<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3358/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3358/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Egyedülálló hazai fejlesztés a nukleáris technológiában</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Külföldi piacra is nyithatnak a környezeti hatásvizsgálati iparban        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Lackó Kornél        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Fotomi        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;440&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;Egyedülálló hazai fejlesztés a nukleáris technológiában&quot; alt=&quot;Egyedülálló hazai fejlesztés a nukleáris technológiában&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10876.jpg?1312273115&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A fukushimai atomerőmű katasztrófáját követően a radioaktív anyagok szivárgásának ténye világszerte aggodalmat keltett sok emberben. Miután egyes híradások szerint hazánkba is eljutott a japán radioaktív szennyezés egy része, elhatároztuk utánajárunk, mennyi ennek a valóságalapja és vajon tényleg veszélyben vagyunk-e? Cikkünk készítése kapcsán olyan világszínvonalú fejlesztésekre épült műszerekkel találkoztunk, melyek segítségével a régióban egyedülálló méréseket hajthatnak végre. A berendezéseknek elsősorban a nukleáris ipar és a régészet szakemberei örülhetnek.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;495&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10878.jpg?1312273124&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;220&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10879.jpg?1312273138&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;495&quot; height=&quot;330&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10880.jpg?1312273182&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&lt;span&gt;A megengedett határérték alatt&lt;/span&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;      &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Hogy kérdéseinkre választ kapjunk, az tűnt a legmegfelelőbbnek, ha felkeressük a nukleáris létesítmények környezeti hatásvizsgálataira szakosodott debreceni Isotoptech Zrt. munkatársait. A cég szakemberei elmondták, olyan kifinomult méréstechnika áll rendelkezésükre, mely lehetővé teszi a japán atomkatasztrófa hazai hatásainak felmérését. Az országos mérési hálózaton belül az Isotoptech Zrt. az elsők között mutatta ki a Japánból Magyarországra érkezett radioaktív izotópokat! Egyrészt mintát vettek az esővízből, majd megmérték annak gamma-sugárzását. Ennek segítségével a fotonok energiájából tudtak következtetni arra, hogy milyen anyagok vannak a mintában. A levegő vizsgálatához több alkalommal áramoltattak át 15 és 1200 m3 közötti mennyiségű levegőt egy üvegszálból, műszálból és papírból álló szűrőn, majd a szűrő gamma-sugárzását mérték. A debreceni mérések adatait az országos mérőhálózat eredményeivel együtt megtalálhatjuk az Országos &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10878.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Atomenergia Hivatal honlapján (&lt;a href=&quot;http://www.oah.hu/&quot;&gt;www.oah.hu&lt;/a&gt;, a híreken belül, az&amp;nbsp;aktivitás-koncentráció mérési eredmények Magyarországon.&lt;/span&gt;)&lt;span&gt; Innen megtudhatjuk, hogy a fukusimai katasztrófa következtében Magyarországra eljutott radioaktív izotópok aktivitás-koncentrációja mára már jelentősen csökkent. A katasztrófa után volt ugyan néhány hét, amikor az ország több helyén kimutatási határ fölötti mennyiségű jód-131, cézium-134 és cézium-137 volt mérhető, de mindvégig igaz maradt, hogy &amp;bdquo;a környezetben előforduló radioaktív anyagok lakosságra, illetve környezetre gyakorolt hatása elhanyagolható volt, az semmi féle kockázattal nem járt&amp;rdquo;.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Kijelenthetjük hogy a Magyarországra eljutott szennyező anyag mennyisége a szigorú hazai szabályozás mellett is messze alatta maradt a megengedhető határértékeknek, és jelenlegi tudásunk szerint nem veszélyezteti a környezetet. A szennyező anyagok ilyen mértékű jelenlétének mérése a cég modern berendezéseinek segítségével lehetséges, hiszen a szokásos hátteret rendkívül csekély mértékben meghaladó aktivitás-koncentrációt is kimutatják. Ennek köszönhetően az esetleges szennyező anyagok jelenlétét számos esetben már jóval azelőtt érzékelni lehet, mielőtt annak mennyisége elérné a veszélyes szintet. Ez lehetővé teszi, hogy a szakemberek időben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Így a cég által végzett nukleáris jellegű monitoring mérések lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy esetleges veszélyes szennyezés kialakulását elkerüljük, vagy annak negatív hatásait lényegesen csökkentsük.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Amiből csak négy van a világon&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Miután a cég munkatársai megnyugtattak minket, hogy a japán &lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_allo_320px_jobb&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10879.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;történések következtében semmilyen veszélynek nem vagyunk kitéve, körbevezettek a létesítményben és megmutatták, hogy a jódizotóp mérésére alkalmas eszközökön túl milyen egyéb érdekes berendezésekkel dolgoznak. Ezek közül a legfrissebb és legkülönlegesebb az úgynevezett Accelerator Mass Spectrometer (AMS), vagyis Gyorsítós Tömegspektrométer, melynek beszerzésére és a berendezés működtetéséhez szükséges mintapreparáló laboratórium létrehozására az &amp;bdquo;Új Magyarország Fejlesztési Terv&amp;rdquo; keretében nyertek támogatást.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;Az egymillió euróból megvásárolt speciális AMS berendezést az ETH Zürich Ionnyaláb Fizikai Laboratóriumában fejlesztették ki és gyártották le. Jelenleg a világon ez a legkisebb radiokarbon mérésre alkalmas cél-AMS, melyre az elnevezése is utal: MIni CArbon DAting System, azaz MICADAS. Radiokarbon kormeghatározásra alkalmas AMS berendezéssel rendelkező laboratóriumból mindösszesen 28 működik a világon, azonban olyan kompakt kialakítású berendezést, mint a hamarosan munkába álló MICADAS, a svájci prototípuson kívül csak az Egyesült Államokban és Németországban használnak. A debreceni Environ MICADAS lesz a világon a negyedik (pontosságát és felszereltségét tekintve a második), melynek segítségével magas színvonalú radiokarbon-méréseket végezhetnek!&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A MICADAS gyári tesztelése májusban, Zürichben sikeresen befejeződött. A készülék nemrégiben megérkezett a cég felújított tömegspektrométer épületébe, ahol az összeszerelés után ismételt teszteket hajtottak végre, melyek a nyár folyamán befejeződnek. Ezt követően a berendezés olyan világszínvonalú környezetanalitikai, gyógyszeripari és régészeti radiokarbon-méréseket tesz lehetővé, melyek egyedülállóak a régióban.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A részben saját fejlesztésű mintapreparáló berendezéseknek köszönhetően bármely halmazállapotú anyag jól elemezhető. A most beüzemelt Environ MICADAS kiszolgálása céljából a korábban alkalmazott preparációs lehetőségeket továbbiakkal kellett bővíteni. A berendezést kifinomult, saját fejlesztésű grafitizáló és radiokarbon-preparációs berendezések szolgálják ki, ezek elhelyezésére az Isotoptech Zrt. egy 400 négyzetméteres laboratórium teljes körű felújítását végezte el.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;Nagyobb pontosság a kormeghatározásban&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;  &lt;div class=&quot;imagecache-cikk_fekvo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/images/egyedulallo-hazai-fejlesztes-a-nuklearis-technologiaban-10880.jpg&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A cég műszaki és tudományos tevékenysége, fejlesztései, számos alkalmazási területet lefednek. A fent említett AMS például kiválóan alkalmazható a régészeti és gyógyszeripari kutatásokban. Ez utóbbi keretében a Debrecenben rendelkezésre álló technika segítségével lehetőség van egyes hatóanyagok szervezeten belüli hatásmechanizmusának nyomon követésére. Az ilyen jellegű mérések nagy mennyiségű, kis méretű minta vizsgálatát igénylik. Ennek megfelelően a MICADAS-t olyan egységgel egészítették ki amellyel (a svájci prototípuson kívül) egyetlen AMS berendezés sem rendelkezik a világon. Az Isotoptech Zrt. kapacitása ezen a területen elérheti akár az évi tízezer darabot, amivel már a külföldi igényeket is ki tudják elégíteni. A cég képes vízbázisok védelmét szolgáló vizsgálatok elvégzésére, vagy a bioerőművek üzemanyag-felhasználásának ellenőrzésére annak tekintetében, hogy az adott üzem valóban nem használ fosszilis energiahordozót.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div style=&quot;text-align:justify; text-indent:35.45pt&quot;&gt;&lt;span&gt;A technológia új távlatokat nyithat a régészet számára is, mivel a berendezés az eddigieknél jóval kevesebb mintamennyiséget felhasználva, rövidebb mérési idő mellett, hasonló pontosságú radiokarbon eredményt ad, mint a jelenlegi, a világon szintén egyedülálló gázproporcionális számláló rendszer. A radiokarbonos kormeghatározásnál a természetben előforduló C-14 izotópot használják a széntartalmú anyagok korának meghatározására, nagyjából 50 ezer évre visszamenően. Az eljárás során szerves anyag vizsgálata lehetséges, mivel az anyagcsere-folyamatok során a radiokarbon folyamatosan beépül és távozik az élőlényekből. Ennek oka, hogy a C-14 a Föld légkörében a kozmikus sugárzás hatására jön létre nitrogénből, majd oxidálódik szén-dioxiddá és a fotoszintézis során bejut a növényekbe, onnan pedig az állatokba. A biológiai felezési idő &amp;ndash; mely alatt az élőlény szervezetébe jutott radioaktív szén mennyiségének a fele az anyagcsere-folyamatok során kiürül és újabbal pótlódik &amp;ndash; néhány év. Ez rövid a radiokarbon 5736-éves felezési idejéhez képest, ezért a szárazföldi élőlényekben lévő szén fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi az atmoszférikus szén fajlagos radiokarbon aktivitását. Az anyagcsere-folyamat megszűnte után további C-14 izotóp beépítésére nincs lehetőség, ezért a szerves anyag C-14 koncentrációja a felezési időnek megfelelően exponenciálisan csökken. Ismerve az anyagcsere folyamat alatt az élő anyag széntartalmának fajlagos radioaktivitását, majd az anyagcsere folyamat megszűnte után megmérve a jelenlegi aktivitást, a bomlási állandó ismeretében kiszámítható az életfolyamatok megszűnésének ideje, azaz a minta kora.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fejlesztes">fejlesztés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/magyar">magyar</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/nuklearis-technologia">nukleáris technológia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/fotomi">Fotomi</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/lacko-kornel">Lackó Kornél</category>
 <pubDate>Tue, 02 Aug 2011 08:20:10 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4712 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>