<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/7931/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/7931/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Úgy fényképezz, mintha tollat fognál!</title>
    <link>https://www.presztizs.com/paletta/ugy-fenykepezz-mintha-tollat-fognal</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    A Kodak-sztori        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Paletta        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Kultúra        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Göbölyös N. László        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Profimédia-Red Dot        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;669&quot; height=&quot;654&quot; title=&quot;Úgy fényképezz, mintha tollat fognál!&quot; alt=&quot;Úgy fényképezz, mintha tollat fognál!&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30225.jpg?1453705306&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Társasági szenzációként járta be a hír a világsajtót 1968-ban, hogy Paul McCartney „benősül” a Kodak-birodalomba. A bulvársajtó nem teljesen véletlen „félreértését” a Beatles szívrablója választottjának, Lindának vezetékneve, az Eastman okozta, valamint az, hogy az amerikai lány fotós volt, és éppen ilyen minőségben került kapcsolatba Maccával. Csakhogy Linda apját eredetileg Epsteinnek hívták (ugyanúgy, mint a Gombafejűek egy évvel korábban elhunyt menedzserét, Briant), Oroszországból vándorolt ki az Egyesült Államokba, és a családnak semmi köze sem volt a fotográfia és a film történetében kulcsszerepet játszó George Eastmanhez (1854-1932), aki egyenes ági örökösök nélkül halt meg.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;735&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30218.jpg?1453704642&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;667&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30220.jpg?1453704829&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;720&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30221.jpg?1453704875&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;992&quot; height=&quot;768&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30222.jpg?1453704918&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;863&quot; height=&quot;768&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30223.jpg?1453704963&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;665&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30224.jpg?1453705018&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;Erős, mint a metszőfog&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Eastman apja már az 1840-es években kereskedelmi iskolát hozott létre a Kodak későbbi székhelyén, a New York állambeli Rochesterben. George nem sokat koptatta az iskolapadot, mert apja korán meghalt, így 16 évesen családfenntartóvá kellett válnia, de autodidakta tanulmányait hamar siker koronázta. Az új művészet, a fotográfia érdekelte, ő fejlesztette tovább az 1881-ben Peter Houston által felfedezett filmtekercset. Az 1884-ben szabadalmaztatott filmtekercset négy évvel követte az első Kodak kamera. Ez volt az első olyan fényképezőgép, amelyet kifejezetten a filmszalaghoz terveztek. Eastman, aki cégét, a&amp;nbsp;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30218.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Kodak Eastman Company-t 1892-ben hozta létre, az első olyan társaság volt, amely eme eszközök tömeggyártását tűzte ki célul, hosszú évtizedekre megteremtve a modern fotográfia és a mozi technikai hátterét. Nem érdemtelen tehát nevét együtt emlegetni a XX. század vizuális művészetének olyan úttörőivel, mint Edward Muybridge, Thomas A. Edison, a Lumiére-fivérek és Georges Méliés.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;De miért Kodak?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A K betű volt a Kodak Eastman Company alapítójának, George Eastmannak kedvenc betűje. Azt tartotta róla, hogy &amp;bdquo;erős, mint egy metszőfog&amp;rdquo;. Végül a nevet édesanyjával közösen találták ki, az volt a lényeg számukra, &amp;bdquo;hogy rövid és könnyen kiejthető legyen, továbbá ne hasonlítson semmire.&amp;rdquo; A sárga mezőben piros logóval ismertté vált név beváltotta a hozzá fűzött reményeket.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;Ön megnyom egy gombot, a többi a mi dolgunk&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Eastmanék kezdettől fogva a fényképezés minél szélesebb körű népszerűsítését célozták termékeikkel. Már egy 1889-es reklámszövegük így hangzik: &amp;bdquo;Ön megnyom egy gombot, a többi a mi dolgunk&amp;rdquo;. Száz kép elkészítésére betöltött, 25 dollárba kerülő masinájukat úgy hirdették, mint az egyetlen kamerát, amelyet bárki képes használni külön instrukciók nélkül.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az 1893-as Chicagói Világkiállításon már a Daylight Kodak aratott, amely filmjének befűzéséhez nem kellett sötétkamra. Az új csoda elsősorban a nők körében vált nagyon népszerűvé. A technikai haladás és a Föld ismeretlen tájainak meghódítása kölcsönös hírverést adtak egymásnak, amikor a később az Északi-sarkig eljutó Robert Peary Kodak kamerával örökítette meg grönlandi expedícióját. Különlegességnek számított az 1894-ben megjelent Folding Kodet, amely filmre és a hagyományos üveglapokra egyaránt tudott felvételeket készíteni. Hamarosan, a századforduló táján elkészült a mindössze öt dollárba kerülő &amp;bdquo;zsebkamera&amp;rdquo;, a tenyérnyi Pocket Kodak is.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30220.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;1901-ben született meg a Kodak-fényképezőgépek leghosszabb életű modellje, a két dollárért kapható, egy korabeli rajzos mesekönyv manófiguráiról elnevezett Brownie, amelynek utolsó változatai nyolc évtizeddel később kerültek forgalomba. Kezdetben gyermekeknek ajánlották, de az első világháború idején katonák tízezrei is ezzel örökítették meg harctéri mindennapjaikat. 1908-ban Joseph August Lux osztrák kritikus azt írta a Brownie-ról, hogy hozzáférhetőségének és egyszerű kezelésének köszönhetően &amp;bdquo;dokumentálhatják önmagukat és környezetüket, és ezáltal némi stabilitást érezhetnek a modern világ áradatában.&amp;rdquo; A 30-as években külön verziót készítettek a cserkészek számára, a következő évtizedben pedig megjelent a Six-20 Flash Brownie, az első szinkronizált gép leszerelhető vakuval, amellyel éjszakai felvételeket is lehetett készíteni. A legnagyobb sikert talán az egyszerű bakelitvázas Kodak 127 Brownie érte el, amelyből több millió példányt adtak el a világon 1952 és 1967 között.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30221.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A Brownie-nak nagy propagátora volt a kiváló brit fotós Bert Hardy, a Picture Post munkatársa, aki haditudósítóként részt vett 1944-ben a normandiai partraszállásban, majd a Bergen-Belsen-i koncentrációs tábor felszabadításában. Ő bátorította egy nevezetes cikkben az amatőr fotósokat azzal, hogy egy jó felvétel elkészítéséhez nincsen szükség drága gépekre, és ennek bizonyítékául Brownie-val készítette el a háború után brit fotózás egyik leghíresebb képét két fiatal hölgyről a blackpool-i tengerparti promenádon.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;1963 volt a Kodak Instamatic megjelenésének éve, amely könnyen betölthető filmkazettájával még inkább mindennapivá tette a fotózást. Az első esztendőben több mint 50 millió darab kelt el belőle, és különböző változatait egészen 1988-ig gyártották. 1975-ben azonban már arról számolhattak be, hogy a cég mérnöke, Steve Sasson kiterjesztette a világ első digitális kamerájának prototípusát. 1995-től indult meg a DC40-es digitális kamera sorozatgyártása, azóta a Kodak-kamerák szerves részeivé váltak internet-központú világunknak.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30222.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A 60-as években a Kodak elhagyta a földi atmoszférát, hogy elinduljon a világűrbe: vele készültek az első amerikai űrhajós, John Glenn fotói, de az 1969-es Holdra szállás felvételei is. Azt ma már kevesen tudják, hogy a rochesteri cég készített először mikrofilmet még a 20-es évek végén, eredetileg azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék a bankok adatfeldolgozását.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Figyelemre méltó, hogy jó néhány híres fotográfus kezdte pályáját Kodak gépekkel, köztük a francia Henri Cartier-Bresson, az amerikai Ansel Adams és Richard Avedon. Akinek azonban élete összeforrt a Kodakkal, az a 90. életévében járó Neil Montanus. A rochesteri Montanus 1954-ben kezdett el a céggel dolgozni kezdetben reklámfotósként, később portréival remekelt (ő csinálta 1961-ben Walt Disney valaha volt legjobb arcképét, 1974-ben pedig őt bízták meg az új amerikai elnök, Gerald Ford hivatalos portréjának elkészítésével), aztán bejárta a világ legegzotikusabb tájait, és utat mutatott a víz alatti fotózás rejtelmeibe is.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;És már az eszközöknél tartunk, említsünk meg néhány kiváló fotográfust, akiket az 1935-ben megjelent Kodachrome film tett halhatatlanná. Kodachrome-ra készült például Steve Curry ikonikus Afgán lánya (1984) a National Geographic számára, Peter Guttman számos fantáziadús tájképe, vagy Alex Webb, az utcai fotózás királyának képei, köztük A fény szenvedése (The Suffering of The Light) sorozat. Kodachrome filmen örökítették meg II. Erzsébet angol királynő 1953-as koronázási ceremóniáját is.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30223.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Irány a mozi!&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Még tartott a némafilm-korszak, amikor a Kodak 1923-ban a mozi felé vette az irányt. Amatőr felvételekkel kísérletezték ki a 16 mm-es, cellulóz acetát alapú filmet, az első Cine-Kodak filmkamerát és a Kodascope nevű vetítőt. 1928-ban az amatőr filmesek színesben is megörökíthették élményeiket a szintén 16 mm-es Kodacolor filmmel. 1929-ben már olyan mozifilmmel jelentkezett a Kodak, amelyet kifejezetten a hangosfilm számára terveztek.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A cég megbecsülését jelzi, hogy 1931-től, a technikai Oscar-díjak bevezetésétől kezdve egészen 2007-ig 9-szer tüntették ki a Kodakot az Aranyszoborral. (Tehát nem csupán az Oscar-gálák fényének emelése miatt állították fel teljes joggal a hollywood-i Kodak Theatre előtt az Oscar-szobrokat, hanem saját jogukon is megérdemelték e dekorációkat.) 1951-től aztán a Royal Journey címmel megindult az Eastmancolor-filmek sorozata. Ez a kanadai dokumentumfilm az akkori még csupán brit trónörökös pár, Erzsébet és Fülöp észak-amerikai útjáról készült. A következő évtizedekben számos látványos játékfilm készült Eastmancolorra, amely ugyan olcsóbb volt, mint a nagy rivális Technicolor (éppen ezért lett igen kedvelt például Indiában), egy idő után azonban színei erősen fakulásnak indultak.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2016/ugy_fenykepezz_mintha_tollat_fognal-30224.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;2001. november 9-án nyílt meg a Hollyood Boulevardon a Kodak Theatre, amely 2002 márciusától kezdve az Oscar-gálák állandó színhelye lett. Az épületet, amelynek halljában az Art Deco stílusú oszlopokra vésték fel a legjobb film Oscar-díjasainak névsorát kezdetektől napjainkig, a nagy parádé előtt négy hétre kibérli a Los Angeles-i Filmakadémia, az év többi részében pedig kiváló koncertterem. Az Eastman Kodak 75 millió dollárért vette meg a névhasználat jogát és 2012-ig, amikor a cég csődeljárás alá került, a színház fő szponzora volt. &amp;nbsp;(Jelenleg Dolby Theatre-nak hívják, miután a Dolby Laboratory vette meg a névhasználatot 20 évre).&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A 125 éves vállalat, amely még közhasználatú kifejezést is adott az amerikai köznyelvnek (&amp;bdquo;Kodak moment&amp;rdquo;: olyan személyes élmény, amelyet meg kell örökíteni az utókornak), az új elnök-vezérigazgató, Jeffrey W. Clarke vezetésével végül kijutott a válságból. Rochesterben ma is vallják a régi elvet, hogy a fényképezőgép úgy álljon az emberek kezében, mint egy toll (miközben manapság egyre kevesebben írnak tollal&amp;hellip;). 2014-ben a cég megállapodott a nagy filmstúdiókkal mozifilmek szállításáról, mintegy garanciát szerezve e hagyományos eszköz megőrzésére. Ezzel egy időben jelentették be, hogy a Kodak kibocsájtja első androidos okostelefonját&amp;hellip; A vásárlókkal való interakcióknak pedig mi is lehetne más a fóruma napjainkban, mint a Facebook? A legnagyobb közösségi portálon éppen egy &amp;bdquo;Kodak Moments&amp;rdquo; nevű oldalon oszthatják meg felvételeiket a legmodernebb készülékek tulajdonosai az alkalmazás letöltésével.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;u&gt;George Eastman öröksége&lt;/u&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az alapító George Eastman 1932. március 14-én, 77 évesen vetett véget önkezével életének, miután elhatalmasodtak gerincbántalmaiból adódó fájdalmai. &amp;bdquo;Elvégeztem a munkámat. Mire várjak még?&amp;rdquo; &amp;ndash; írta búcsúlevelében. Soha nem nősült meg, az Eastman Kodak Company vezetését már hét évvel korábban átvette tőle William Stuber.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Vagyonának nagy részét iskolák létrehozásába fektette. Ő alapította meg Rochesterben az Eastman School of Musicot, a város egyetemének fogorvosi karát, és támogatta a helyi technológiai intézetet is. Jelentős összegeket hagyott londoni és más európai klinikákra, valamint a virginiai Hampton és az alabamai Tuskegee egyetemekre, amelyeken fekete diákok tanultak. Házát, melyben napjainkban a Nemzetközi Fotográfiai és Filmmúzeum működik, az Egyesült Államok történelmi örökségévé nyilvánították. A hollywoodi Hírességek Sétányán aranycsillag őrzi George Eastman emlékét a filmszalag feltalálásáért.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/kultura/paletta">Paletta</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/kultura">Kultúra</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kodak">Kodak</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/profimedia-red-dot">Profimédia-Red Dot</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/gobolyos-n-laszlo">Göbölyös N. László</category>
 <pubDate>Mon, 25 Jan 2016 06:59:11 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">14088 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>