<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/838/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/838/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Fotoszintézis egy gerinces sejtjein belül</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany/fotoszintezis-egy-gerinces-sejtjein-belul</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tancsa Ágnes        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;260&quot; height=&quot;204&quot; title=&quot;Fotoszintézis egy gerinces sejtjein belül&quot; alt=&quot;Fotoszintézis egy gerinces sejtjein belül&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/images/fotoszintezis-egy-gerinces-sejtjein-belul-4874.jpg?1280744361&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kanadai kutatók egy kétéltű sejtjeiben, az állattal szimbiózisban élő algát találtak. Ez azért érdekes, mert eddig úgy vélték, a gerincesek immunrendszere minden idegen anyagot megpróbál elpusztítani. Ezért eddig lehetetlennek vélték, hogy egy növény megéljen egy kétéltű sejtjeiben.         &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;p&gt;Ez a felfedezés az immunkutatásban is hozhat újdonságokat, mert ahhoz, hogy az alga az állati sejtbe bejusson, vagy arra van szükség, hogy ki tudja kapcsolni a kétéltű az immunrendszerét, vagy az alga képes azt kijátszani. Így tud kialakulni az a kölcsönösen előnyös kapcsolat a két létforma között, amiben az egysejtű alga oxigénnel és szénhidrátokkal látja el az állatot, míg a másik nitrogéntartalmú vegyületeket biztosít a növénynek.&lt;/p&gt;    &lt;div&gt;Ezt a hihetetlen felfedezést Ryan Kerney, a kanadai Dalhousie Egyetem kutatója tette a foltos harántfogú gőte &lt;i&gt;&lt;span&gt;Ambystoma maculatum embriójának a &lt;/span&gt;&lt;/i&gt;&lt;span&gt;vizsgálata közben. Ekkor fedezte fel, hogy az embrió világoszöld színe az őt körülvevő kocsonyás burokból származik. A színért pedig egy alga, az &lt;i&gt;Oophilia amblystomatis &lt;/i&gt;a felelős. Ennek a két élőlénynek szimbiotikus kapcsolata már régebb óta ismert volt a tudósok előtt. Azonban úgy hitték, az alga csak a petéken kívül helyezkedik el, nem pedig a sejtekben. A kutató azt is megállapította, hogy az algát ebben az együttélésben gyakran mitokondriumok sokasága veszi körül, feltehetően, hogy azok a növény által előállított szénhidrátot és oxigént felhasználják.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;  &lt;div&gt;&lt;span&gt;A kutatókat még egy kérdés foglalkoztat: Hogyan jutnak az algák a gőte testébe. Ennek a kérdésnek a megválaszolása talán az immunkutatásokra is kihathat.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/fotoszintezis-allatban">fotoszintézis állatban</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/tudomany">tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tancsa-agnes-0">Tancsa Ágnes</category>
 <pubDate>Mon, 02 Aug 2010 10:19:29 +0000</pubDate>
 <dc:creator />
 <guid isPermaLink="false">1575 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>