<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/5121/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/5121/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Szex, drogok, halál és művészet</title>
    <link>https://www.presztizs.com/kultura/paletta/szex-drogok-halal-es-muveszet</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kivételes művészek nyomában a pszichológus        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Paletta        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Balogh Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Balogh Zoltán        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1121&quot; height=&quot;888&quot; title=&quot;Kőváry Zoltán&quot; alt=&quot;Szex, drogok, halál és művészet&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/szex-drogok-halal-es-muveszet-14410.jpg?1358668525&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Őrültek-e a zseniális művészek és tudósok, vagy éppen ellenkezőleg, képzelőerejük túlburjánzása a tudat magasabb működésére utal? Genetikai adottságaiknak, kora gyerekkori élményeik sajátosságainak, vagy ne adj’ Isten, tiltott szerek élvezetének köszönhetik képességeiket? Ezekről a kérdésekről faggattuk dr. Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológust és irodalmárt, aki Kreativitás és személyiség című könyvében olyan kivételes alkotó egyéniségek élettörténetének nyomába eredt, mint Salvador Dalí, vagy a magyar író-elmeorvos Csáth Géza.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;277&quot; height=&quot;400&quot; title=&quot;Kreativitás és személyiség&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/szex-drogok-halal-es-muveszet-14408.jpg?1358668284&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;900&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;Kőváry Zoltán&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/szex-drogok-halal-es-muveszet-14409.jpg?1358668388&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;&amp;ndash; A kiemelkedő alkotóképességű emberek esetében gyakran visszatérő kérdés, vajon a zsenialitásuk tényleg közel áll az őrülethez?&lt;br /&gt;&amp;ndash; Ez a felfogás a 19. században nyerte el mai formáját, egyrészt a romantika zsenikultuszában, másrészt a kibontakozó modern orvostudomány elgondolásaiban. A hírhedt orvos, Lombroso egyenlőségjelet tett a lángész és az őrültség közé, ami sok esetben önkényes következtetéseken alapult. Freud azt hangsúlyozta, hogy az ideges tünetek, az álmok és egyéb lelki képződmények, így a műalkotás, mind a tudattalanból erednek, és ki lehet mutatni, hogy a megjelenő forma milyen átalakulásokon keresztül alakult ki az eredeti, sokszor traumatikus élményekből és érzéki eredetű fantáziaképződményekből. A mai kutatásban is szerepet kap ez a kérdés, azt lehet mondani, hogy a kiemelkedő kreativitás gyakran jár együtt szélsőséges hangulatingadozásokkal, míg a mindennapi kreativitás nem. Bizonyos irányzatok a kreativitást inkább az egészséges személyiséghez, az önmegvalósításhoz kapcsolják, mint a kórossághoz.&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_allo_320px_bal&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/images/szex-drogok-halal-es-muveszet-14408.jpg&quot; alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; /&gt;&lt;/div&gt; &lt;p&gt;&lt;strong&gt;A túlpartra és vissza&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;ndash; De honnan ez a fokozott alkotókészség, ami isteni, vagy éppen ellenkezőleg, ördögi adottságnak tűnhet?&lt;br /&gt;&amp;ndash; A tehetség, aminek sok összetevőjét veleszületettnek tartják, önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy valaki kiváló alkotó legyen, hiszen kell hozzá motiváció, kommunikációs készség, megfelelő támogató közeg és szerencse. Tehetség, motiváció és siker sajnos nem minden esetben járnak együtt. Egy közkeletű művészetpszichológiai felfogás szerint az alkotási folyamatnak van egy inspirációs, meg egy kivitelezési fázisa. Az előbbiben nagy szerepet játszhatnak a megváltozott tudatállapotok: az álom, az átmeneti visszaesések ősibb szemléletformákba, hallucinációk, víziók, az &amp;bdquo;én&amp;rdquo; határainak feloldódása a szexuális együttlétben. Ez a külső megfigyelő számára sokszor kórosnak is tűnhet, de úgy tűnik, nélkülözhetetlen. Alapvető különbség azonban, hogy lelki zavarok esetén nem történik meg a visszatérés a realitásba a &amp;bdquo;túlparton&amp;rdquo; való kalandozás után, amit a kidolgozás fázisa kell, hogy kövessen. Ekkor a művész az elődöktől megtanult mesterfogásokkal élményeit a mások által is befogadható szimbólumrendszerekhez, képekhez, szavakhoz, hangokhoz kapcsolja. Dalí hasonlóan gondolkodott saját alkotói módszereiről, paranoia-kritikainak nevezte, ami azt jelenti, hogy először hagyta, hogy víziói eluralkodjanak rajta, aztán ezekből kiválogatta azokat, amit fel tudott használni a képein.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;Csak&amp;rdquo; tisztán nem megy&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;ndash; Ez a &amp;bdquo;túlparton&amp;rdquo; kalandozás időnként droghasználatot is jelenthet?&lt;br /&gt;&amp;ndash; Tudatmódosító szereket régóta használnak egyes művészek, hogy megközelítsék szubjektumuk rejtett tartományait. A 19. század elején az ópium volt a divat, Coleridge Kubla kán-ja, Berlioz Fantasztikus szimfóniájának befejező tétele ennek a hatására született. Később a hasis, majd a kokain jött divatba, Stevenson Jekyll és Hyde-ja az író felesége szerint másképpen nem születhetett volna meg pár nap alatt, ha Stevenson nem használ kokaint. A 20. század közepén terjedtek el az úgynevezett pszichedelikus szerek, a meszkalin, az LSD, a marihuána, amelyek nélkül a &amp;rsquo;60-as évek pszichedelikus kultúrája nem is volna érthető. Ha a Beatlest és Jimi Hendrixet nézzük, az a zenei forradalom, aminek nyomán 1965 és 67 között lefektették a modern rockzene alapjait, nem jött volna létre, ha nincs marihuána és LSD. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a drogok okozta tudatmódosítás az inspirációs folyamatokat ösztönözte, nem a kidolgozást, a narkotikumok senkit sem tesznek művésszé. A &amp;rsquo;60-as években, amikor még nem volt illegális az LSD, kontrollált kísérleteket is folytattak művészekkel, és azt tapasztalták, hogy a pszichedelikum elsősorban az alkotás iránti vágyat fokozta, nem az alkotókészséget.&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;imagecache-cikk_allo_320px_jobb&quot;&gt;&lt;img src=&quot;http://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/images/szex-drogok-halal-es-muveszet-14409.jpg&quot; alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; /&gt;&lt;/div&gt; &lt;p&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;Vad szerelmese az őrült morfiumnak&amp;hellip;&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&amp;ndash; Ha már drogokról volt szó, óhatatlanul felmerül Csáth Géza neve, akivel részletesen foglalkozik könyvében.&lt;br /&gt;&amp;ndash; Az ő esete azért különleges, mert morfiumhasználata szétrombolta kreativitását, amelynek összetett személyisége valószínűleg korábban az egyensúlyát köszönhette. Amikor drogfüggővé vált, akkor már túl volt írói alkotóképessége csúcsán, annak leépülését viszont nem lehet teljesen a drog számlájára írni, hiszen számosan szerfüggőként dolgoznak. Nekem érdekesebbnek tűnik, hogy unokatestvérével, Kosztolányi Dezsővel együtt többször feldolgozták az anyagyilkosság témáját. Mivel ez viszonylag ritka téma, talán nem véletlen, hogy az együtt felnövő, szinte testvéri barátságot ápoló unokatestvéreket egyaránt foglalkoztatta a kérdés. Az anyagyilkosság lélektanilag az anya elvesztésének traumájához és az önállóság kiharcolásának vágyához köthető tudattalan fantázia. Csáth és Kosztolányi nagyapja születésekor elvesztette édesanyját, amit a  tudattalan egyfajta anyagyilkosságként kódolhat, és korántsem  lehetetlen, hogy ez egy úgynevezett transzgenerációs trauma alapját  képezhette, ami hatással lehetett a felnövő fiúk képzeletére. Csáth esetében ehhez hozzájárult anyja korai halála, ami valószínűleg igen sérülékennyé tette. Az is figyelemre méltó, hogy miután elvesztette képességét, hogy érzéseit írásain keresztül dolgozza fel, illetve a droghasználat súlyosan károsította amúgy is érzékeny személyiségét, ténylegesen gyilkossá vált, hiszen 1919-ben meggyilkolta feleségét, majd önmagával is végzett. Az anya korai elvesztése Dalínál vagy József Attilánál is megtalálható, ilyen esetekben az alkotás tudja helyreállítani a veszteség miatt töredezetté váló ént. A művészet azonban hasonló hatást gyakorolhat a befogadóra is. Ha úgy tetszik, ez a legősibb pszichoterápiás módszer.&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;strong&gt;&lt;u&gt;NÉVJEGY&lt;/u&gt;&lt;/strong&gt;&lt;br /&gt;Dr. Kőváry Zoltán, klinikai szakpszichológus, magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész, rockzenész. Bölcsészdiplomáját a SZTE-n szerezte, ezt követően a DTE-n pszichológusként, majd a SOTE-n klinikai szakpszichológusként végzett. Doktori disszertációját a művészi alkotófolyamat pszichoanalitikus megközelítéséből írta a PTE-n.&lt;br /&gt;Jelenleg az SZTE Pszichológiai Intézetének adjunktusa, tanácsadóként és magánpraxisban foglalkozik kliensekkel. Szerkesztője az Imágó Budapest folyóiratnak, rendszeresen publikál itthon és külföldön a kreativitás témájában, keresett előadó. 2012-ben jelent meg &amp;bdquo;Kreativitás és személyiség&amp;rdquo; című könyve. Középiskolás kora óta aktív zenész, a The Trousers garázsrock zenekar énekes-gitárosa, 2011-ben nagylemezüket Fonogram-díjra jelölték.&lt;/p&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/paletta">Paletta</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/konyv">könyv</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kovary-zoltan">Kőváry Zoltán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/balogh-zoltan-0">Balogh Zoltán</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/balogh-zoltan">Balogh Zoltán</category>
 <pubDate>Sun, 20 Jan 2013 10:53:40 +0000</pubDate>
 <dc:creator>presztizs</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">7086 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>