvrath Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem docense.
    Chad Bender, a kutatócsoport vezetője azt emelte ki, hogy ezek a mérések az eddigi legpontosabbak, amelyeket alacsony tömegű csillagok vonatkozásában elvégeztek.
    &quot;A csillagok tömegének, rádiuszának és az általuk alkotott rendszerek ismerete révén bepillantást nyerhetünk a bolygóképződés folyamatába&quot; - magyarázta Chad Bender.
    A Tatuin a Csillagok háborúja elképzelt világában egy nagyrészt homokkal borított bolygó a Galaxis külső peremén az Arkanis szektorban, a galaxis középpontjától 43 000 fényév távolságra. A bolygónak két napja van, amelyek egymástól nem túl nagy távolságra keringenek egymás körül, így fizikai kettőscsillag-rendszert alkotnak, ezért napközben állandó a forróság, ami éjszaka gyorsan lehűl a vékony felhőréteg miatt. Az elképzelt bolygó a két naptól nagyjából 1,1 CsE távolságban kering, ennek következtében felszínét 1,7-szer annyi napsugárzás éri, mint a Földet. (1 CsE - csillagászati egység, a Nap és a Föld közötti 149,7 millió kilométeres távolság.)
        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/csillagaszat">csillagászat</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Tue, 05 Jun 2012 04:19:09 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5993 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Új feltárás a Sátorkőpusztai-barlangban</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/uj-feltaras-a-satorkopusztai-barlangban</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;800&quot; height=&quot;600&quot; title=&quot;Új feltárás a Sátorkőpusztai-barlangban&quot; alt=&quot;Új feltárás a Sátorkőpusztai-barlangban&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/uj-feltaras-a-satorkopusztai-barlangban-12928.jpg?1338799369&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Új, eddig ismeretlen járat feltárását kezdték meg a Sátorkőpusztai-barlangban a Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) tagjai.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;A korábban ember nem járta folyosót a barlang  1946-os felfedezéskori állapotára jellemző kiválások borítják.  Érintetlen gipszkristályok és borsókő figyelhető meg a falakon, a  mennyezetet limonitos kiválások és kalcitlemezek borítják kazettás vagy  dobozszerű elrendeződésben, ezért a járatot Ékszerdoboz-ágnak neveztük  el - tájékoztatott Lieber Tamás, az egyesület elnöke hétfőn.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Az  elkövetkező hetek munkája dönti el, hogy valójában egy új szakasz  előszobáját vagy csupán csak egy termet fedeztek-e fel a barlangászok. A  falak borsóköves kitöltése szakértők szerint arra utal, hogy egykoron  nagy légterű terem vagy járat volt itt, amely időközben feltöltődött. Az  új rész aljzatában rések, üregek találhatók, és a mélyből feláramló  levegő frissen tartja a kis légterű munkaterületet - mondta el az elnök.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A  Sátorkőpusztai-barlangot 1946-ban dorogi természetjárók fedezték fel.  Feltárása a magyarországi barlangkutatás mérföldkövét jelentette, mert a  hévizes barlangok megismerésére ösztönözte a szakembereket.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Felfedezése  után a látogatók, valamint a környékben állomásozó magyar és szovjet  katonák a kalcit-, aragonit- és gipszkristályokkal borított 286 méter  hosszú barlang nagy részét tönkretették.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Amikor a Benedek Endre  bányafőmérnök vezetésével az 1958-59-ben megalakult dorogi barlangkutató  csoport hivatalosan is a barlang gondozója lett, a képződmények 80  százaléka már hiányzott.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A Sátorkőpusztai-barlang 1993-tól  Komárom-Esztergom megye egyetlen, a nagyközönség számára is - előzetes  bejelentkezés után - látogatható barlangja. A túrát a nehezebb  szakaszokon vaslétrákkal, illetve kötéllel könnyítették meg, ezek  azonban nem rontják a barlangjárás élményét.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/barlang">barlang</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Mon, 04 Jun 2012 08:44:48 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5992 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Megfejtették Marco Polo bibliájának titkát</title>
    <link>https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro/megfejtettek-marco-polo-bibliajanak-titkat</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;782&quot; height=&quot;600&quot; title=&quot;Megfejtették Marco Polo bibliájának titkát&quot; alt=&quot;Megfejtették Marco Polo bibliájának titkát&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/megfejtettek-marco-polo-bibliajanak-titkat-12829.jpg?1337574636&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A tudomány segített megfejteni egy Marco Polo korából származó biblia titkát. Kiderült, hogy borjúhártyából készült a közel nyolcszáz éves könyv.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;A milánói műszaki egyetem kutatói a biblia  pergamenoldalain végeztek vizsgálatot, eredményeikről a Journal of  Proteomics tudományos folyóiratban számoltak be.  &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A Marco Polónak tulajdonított bibliát az 1230-as évekre datálják. A  történelmi egybeesésen túl a könyvet azért is kapcsolatba hozzák a  velencei utazóval, mert a könyv Kínából érkezett Itáliába. 1685-től a  firenzei Laurenziana könyvtárban őrzik. &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp; &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Különlegességét az adja, hogy egy 13. századi zsebkönyvről van szó:  tizenhat és fél centiméter magas, tizenegy centiméter széles és ötszáz  oldalas. Mégsem számít vaskosnak, mivel minden egyes lapja mindössze  nyolcvan mikron vastag. &amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A rendkívül vékony pergamenről évszázadokon keresztül azt hitték,  hogy báránymagzat bőréből készült. Tévesen azt gondolták, hogy ilyen  vékony lapot semmi másból nem lehetett préselni. Ám a pergamen  proteintartalmán végzett vizsgálatok kimutatták, hogy borjúbőrről van  szó.&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/marco-polo">Marco Polo</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/pergamen">pergamen</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tortenelem">történelem</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/utazas">utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Mon, 21 May 2012 04:31:52 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5928 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>A leggyorsabban forgó csillagot fedezték fel</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/a-leggyorsabban-forgo-csillagot-fedeztek-fel</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;800&quot; height=&quot;600&quot; title=&quot;A leggyorsabban forgó csillagot fedezték fel&quot; alt=&quot;A leggyorsabban forgó csillagot fedezték fel&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/a-leggyorsabban-forgo-csillagot-fedeztek-fel-11866.jpg?1323196484&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Óránkénti kétmillió kilométeres sebességgel forog az az ifjú és fényes csillag, amelyet egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel a Nagy Magellán-ködben, százhatvanezer fényévnyire a Földtől.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters című szaklapban jelent meg  tanulmány.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium Chilében, a  paranai csillagvizsgálóban működő VLT-teleszkópjával (nagyon nagy  teleszkópjával) végezte a megfigyeléseket. Így fedeztek fel a Tarantula-ködben a  nagy tömegű és fényességű csillagok között egy szokatlan égitestet - olvasható a  ScienceDaily (&lt;a target=&quot;_blank&quot; href=&quot;http://www.sciencedaily.com/&quot; title=&quot;Hely megnyitása&quot;&gt;http://www.sciencedaily.com&lt;/a&gt;) tudományos hírportálon.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A  VFTS 102 katalógusjelű csillag óránként 2 millió kilométeres sebességgel forog,  ez háromszázszor múlja felül a Nap forgási sebességét. Ez a leggyorsabban forgó  ismert csillag, amely nagyon közel jutott ahhoz a ponthoz, amikor a  centrifugális erők szétszakíthatják. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Az asztronómusok számításai szerint  a VFTS 102 tömege 25-ször nagyobb, mint a Napé és százezerszer fényesebb, mint  központi csillagunk, ráadásul sokkal gyorsabban halad a világűrben, mint a  szomszédos égitestek.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;quot;Az elképesztő forgási sebesség és a szomszédos  csillagokhoz képest sokkal gyorsabb haladás alapján azt feltételeztük, hogy a  VFTS 102 katalógusjelű égitestnek +hányattatott+ ifjúsága volt&amp;quot; - magyarázta  Philip Dufton, a belfasti Queens Egyetem csillagásza, a tanulmány vezető  szerzője.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A VFTS 102 nagy valószínűséggel egy szökevény csillag.  Vélhetően egy kettős csillagrendszer tagjaként &amp;quot;született&amp;quot;, ám viszonylag rövid  idő, mindössze tízmillió év múltán társa szupernóvaként robbant  fel.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;quot;Amennyiben két csillag igen közel van egymáshoz, a társ által  kibocsátott gázáramlatok +pörgethetik+ meg a csillagot, amely egyre gyorsabban  és gyorsabban kezd forogni. Ez magyarázhatja a csillag szokatlanul gyors forgási  sebességét, társa +erőszakos haláláról+ pedig a gázfelhő-maradványok  tanúskodnak. A robbanás kilökhette a csillagot, ez magyarázhatja a  szomszédjaihoz képest gyors +haladási+ sebességet. A társcsillag pulzárrá vált,  amely a VFTS 102 közelében szintén látható&amp;quot; - fogalmazott&amp;nbsp;&amp;nbsp;Philip  Dufton.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Bár az asztronómusok nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban e  forgatókönyv szerint zajlottak az események, mint Philip Dufton megjegyzi, &amp;quot;a  VFTS 102 esetén bemutatható a legnagyobb tömegű csillagok rövid és drámai  eseményekkel terhes élete&amp;quot;.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A pulzár gyorsan forgó neutroncsillag, mely  erős mágneses térrel rendelkezik. Főleg szupernóva robbanások után jön létre, de  olyan fehér törpe csillagokból is kialakulhat, amelyek elég sok anyagot  gyűjtenek össze környezetükből, hogy bekövetkezzen a gravitációs  összeomlás.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/csillag">csillag</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Tue, 06 Dec 2011 18:34:50 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">5252 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Eddig jól elbújt!- Új meztelencsiga fajt fedeztek fel a Mexikói-öbölben</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/eddig-jol-elbujt-uj-meztelencsiga-fajt-fedeztek-fel-a-mexikoi-obolben</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Horváth Iza        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;565&quot; height=&quot;289&quot; title=&quot;Eddig jól elbújt!- Új meztelencsiga fajt fedeztek fel a Mexikói-öbölben&quot; alt=&quot;Eddig jól elbújt!- Új meztelencsiga fajt fedeztek fel a Mexikói-öbölben&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/eddig-jol-elbujt-uj-meztelencsiga-fajt-fedeztek-fel-a-mexikoi-obolben-9227.png?1301819881&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Új meztelencsiga fajt fedeztek fel a Mexikói-öbölben. Mára már igen nagy szenzációszámba megy, ha teljesen új fajt fedeznek fel.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Az American Malacological Bulletin nevű folyóirat csütörtökön megjelent kiadványában arról számoltak be, hogy egy új tengeri meztelencsiga fajt fedeztek fel a Mexikói-öböl vizében. Chromodoris fentoni a latin neve az újonnan felfedezett élőlénynek. A tengeri meztelencsigák külső kopoltyúval rendelkeznek és szárazföldi társaikhoz hasonlóan ház nélküliek. Tulajdonképpen az élőlényre már 2009-ben rábukkantak. Ugyanis egy halász 2009-ben a Mexikói-öböl Tarpon Springshez közeli részéből  származó példányokat adományozott a floridai hal- és vadvédelmi  bizottságnak és a St. Petersburgben működő Vadvédelmi Kutatóintézetnek. A mintákat később átküldték a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem  szakembereinek, akik megerősítették, hogy eddig sosem készültek feljegyzések  a csigafajról. Eddig ugyanis a tudósok nem is tudtak ennek a csigafajnak a létezéséről.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/allatvilag">állatvilág</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/felfedezes">felfedezés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/mexikoi-obol">Mexikói-öböl</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/meztelencsiga">meztelencsiga</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tenger">tenger</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tengeri-elet">tengeri élet</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/horvath-iza">Horváth Iza</category>
 <pubDate>Sun, 03 Apr 2011 08:51:31 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">3881 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>