<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3520/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/3520/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Az amalgámsztori </title>
    <link>https://www.presztizs.com/eletmod/egeszseg/az-amalgamsztori</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Egészség        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Életmód        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Leopold Györgyi (MTI)        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;256&quot; height=&quot;300&quot; title=&quot;Az amalgámsztori &quot; alt=&quot;Az amalgámsztori &quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/az-amalgamsztori-11156.jpg?1316765566&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Charles Bell, a híres angol kémikus soha nem gondolta volna, hogy 1818-ban született felfedezése - az, hogy az ezüst a higannyal olyan vegyületet alkot, amely kiváló tömítőanyagként alkalmas fogászati célokra - olyan vitalavinát indít el, amelynek mindmáig nem került pont a végére. Az amalgám fogászati premierje valójában 1826-ban volt, amikor egy párizsi fogorvos fogtömésre alkalmazta. Az ötvözet kiválóan vizsgázott, az amalgám &amp;quot;világkarrierje&amp;quot; azóta is tart, még akkor is, ha időről időre tudományos vagy tudományos köntösbe bújtatott támadások érik, amelyek betiltásának követeléséig is eljutnak.


        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Amit felrónak az amalgámnak, az a benne lévő higanytartalom, amely közismerten  veszélyes anyag, méreg az emberi szervezetre. Idegméregként valóban árt, viszont  egy fogtömésnyi anyagban elenyésző a higanymennyiség, amelynek kárt okozó  lerakódásától nem kell tartani. Akadnak, akik egyenesen veseártalmakról,  allergiáról, autizmusról, Alzheimer-kórról beszélnek, ha az amalgám fogtömés  kerül szóba.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Valóban tartani kell ilyen veszélyektől egy fogtömés  kapcsán? - a kérdést Gera István professzornak teszem fel, a Magyar Fogorvosok  Egyesülete elnökének, az Európai Fogorvosok Tanácsa - a CED - magyar  képviselőjének.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;- Mielőtt bármit is mondanék erről a témáról, hadd  szögezzem le: a sokféle felröppenő, pánikkeltő hír ellenére semmiféle  tudományos, hitelt érdemlő bizonyíték nem támasztja alá, hogy az amalgám  fogtömés ilyen károkat okozna a szervezetben. Ennek az az egyszerű tény is  ellentmond, hogy igen sok embertársunk él közöttünk makkegészségesen, sok  évtizedes amalgám fogtömésekkel.&lt;br /&gt;Tulajdonképpen itt pontot is tehetnénk a  kérdés végére, de mégis érdemes és kell beszélni róla, mert újra és újra  napirendre kerül ez a téma, és mindig alkalmas helytelen következtetés  levonására. Az amalgám a legrégibb idők óta használt fémötvözet. Bizonyára sok  páciens emlékszik még arra, amikor a fogorvos kis, mozsárszerű edényben keverte  össze a fogtöméshez szükséges mennyiséget. Most már, közel két évtizede  &amp;quot;gépesített&amp;quot; az eljárás, vagyis amalgámszeparátorral hozzák forgalomba az új  fogászati berendezéseket. Ez kizárja, hogy a higanyt tartalmazó fémötvözet a  lefolyóba kerülve környezetkárosítást okozzon, a páciens szervezetébe pedig  olyan kevés higany jut az amalgám tömés révén, hogy az szinte elenyésző, még  hosszú évek során sem rakódik le belőle káros mennyiség. Egyébként ma már csak  hátsó fogak esetében tömnek a fogorvosok ezzel az anyaggal, elsősorban  esztétikai megfontolásból. Használata mellett azért döntenek, mert rendkívül  előnyös, könnyen kezelhető, tartós és gazdaságos, jóval olcsóbb a modern fogtömő  anyagoknál.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;- Mindennek ellenére vajon kinek, kiknek áll érdekében mégis  időről időre felkelteni az amalgámhisztériát?&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;- Leginkább a  környezetvédelmi lobbi ellenzi, valamint a természetgyógyászok, a magukat  holisztikus szemléletűnek nevező biofogorvosok. Májusban hazánkban ülésezett az  Európai Fogorvosok Tanácsa, és az amalgám betiltása ellen foglalt állást. A  Fogászati Világszövetség és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is vizsgálódott  ebben az ügyben, és az ő vizsgálataik sem igazolták az amalgámmal kapcsolatos  félelmeket. Angliában, Németországban, tehát nálunk sokkal tehetősebb  országokban is alkalmazzák ezt a tömőanyagot, csupán az északi államokban  tiltják, elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva. Magyarországon 21  milliárd forint jut egy évben a fogászatra, ami azt jelenti, hogy egy emberre  legfeljebb 2000 forint, vagyis néhány jobb minőségű fogkefe ára. Ezek alapján  nem nehéz kiszámolni, vajon mennyi drága, fogszínű - kompozit - modern  tömőanyagra lenne elegendő ez az összeg...&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;&amp;nbsp;Természetesen az egészség nem  forintosítható. De amíg megcáfolhatatlan tudományos bizonyíték nincs az  amalgámtömés kártékony voltára, addig a csillogó tömőanyag feltehetően nem megy  ki a fogorvosi praxis divatjából, mivel több logikus érv is használata mellett  szól.&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod/egeszseg">Egészség</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/eletmod">Életmód</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/amalgam">amalgám</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/egeszseg">egészség</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/eletmod">életmód</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fogorvos">fogorvos</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fogtomes">fogtömés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/higany">higany</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/leopold-gyorgyi-mti">Leopold Györgyi (MTI)</category>
 <pubDate>Fri, 23 Sep 2011 08:13:09 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">4869 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>