<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/7602/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/7602/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Elő az öklökkel?</title>
    <link>https://www.presztizs.com/paletta/elo-az-oklokkel</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Így üdvözlünk mi és a világ        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Paletta        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    dr. Szász Adrián        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Profimédia-Red Dot        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;768&quot; height=&quot;579&quot; title=&quot;Elő az öklökkel?&quot; alt=&quot;Elő az öklökkel?&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34516.jpg?1509951195&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Egyszer egy informatikatanár úgy kezdte az első óráját, hogy „Ez nem az a tantárgy, amit már az ókori rómaiak is…, mert ők még nem…” Nos, ha a köszönésekről értekezünk, azokat viszont igen, már ők is… „Mindenkit előre üdvözölj, ugyan mit vesztesz vele?” – tanácsolta például Ovidius, a költő, és milyen igaza volt! A köszönéseknek Ovidius óta megannyi változata alakult ki, egyvalami azonban korszakoktól függetlenül bizonyos: nem köszönni –udvariatlanság. Ez persze nem azt jelenti, hogy az utcán vagy a boltban mindenkire illik rákiabálnunk egy tolakodó „Helló!”-t, hanem azt, hogyha egy ismerőshöz vagy egy – akár ismeretlen – társaságba érkezünk, ott valahogy üdvözölnünk kell a másik felet, távozáskor pedig elbúcsúznunk tőle. És egyáltalán nem mindegy, hogyan nyitunk, illetve zárunk… De vajon melyek a helyes köszönési formák, és miként alakultak ki a történelem folyamán?        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;666&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34517.jpg?1509951442&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34518.jpg?1509951475&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34519.jpg?1509951515&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;661&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34520.jpg?1509951565&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;707&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34521.jpg?1509951842&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;665&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34522.jpg?1509951874&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34523.jpg?1509951937&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Tiszteletem!, Adjon Isten!, Kezét csókolom! &amp;ndash; köszöngettek a régiek. Szevasz!, Jó napot kívánok!, Viszlát! &amp;ndash; harsogjuk ma. Anno a férfiak meg is pöckölték vagy emelték a kalapjukat, illetve a hölgyeknek kezet csókoltak. Ma már ritkább a kalap, és kezet sem annyira csókolunk, inkább rázunk, a puszik is legfeljebb az arcunkat érik. De lássuk az előzményeket!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Csókból is megárt a sok&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34517.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Jó tudni, hogy kezet eredetileg nem is a férfiak csókoltak a nőknek, hanem az alattvalók a királynak, a mi életünkbe pedig osztrák közvetítéssel a spanyol udvarból került ez a szokás. Manapság &amp;ndash; ahol még divatban maradt &amp;ndash; ott csak a kéz fölé hajolást jelenti, és nem a tényleges testi kontaktust. Amit még nem illik: ha egy hölgynek társaságban kezet csókoltunk, a jelenlévő nők közül bárkit is kihagyni az ilyesfajta üdvözlésből (kivéve, ha édesanyánk kezét csókoltuk meg), illetve kesztyűs kéz fölé hajolni, valamint nőként kézcsókra előre nyújtani a kezet. Figyelmeztetés: angol nyelvterületeken illetlen bizalmaskodásnak tekintik a kézcsókot, így lehetőleg ne próbálkozzunk vele, ahogy a Kezét csókolom! köszönés lefordításával sem, mert az nem nemzetközi, inkább magyaros üdvözlés az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Ha már csók, illetve puszi: ha manapság ezt alkalmazzuk, ugyanúgy legyen csak jelképes, mint a kézcsók, az arcok alig érintsék egymást! Ez amúgy is baráti, rokoni kapcsolatokban divatos, illetve délen, a temperamentumosabb népeknél jellemző, akik &amp;bdquo;összevissza&amp;rdquo; ölelik-csókolják egymást örömükben. Kitekintés: Indiában és &amp;ndash; néhány kivétellel, például Szaúd-Arábia &amp;ndash; az arab világban, sőt a Távol-Keleten a különböző csókfajták alkalmazása inkább kerülendő&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Kalap nélkül, kéz a kézben&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34518.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Visszakanyarodva a múlthoz, ami a kalapemelést illeti: ezt a tradíciót még a rabszolgatartó társadalmak hagyományozták ránk, amelyeknél az alárendelt személyek sokszor ruha nélkül vagy hiányos öltözékben közlekedtek az előkelők előtt. A hadifoglyokat alapból megfosztották ruháiktól, és a rabszolgák is minimum a fejfedő levételével jelezték státuszukat az uraiknak. Afrikai népeknél ugyanígy a ruházat &amp;bdquo;fellebbentése&amp;rdquo; terjedt el. Ebből maradt későbbre annyi a tiszteletadás jeléül, hogy a kalapot viselő férfi találkozáskor a másik féltől távolabb eső kezével megemelte a kalapját és bólintott. Ma jobbára kalap nélkül biccentünk a fejünkkel. Ha mégis viselünk fejfedőt, azt zárt helyiségben &amp;ndash; kivétel például üzlet, közlekedési eszköz &amp;ndash;, főleg katolikus templomban (a zsinagóga ennek az ellentéte, ott hordani illik) a férfiaknak le kell venniük.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34523.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Tudták, hogy a kézfogást az őseink azért kezdték el üdvözlésként alkalmazni, hogy jelezzék, békés szándékkal érkeztek a másikhoz, nincsen náluk fegyver? &amp;bdquo;Itt a kezem, nem disznóláb!&amp;rdquo; És igen, fura formájuk miatt a revolvereket nevezték több száz évvel ezelőtt disznólábnak&amp;hellip; Igaz, az ókorban egymás alkarját fogták meg, a lovagkorban pedig összeütötték a tenyereiket. Ma a klasszikus kézfogás dívik, de sosem kesztyűben, kivéve, ha mindketten azt viselünk. Ez a hagyomány is a lovagok korából ered, amikor az sem volt mindegy, mi következik a kesztyű levétele után: kézfogás, avagy arcul csapás a kesztyűvel, hiszen utóbbi párbajra való kihívást jelentett. Érdekesség: ugyanezen időszakban, ha a férfi hölgytől kapott ajándékba kesztyűt (hát még, ha a hölgy kesztyűjét kapta ajándékba), tudhatta, hogy mai szóval élve &amp;bdquo;bejön&amp;rdquo; az adott nőnek&amp;hellip; Aktuális szabály: a fölérendelt, az idősebb, illetve a nő nyújtja a kezét, és nem fogadni a kézfogást durva sértés. A kézfogás akkor jó, ha rövid, határozott, és közben a partner szemébe nézünk, nem ropogtatva a nagy szorításban a csontjait, ahogyan állítólag a texasiak teszik&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Gesztus mellé a szöveg&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34519.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Fontos, hogy a köszönés ne csak testbeszédben nyilvánuljon meg &amp;ndash; szólaljunk is meg hozzá! A rómaiak &amp;ndash; miközben egymás vállára tették a kezüket &amp;ndash; az Ave, illetve Salve szavakkal üdvözölték egymást. &amp;bdquo;Servus humillimus sum!&amp;rdquo;, azaz &amp;bdquo;Legalázatosabb szolgája vagyok!&amp;rdquo; &amp;ndash; mondták latinul a középkorban, ebből alakult ki az idők során &amp;ndash; rövidüléssel &amp;ndash; a &amp;bdquo;Szervusz!&amp;rdquo;, a &amp;bdquo;Szia!&amp;rdquo; pedig az angol &amp;bdquo;See you later&amp;rdquo; elköszönésből ugyanígy. A magyar régmúltban még az úr és a szolga kölcsönösen tegezték egymást, aztán a tizenhatodik századtól kezdett elterjedni német mintára a magázódás, majd a méltóságos, kegyelmes, őnagysága és kiskegyed megszólítások. Ma, ahogy a kézfogást, úgy a tegeződést is az idősebb, illetve a nő kell, hogy felajánlja, és udvariatlanság visszautasítani. A köszönés vagy napszakhoz illő jókívánságot (például Jó reggelt kívánok!) hordoz, vagy jövevényszóból (mint mondjuk a Helló!) ered, viszonytól függően. Az elköszönés jó, ha már a reménybeli következő találkozásra utal (Viszontlátásra!).&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Nézzünk néhány vonatkozó illemszabályt! Lehetőleg előre köszönünk &amp;ndash; főleg férfi a nőnek, fiatalabb az idősebbnek, beosztott a felettesének &amp;ndash;, a partner szemébe nézve, mosoly kíséretében. Nem teli szájjal vagy zsebre vágott kézzel! Ha valakinek véletlenül nem köszöntünk (vissza), és erre később rájövünk, legközelebb illik elnézést kérnünk tőle. Ha rövid időn belül másodszor futunk össze &amp;ndash; például egy épületben &amp;ndash;, másodjára elég biccenteni, összemosolyogni. Ha társaságban vagyunk, és valaki a társaság egyik tagjának köszön, illik az egész társaságnak visszaköszönnie. Az utca túloldalára, vagy legalább harminclépésnyi távolságban haladó ismerősre már nem illik hangosan át/ráköszönni, ha csak ő is látványosan észre nem vesz ekkora távolságból is.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Köpök rád? Szívemből köszöntelek!&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34520.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Valahogy így megy ez mifelénk, de érdekes lehet körülnézni röviden a nagyvilágban: merre, milyen köszönési szokások terjedtek még el az idők során. Van olyan afrikai törzs &amp;ndash; persze kicsi a valószínűsége, hogy találkozzunk velük, mégse lepődjünk meg, ha ilyet látunk &amp;ndash;, melynek tagjai köszönésképpen a markukba köpnek és olyan is, ahol a vendégük lába elé. Polinéziában a férfiak üdvözlő gesztusa egymás hátának megdörzsölése, míg Új-Zéland őslakosai az orrukat dörzsölik össze. A meghajlás a japánoknál alapvető formula, de &amp;ndash; kezüket a mellükre téve &amp;ndash; például a törökök is előszeretettel alkalmazzák. Utóbbiak van, hogy mindkét kezükkel átfogják a másik kezeit, miközben azt mondják: &amp;bdquo;Merhaba&amp;rdquo; (Üdvözlet). A tibetiek a kalapjukat lengetik, a nyelvüket nyújtják és a bal kezüket a fülük mögé teszik. Malajziában a köszönő fél kinyújtott keze megérinti a másik személyt, majd az illető a kezét a szívére teszi, jelezve: &amp;bdquo;Szívemből köszöntelek&amp;rdquo;. Mindez férfi-nő találkozáskor elmarad, ők nem érinthetik meg egymást.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Európában nagyrészt már a múlt ködébe vesztek, de valaha éltek az alábbi sajátos szokások: az olaszok fél lábra álltak köszönés közben, az angolok először jobbra, majd balra hajoltak meg, a franciák pedig behajtották a jobb térdüket, miközben üdvözöltek valakit. Figyelem, az előkelő angol körök szokása még ma is: a férfi csak akkor köszönhet a nőnek, ha az egyértelműen jelzi számára &amp;ndash; például egy diszkrét bólintással &amp;ndash;, hogy fogadni kívánja azt!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Pacsi az egészség jegyében&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34521.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Az úgynevezett nyugati országokban új szokások is kialakulóban vannak. Ma már nemcsak a fiatalok, hanem a politikusok és a sztárok körében is divat például az &amp;bdquo;ökölpacsi&amp;rdquo;, vagyis az öklök finom összeütése &amp;ndash; vagy vízszintesen, vagy alul-felül. Persze, inkább egy ilyen &amp;ndash; igaz, elsőre kissé komolytalannak tűnő &amp;ndash; módi terjedjen, mint a különböző fertőzések, melyeknek a kutatások szerint mintegy 80 százalékát a kezek adják át. Sőt, az Egyesült Királyságban &amp;ndash; brit tudósok &amp;ndash; azt is kimutatták, hogy a kézfogás 90 százalékkal több baktériumot ad át, mint az ökölpacsi. Utóbbi ugyanis csak egy másodperc, és nagyon kicsi felületet érint. Úgyhogy akkor elő az öklünkkel; lám, nemcsak küzdelemre használható! Főleg, hogy &amp;ndash; ha már Ovidius-szal köszöntünk be, köszönjünk el egy másik legendás személy gondolatával &amp;ndash; William Shakespeare is megmondta: &amp;bdquo;De minden első jöttment cimbora üdvözletén ne koptasd a tenyered&amp;rdquo;. Ő is óvta volna tehát a kezeinket és ha hallgatunk rá, megválogatjuk, kivel kerülünk köszönőviszonyba.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2017/elo_az_oklokkel-34522.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;u&gt;&lt;strong&gt;Tudta?&lt;/strong&gt;&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;bull;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;Lakóházak liftjébe lépve mindig üdvözölnünk illik a már bent tartózkodót.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;bull;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;Ülő társaságban a férfiak felállnak, ha idősebbnek &amp;ndash; nők, ha idősebb nőnek &amp;ndash; köszönnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;bull;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;Nők közül elsőként a hajadon a férjezettet, a gyermektelen a gyermekest üdvözli.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;bull;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;A köszönési napszakokat tekintve Magyarországon 10 óráig reggel, 18 órától este van.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;bull;&lt;span&gt; &lt;/span&gt;A bányász-köszönés: &amp;bdquo;Jó szerencsét!&amp;rdquo;, a cserkész-üdvözlés: &amp;bdquo;Légy résen!&amp;rdquo;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/paletta">Paletta</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/koszones">köszönés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/udvozles">üdvözlés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/profimedia-red-dot">Profimédia-Red Dot</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/dr-szasz-adrian">dr. Szász Adrián</category>
 <pubDate>Mon, 06 Nov 2017 07:06:05 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">15950 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Sziasztok, hi vagy hello?</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/sziasztok-hi-vagy-hello</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Azaz nyelvében él a nemzet        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    sajtóanyag        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    archív        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1200&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;Sziasztok, hi vagy hello?&quot; alt=&quot;Sziasztok, hi vagy hello?&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2015/sziasztok_hi_vagy_hello-28771.jpg?1437459066&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A nyelv változása annak minden alkotóelemére kihat: a kiejtésre, az írásmódra, a nyelvtanra, a fordításokra, a kommunikációs mintákra, de leginkább a szókincsre. Egyes szavak elavulnak, eltűnnek, másoknak a jelentésük vagy hangulatuk változik meg, de a legáltalánosabb, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődés a szókincs fejlődését eredményezi.
        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A beszéd akkor alakult ki, amikor az emberiség fejlődése elért egy bizonyos szintet, azóta pedig a nyelvek folyamatosan fejlődnek, átalakulnak. Kezdetben ez ösztönösen működött, reagálva a környezet kihívásaira, majd egyre tudatosabbá vált, így néhány évszázada már szabályokba foglalt rendszer szerint működik.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A magyar nyelv önálló története akkor kezdődött, amikor megszakadt a kapcsolatunk a többi ugor néppel. Ez az ún. ősmagyar nyelv még nem nevezhető egységesnek, a vándorló életmód következtében a nyelvjárások keveredtek, alakultak. A szótörténeti kutatások szerint így is kb. 1000 finnugor eredetű szavunk van, természetesen ezek évszázadok alatt nagyon sokat változtak.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A magyarok letelepedését követően kezdtek kialakulni az egységesebb, igényesebb nyelvváltozatok. A török hódoltság 150 éve nem kedvezett a magyar írásbeliségnek, a kolostorokat elpusztították, a kulturális élet központja Erdély lett, de a török és az azzal párhuzamos, illetve azt követő német hatás nagyon erős volt a magyar nyelv szempontjából.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A magyar nyelv újabb felvirágzása a felvilágosodás korára tehető, amikor is a nyelv tudatos alakítása indult el, a folyamat maga pedig nyelvújítás címen került be a történelembe. Kazinczy Ferenc vezetésével a nyelvújítók célja az volt, hogy a nyelvünket a kor követelményeihez igazítsák, megtisztítsák az idegen hatásoktól, és ezzel párhuzamosan bővítsék szókincsét. Erre nagy igény volt, hiszen nemcsak a tudomány eredményeit kellett beültetni a magyar nyelvbe, hanem az új irodalmi irányzatok sokszínűsége is ezt követelte. Ebből a korból ismert Bessenyei György híres mondása: &amp;bdquo;Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem!&amp;rdquo;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A Magyar Tudós Társaság (a mai Magyar Tudományos Akadémia) munkája eredményeként ötven év alatt több nyelvtan, szótár és nyelvtudományi értekezés jelent meg, mint előtte összesen. A nyelvi normát az MTA elődjének 1832-es helyesírási szabályzata és 1847-es nyelvtana rögzítette. A gondos munka eredménye az is, hogy az 1844-es országgyűlés államnyelvvé nyilvánította a magyar nyelvet.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A XX. század közepére a korábbi németet orosz, majd angol nyelvi befolyás követte. Érdekes, hogy az orosz nyelvből nem sokat vettünk át, annál inkább az angolból, amely folyamat már a hetvenes években elkezdődött. Nemcsak a politikai, gazdasági változás, hanem az irodalmi és kulturális élet változásai is hatottak a nyelvre. A 17. századtól az 1970-es évekig kb. 1000 angol szó és kifejezés honosodott meg a magyar nyelvben, ez az utóbbi néhány évtizedben a technológia fejlődésének köszönhetően rendkívüli módon felgyorsult. Megemlítendő, hogy az angol nyelven keresztül számos, az angolba beépült latin eredetű szó is bekerül a magyar szókincsbe.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Fontos megjegyezni, hogy a szókincs, a kiejtés, a nyelvtan és a helyesírás mellett az ún. kommunikációs minták is változnak, amelyeknek a nyelvhez való kapcsolódása elsőre talán nem is egyértelmű. Az új &amp;ndash; akár Amerikából, akár Nyugat-Európából átvett &amp;ndash; ünnepek, mint például a Valentin-nap és a Halloween, vagy akár köszönési formák, mint a hi, hello elterjedése is ezt mutatja, de ide sorolható a megannyi új keresztnév, amit irodalmi alkotások, filmek hatására adnak a szülők a gyermekeiknek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Napjainkra szabályok sora foglalja össze és egységesíti nyelvünket. Az 1832-ben először megjelent kiadvány óta 30 évente jelenik meg új helyesírási szabályzat, legutóbb 1984-ben. Az MTA által kidolgozott és az Akadémiai Kiadó által kiadott 12. kiadás megjelenése hamarosan, 2015 őszére várható.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/koszones">köszönés</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/archiv">archív</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/sajtoanyag">sajtóanyag</category>
 <pubDate>Tue, 21 Jul 2015 06:11:36 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">13422 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>