<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3511/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3511/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>A nevetés fájdalomcsillapító (is)</title>
    <link>https://www.presztizs.com/eletmod/egeszseg/a-nevetes-fajdalomcsillapito-is</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Egészség        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Életmód        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    forrás:MTI        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;300&quot; height=&quot;202&quot; title=&quot;A nevetés fájdalomcsillapító (is)&quot; alt=&quot;A nevetés fájdalomcsillapító (is)&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/a-nevetes-fajdalomcsillapito-is-11148.jpg?1316581213&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A nevetés fájdalomcsillapító, de csak az igazán ellenállhatatlan, hasrengető fajtájú - állítják brit kutatók.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Az oxfordi egyetem tudósai kísérleti alanyok egy csoportjával negyedórán át  kacagtató filmeket nézettek, egy másikkal pedig unalmas felvételeket, például  golfozást. A mozizást követően tesztelték fájdalomtűrő képességüket, és a  kutatók arra jutottak, hogy akik jól &amp;quot;kiröhögték magukat&amp;quot;, 10 százalékkal jobban  tűrték a fájdalmat, mint az unatkozó csapat tagjai. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A tudósok rámutatnak  arra, hogy csakis a mélyről jövő nevetésnek van fájdalomcsitító hatása, a  kuncogásnak, kacarászásnak nincs fiziológiai szerepe. Robin Dunbar professzor  úgy sejti, hogy az ellenállhatatlan, már-már fájó röhögés a tüdők &amp;quot;kiürítése&amp;quot;  révén - ami fájdalmat kelt - endorfinokat szabadít fel a szervezetben, ezek  pedig tompítják a fájdalomérzetet. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Ami a humoros filmeket illeti, nem  egyformán &amp;quot;vizsgáztak&amp;quot; a különböző műfajok. Az együgyűbb, csihi-puhi,  tortahajigálós, ülepen rugdalós - úgynevezett slapstick - komédia szerepelt a  legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant  is. Az intellektuálisabb monológhumor nem vált be. Jól röhögtették az alanyokat  ugyanakkor a szituációs vígjátékok - sitcomok -, például az amerikai Jóbarátok  sorozat részletei.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;A kutatók nem mérték közvetlenül az alanyok  endorfinszintjének alakulását, mert ahhoz gerincvelő-csapolás kell, ami hamar az  ajkakra fagyaszthatta volna a mosolyt. Ehelyett fájdalomtűrésüket vizsgálták  például azzal, hogy mennyi ideig bírnak fogni egy zacskó jeget. Minél tovább,  annál több endorfin termelődött előtte a röhögéstől. &lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Dunbar professzor  nem új gyógykezelés végett kísérletezik a nevetéssel, hanem hogy megfejtse annak  2 millió évvel ezelőtti szerepét az emberiség kialakulásában, közösségkovácsoló  hatását. Minden majom képes nevetni, de csak az ember tud olyan mélyről jövőn,  hogy az endorfint szabadít fel. Dunbar szerint lehet, hogy 2 millió éve a mély  kacagás révén alakulhattak ki 100 fős hordák az embereknél, míg a majomkolóniák  maximális létszáma 50 körül volt - adta hírül a BBC brit  sajtóorgánum.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod/egeszseg">Egészség</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod">Életmód</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/egeszseg">egészség</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/eletmod">életmód</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fajdalomcsillapitas">fájdalomcsillapítás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/nevetes">nevetés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/forrasmti">forrás:MTI</category>
 <pubDate>Wed, 21 Sep 2011 05:00:39 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4862 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>