<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3250/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3250/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Kétélű ókori fejszét tártak fel    </title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/ketelu-okori-fejszet-tartak-fel</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás: mti        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    wikipedia.org        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;200&quot; height=&quot;97&quot; title=&quot;labrüsz - illusztráció&quot; alt=&quot;labrüsz - illusztráció&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/ketelu-okori-fejszet-tartak-fel-10585.jpg?1310017023&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kétfejű, kétélű szimmetrikus vasfejsze, úgynevezett labrüsz került elő az ókori Trákia egyik leghatalmasabb törzse, az odrüsz uralkodóinak erődített rezidenciájának feltárása közben.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;A bulgáriai Szredna Gora-hegységben, 1200 méterrel a tengerszint fölött, Hisszar  üdülőváros közelében lévő épületkomplexumot 2010 nyarán fedezték fel a bolgár  Nemzeti Történeti Múzeum régészei. Az odrüsz királyok rezidenciája a Kr.e. V-IV.  században, II. Térész (Kr.e. 351-342) uralkodása alatt épült. Az épületkomplexum  négyhektáros területet foglal el, ennek közelében, Sztaroszel falu környékén  találták meg a trák uralkodók eddigi legjelentősebb temetkezéseit. A régészek  bolgár Machu Picchunak is nevezik az erődítményt, a két ókori település  szerkezetében megmutatkozó hasonlóságokra utalva. A feltételezések szerint itt  őrizhették a trák uralkodók kincstárát, az aranyat azonban II. Fülöp makedón  király rabolta el, aki Kr. e. 342 telétől kezdve tizenegy &amp;quot;rémséges&amp;quot; hónapot  töltött itt, a hegyeket benépesítő trákokkal harcolva.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A labrüsz az  erődítmény főkapuja mellett került napvilágra, 22 centiméter hosszú és igen  masszív - olvasható a Novinite (&lt;a target=&quot;_blank&quot; href=&quot;http://www.novinite.com/&quot; title=&quot;Hely megnyitása&quot;&gt;http://www.novinite.com&lt;/a&gt;) angol  nyelvű bolgár hírportálon.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;quot;Ez a második labrüsz, amely ókori trák  helyszínen került elő&amp;quot; - hangsúlyozta Ivan Hrisztov ásatásvezető  régész.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Mint kifejtette, a labrüsz a feltételezések szerint inkább  rituális, mintsem harci célokat szolgálhatott, más elméletek szerint királyi  vadászatok attribútuma lehetett.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;quot;Úgy véljük, hogy a labrüszt, ha nem is  maga a király, akkor a magas rangú udvaroncok hordozhatták&amp;quot; - fogalmazott Ivan  Hrisztov.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Magyarázata szerint a labrüsz legkorábbi ábrázolásai  Görögországból, a Kr.e. II. évezredből ismertek. A Balkánon elsőként Amadokosz  odrüsz király (Kr.e. 408-389) verette bronzpénzeken jelent meg elsőként a  labrüsz.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;A&amp;nbsp;képen egy labrüsz látható, a krétai Messzara lelőhelyről.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fejsze">fejsze</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/trak">trák</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/wikipediaorg">wikipedia.org</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forras-mti">forrás: mti</category>
 <pubDate>Thu, 07 Jul 2011 05:39:00 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4562 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>