<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/8490/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/8490/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>A fehér por nyomában</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/feher-por-nyomaban</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kolumbia VI.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;A fehér por nyomában&quot; alt=&quot;A fehér por nyomában&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33018.jpg?1489427706&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Mottó:
A kokain történelme évezredekig nyúlik vissza. Dél-Amerikából származik, az ott élő ó-indiánok fedezték fel, hogy általánosságban fokozza a teljesítőképességet. Kr. e. 3000 körül a kokacserjét az istenek ajándékának tekintették, levelének rágása egész Dél-Amerikában elterjedt. 1400 körül Peruban az inkák kokalevél- ültetvényeket működtettek. 1835-ben a kokát először ábrázolták pontos rajzzal az angol médiában. 1884-ben Freud cikket publikált, melyben javasolta a kokain használatát különféle betegségek, állapotok kezelésére. 1903-ban a Coca-Cola Company kivonta a kokaint üdítőjéből. Csak 1912-ben ötezer, kokainnal kapcsolatos haláleset történt az Egyesült Államokban, így 1914-ben tiltott szerré vált az USA-ban.
(forrás: Wikipédia, a szabad enciklopédia)
        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;664&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33019.jpg?1489427821&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33020.jpg?1489427873&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33021.jpg?1489427906&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;527&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33022.jpg?1489427994&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33023.jpg?1489428123&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;rsquo;La fabrica de cocaina!&amp;rsquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Hajnali ötkor Juan rázza a vállam. Kinézek az ablakon, hajnalodik. Félálomban már majdnem dühösen küldöm a fenébe, de izgatott arca és csillogó szeme valami rendkívüli kalandot sejtet, ha én is úgy akarom. Bevásárolni indul, megyek-e vele? Már éppen csalódottan hanyatlanék vissza az ágyba, amikor kacsint és meggyőz, hogy menjek vele, nem bánom meg. A kis piros dzsippel vagy három órán keresztül zötykölődünk úttalan utakon, majd egy vízmosáson átkelve egy kis faluba, sőt inkább csak egy erdei munkástelepre érkezünk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A fedett fészer alatt több öszvér lustán rágcsálja a szénát. Épp mondanám Juannak, hogy a sérült fenekem miatt még mindig nem ülök fel semmiféle lábasjószágra, de aztán eszembe jut, hogy a Roho- párnán ülve az öszvéren is majdnem olyan, mintha a székben rostokolnék egész nap. Így is teszünk, bérelek egy öszvért tíz dollárért, és nekieredünk. A fényképezőgépet legnagyobb sajnálatomra a bázison kell hagyni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Csupa fegyveres embert látok magam körül, de nem rendőrök és nem katonák, a homályos sejtés, hogy mi lesz ebből, egyre jobban kezd kivilágosodni. Juan másik két állatot vezet kötőféken. Bevásárolni megyünk, csak éppen azt nem tudom, hogy mi lesz a &amp;bdquo;Csemege&amp;rdquo; meglepetés-kosarában. Két óra múlva Juan a másik két öszvért az enyém után köti, szorosan mellettem gyalogol, egyik keze a nyeregkápán nyugszik.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Mosolyog, azt mondja, nyugodjak meg, így biztonságosabb, mert őt ismerik arcról, engem nem. Ki? Hol? Vigyorogva mutat körbe-körbe a sűrű erdőben. Nem értem, de nem kérdezősködöm túl sokat, már kezdem gyanítani, hogy miről lehet itt szó. Ha eddig nem aggódtam, most már kezdek komolyan nyugtalankodni, de innen &amp;ndash; úgy sejtem &amp;ndash;, már nincs visszaút.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33019.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Az erdő kellős közepén, zsebkendőnyi tisztáson egy kétszintes, vadászháznak látszó épület és egy méretes fészer áll. Juan elégedetten pózol: &amp;rsquo;La fabrica de cocaina!&amp;rsquo;, a kokaingyár. Mondja és mutatja, hogy a föld alatt terpeszkedik a gyár, a laboratórium.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Két rezzenéstelen arcú fegyveres ember jön elénk, barátságosan üdvözlik Juant, a puskával kérdően böknek felém. Juan megnyugtatja őket, hogy sem &amp;rsquo;gringo&amp;rsquo;, sem rendőr nem vagyok, inkább csak európai rokon a távoli Estremadura tartományból.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Tájszólásban és nagyon gyorsan beszélnek, amiből gyakorlatilag egy kukkot sem értek. Juan az oldaltáskájából átad nekik egy kisebb köteg százdollárost, és mielőtt visszacipzárazza a szögletes bőrszütyőt, látom, hogy tele van pénzzel.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Groteszk, hogy az USA-t ugyan gyűlölik, de a pénzüket, a dollárt imádják. Ezen nagyon nem lepődöm meg, sokszor láttam már hasonlót. Én nem mehetek le, tulajdonképpen nem is szeretnék, ha nagyon belegondolok, így is messze-messze átléptem saját morális határaimat. A gyeplőt a fészer oldalához kötik, az öszvéren várok.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Egy sebhelyes, ritkás fogú, angolul is pár szót beszélő, ósdi flintát szorongató kamaszt állítanak mellém őrnek, annak ellenére, hogy Juan beszámol nekik, hogy egyedül le sem tudok szállni az öszvérről, és a szék nélkül egy lépést sem tudok megtenni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Rögtön szimpatikusabb leszek, a kemény embereknek is van szívük, valahol mélyen. Kis porkolábom hoz némi harapnivalót, a cipó egészen finom. A teához előkotor a zsebéből egy finom csokit. Érzem, hogy nem leszünk rosszban, nem fog bántani.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Kérdezhetnékem van a hellyel kapcsolatban, de visszafogom magam, nem feledem Enrique intő szavait még Cartagenaból. Inkább csak a srácot beszéltetem, így kevésbé érzem magam zavarban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A házból kijön egy jólöltözött, magas férfi, igaz barátként lapogatja meg Juan hátát, velem is kezet ráz, de nem mutatkozik be. Együtt mennek vissza a házba. Pár perc múlva több ember négy nagy cukros zsákot cipel az öszvérek mellé, majd jó erősen rájuk kötözik a csomagokat. Nyilván kokain van benne. Nem tudom megítélni, hány kiló fehér cucc rejtőzhet a cukorban, de abból, ahogy felpakolták, legalább ötven kilósak lehetnek a zsákok. Ha rendőr lennék, most jó fogást ejthetnék. Ha rendőr lennék, nyilván nem lehetnék itt, vagy már nem lennék életben.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Egy szót se!&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33020.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Áldomást isznak, engem is kínálnak, megkóstolom, szörnyű az íze. Pálinka és kénsav keveréke lehet. Elindulunk visszafelé. A telepen az öszvérekről az emberek átpakolnak a piros dzsip platójára, Juan a főnöknek megint ad egy köteg pénzt, megebédelünk a kantinban, és máris gurulhatunk lefelé, vissza San Agústinba, még napvilágnál vissza szeretnénk érni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Juan kitesz a Casa del Nelli-nél. Nyomatékosan felhívja a figyelmem, hogy ha jót akarok, senkinek se meséljem el, hogy merre jártunk, és mit láttunk. Kezet rázunk, és elpöfög a platón lustán heverő kokainbálákkal. Úgy teszek, ahogy mondta, ezúttal azt hazudom a többieknek, hogy Juan felesége családjának vittünk ellátmányt a hegyekbe.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az átélt kalandot sehogy sem tudom befogadni, inkább külső szemlélőként tekintek erre a napra. Ez nyilván nem az én világom, soha nem is lesz az. Ezek az emberek a ma tapasztaltak ellenére is nyilván könyörtelen gyilkosok, gazemberek, gonosztevők. A rajtam kívül álló tények ellen semmit sem tehetek, mindig volt és mindig lesz az emberiségnek sötét oldala.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Virágillatú szobám sötétjében kavargó gondolatokkal az agyamban zuhanok mély álomba.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Német szállodát tervezni Kolumbiában?&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Reggel szó szerint a hasamra süt a nap, csodálatos így ébredni! A Casa del Nelli-ben mindenki otthonosan érzi magát. A kertben rengeteg egzotikus virág nyílik, kutyák, macskák és teknőcök lustálkodnak a bokrok alatt. Nelli említi, hogy egy német befektető szeretne a környékre szállodát építeni, felírja az email-címét. Bár szívesen eltöltenék itt tervezéssel és műszaki vezetéssel pár hónapot, de tudom, gyakorlatilag a nullához közelít az esélye annak, hogy engem bízzon meg ezzel a munkával (szerzőnk eredeti képesítése építészmérnök &amp;ndash; a szerk.)&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33021.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Este Juan feljön megint, kedvel bennünket. Kedélyesen beszélgetünk, megkérdezi, hogy tetszett a felesége faluja. Dörzsölt, cinkes, pókerarcú alak ez a Juan. Civilben apa és férj, taxisofőr és túravezető, fű alatt pedig ember-, fegyver-, kábítószer- és műkincskereskedő. Az okos, állandóan csillogó szeme sem áll jól, ha Bogotába születik, biztos politikus lett volna, és legálisan fosztogathatna. Mivel állandóan kopottas ruhában és szakadt kocsival jár, így négyszemközt muszáj megkérdezem, hogy ugyan mit csinál azzal a rengeteg pénzzel? &amp;bdquo;Milyen pénzzel?&amp;rdquo; &amp;ndash; és kacsint. Nagy a család. A németet ő is ismeri, de szerinte csak jövő nyáron szeretne nekikezdeni a tervezésnek, építkezésnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Vacsorára megint azt az isteni finom spagettit rendeljük, majd tele hassal lezavarunk még néhány elmaradhatatlan Uno partit. Elbúcsúzunk Juantól és Nellitől, mi korán reggel útnak eredünk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Reggel hatra jön értünk egy piros Nissan pickup taxi, ami olyan magas, hogy ketten tolnak felfelé a fülkébe, a San Agústin terminálon teherbuszra szállunk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A természet nagysága és felülmúlhatatlan ereje mindig is lenyűgözött, terepasztalon kalandozó hangyának érzem magam. Hajmeresztően szűk kanyonokon vágunk át, a távolból hihetetlenül meredeknek látszó kaptatókon araszolunk a hágó felé, majd üvöltő motorfékkel ereszkedünk le Popayanba, a hegylánc túlsó oldalára. Dél-Kolumbiában a Kordillerák három jól elkülönülő vonulatra válnak szét, az egyiket pont az elmúlt órákban szeltük át.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Anderst kiképezik&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az ekvádori határhoz közeledve egyre sűrűbben sorjáznak a katonai ellenőrző pontok, ahol rajtam kívül mindenkinek le kell szállni. Miközben az egyenruhások alaposan átbogarásszák a papírokat, a svédek hótnyugalommal bevágnak reggelire egy nagy tányér levest. A tornácos épület sarkánál Andersék vidám beszélgetést folytatnak a katonákkal. Tejfehér bőrük, szőke hajuk és kék szemük meglehetősen feltűnő errefelé. Maria már elfoglalta helyét a buszon, amikor látjuk, hogy Andersnek az egyik katona hevesen magyaráz valamit, két kézzel rázza a fegyverét, majd Anderst karon ragadva eltűnnek a ház mögött.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33022.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Pár másodperccel később gépfegyver-kerepelés rezegteti a repedt ablakot. Három rövid sorozat. Maria halálsápadtan néz rám. Uramisten, mi volt ez? Hát, ez az volt, aminek gondoljuk &amp;ndash; valaki lőtt. Maria hanyatt-homlok bukik le a buszról, a ház sarkánál zokogva borul az elégedetten vigyorgó Anders karjaiba.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A buszon Anders elmeséli, hogy ez a tejfelesszájú katona megkérdezte tőle, hogy lőtt-e valaha gépfegyverrel? Ugyan, hol lőtt volna? Az uppsalai jogi egyetemen? Szeretné-e kipróbálni, mert van neki egy dugi-tár a zsebében. A többit pedig hallottuk a buszról. Anders égővörös arccal, fülig érő szájjal meséli, hogy a ház mögött pár dollár gazdát cserélt, a srác a kezébe nyomta a fegyvert, megmutatta, hogyan kell lőni, és ő beleeresztett a dzsungelbe három sorozatot. &amp;bdquo;Na de mi van, ha valakit eltalált?&amp;rdquo; &amp;ndash; aggódik jogosan Maria.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Mindhárman gyűlöljük a fegyvereket, Anders mégis élt az alkalommal, és megsorozta a nagy semmit. Nem róhatom fel neki, amit tett, mert a napokban &amp;ndash; finoman fogalmazva &amp;ndash; prekolumbián sírt tártam fel, tegnap pedig nem mellékesen kokainszállításhoz asszisztáltam.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Otthon fel nem merülne bennünk, hogy ilyesmiben részt vegyünk, honi konszolidált, ám nem nyárspolgári életünkben teljességgel életszerűtlen lenne ezeknek még a gondolata is, de távol a hazánktól a vékony, ámde erős kulturális máz bizony megreped.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Repesek az örömtől, hogy élek!&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Andersék is imádnak úton lenni, &amp;bdquo;mozizni&amp;rdquo; a buszon. Anders hét évvel ezelőtt, a középiskola és az egyetem között egymagában volt már másfél éves világkörüli úton. Elképesztőnek tartom, hogy egyes fiatalok, mint Anders például, az iskolapadból éppen csak kibukva, az érettségi bankett után még másnapos, kótyagos fejjel elindulva, másfél évig utazgatnak a világban egyedül. Most, a jogi egyetem befejeztével, másik útvonalon ugyan, de újra a világot kerüli. A világ mintha összement volna az elmúlt évtizedekben. A globalizáció már nem veszély, hanem valóság, azt hiszem, az volt az eddigi csúcs, amikor Panama őserdeiben a Chucunaque folyón óriási Maggi-reklámtáblát láttam.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/a_feher_por_nyomaban-33023.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Maria, Anders szociális munkás kedvese, akit viccesen &amp;rsquo;lille gresa&amp;rsquo;-nak, &amp;bdquo;Malackának&amp;rdquo; becéz, nemrég csatlakozott hozzá egy hónapra, ő Peruból fog hazarepülni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Egész jól vagyok, de a fenekem lehetne jobban is. Az a kis, félnapos San Agústin-i lovaglás alaposan feltörte a jobb oldalát, amit szerencsére az öszvéren utazás nem súlyosbított.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A szállítójárműből egészen pontosan lehet következtetni a rákövetkező útszakasz minőségére. Popayanban csili-vili minibuszba szállunk át, ami órákon át kanyarogva príma aszfaltúton visz Pasto-ba, közel az ekvádori határhoz. Következik a harmadik busz. Kevesebb, mint három óra múlva tökéletesen kinyúlva megérkezünk Ipialesba, a határra. Maria már szó szerint vánszorog. Nem igazán rajongok az ilyen egész napon buszos utakért, az éjszakai utazást sokkal jobban szeretem, amikor kiesik egy kocka a &amp;bdquo;filmből&amp;rdquo;, de legalább halad egy nagyot az ember, és nem kell szállást keresni, fizetni. Ugyanakkor előfordul, hogy nemigen van más választásunk, mint egész nap a buszon ücsörögni, ha haladni is akarunk. Az elvesztegetett időért, a buszon eltöltött napért busásan kárpótol a táj szépsége és a sokféle érdekes teremtmény, akikkel találkozunk. Ezen a harmadik buszon teljesen elérzékenyülve figyeltem az embereket, legszívesebben megöleltem volna mindet, szeretem őket.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az ekvádori határon, torkon ragad egy viszonylag ritka érzés. Örülök, sőt mi az, hogy örülök, repesek az örömtől, hogy élek!&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kolumbia">Kolumbia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz-0">Nagy Bendegúz</category>
 <pubDate>Mon, 13 Mar 2017 18:02:28 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">15327 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>A misztikus San Agustin kultúra</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/misztikus-san-agustin-kultura</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kolumbia V.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;A misztikus San Agustin kultúra&quot; alt=&quot;A misztikus San Agustin kultúra&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32752.jpg?1485158953&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Mottó:
„Kolumbia délnyugati csücskében San Agustin békés kis települése körül ősrégi ásatási helyek mesélnek az i.e. VIII-I. században virágzott kultúra isteneiről, nagyurairól és a pórnépről. A táj megannyi arasznyitól akár hétméteres magasságig terjedő mosolygó, szomorú vagy épp fenyegető arcú faragott emberalak otthona. Bár a legrégebbiek az egyiptomi piramisokkal egyidősek, szinte semmit sem tudunk a misztikus szobrok és tárgyak ókori alkotóiról.”        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;664&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32753.jpg?1485159051&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32754.jpg?1485159147&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32755.jpg?1485159187&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32756.jpg?1485159244&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32757.jpg?1485159349&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;664&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32758.jpg?1485159390&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;750&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32759.jpg?1485159435&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;&amp;bdquo;Casa de Nelli&amp;rdquo; vendégház&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Bogotában épp csomagolok, Peter cimbora elkísér a terminálra. A busz San Agustin-ba este negyed tizenegykor indul. A pályaudvaron megismerkedek egy svéd párocskával, Maria-val és Anders-sel Uppsalaból és egy holland lánnyal, Carlijn-nel. Pitalitoba igyekszünk, onnan tovább taxival lehet majd San Agustinba menni. A &amp;rsquo;Cootranhuila&amp;rsquo; társaságnál a jegy harmincötezer pesóba kerül, ezúttal alkunak nincs helye. Az utasrész válaszfallal van lezárva, nincs kilátás. Az első ülésen, a vécével átellenben ülök. Nem tudok aludni, mert az éles kanyarokban a vécé ajtaja időnként hangos robajjal kivágódik, és &amp;ndash; általános derültséget keltve &amp;ndash; néha egy-egy letolt gatyás utas az ölemben köt ki. Sebaj! A tévében ráhangolódásképpen a &amp;rsquo;Maria full of grace&amp;rsquo;, egy nagyon megrázó, drogcsempészetről szóló kolumbiai dokumentarista játékfilm megy.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32753.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Tapalito-ban a nap a busz ablakában kel fel. Csotrogány amerikai kisteherrel négyezer pesóért visznek tovább bennünket. A Magdaléna folyó felső folyása mentén a táj leírhatatlanul gyönyörű, szó szerint méregzöld. A nyaktörő hegyoldalban kanyargó utat a mély kanyonok fenekén haragosan tajtékzó folyó kíséri. Mindannyian hullafáradtak vagyunk, de a táj szépsége és a jó levegő felvillanyoz. Terepjáróval megyünk ki a Maco ökofarmra, de nincs hely. Ugyanígy járunk a Casa Francesca-val is.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Mindez csak azért történik, hogy továbbmenjünk, és megtaláljuk a földöntúli szépségű &amp;rsquo;Casa de Nelli&amp;rsquo; vendégházat. Fent a hegyen paradicsomi körülmények közepette fogunk lakni. Általában véve is észbontóan gyönyörű a táj országszerte, de ez a vidék igazán különleges, nekünk arborétum.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A francia tulajdonosnő fia, Lorenzo fogad bennünket. A ház dombtetőn, a dzsungel kellős közepén egy csodálatos kis kerttel körbeölelve fekszik. Itt majd&amp;rsquo; minden fából készül. Idegenvezetőnk, aki rozzant dzsipjével felhozott ide, tizenkettőkor jön értünk, megyünk lovagolni. Pihenni, aludni kellene, de annyira fel vagyunk spannolva, mintha itt a levegőben is valami ajzószer terjengene, hogy inkább kártyázunk. Öten nyomjuk az Uno-t, egy új-zélandi srác a beugró.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Szabadtéri &amp;rsquo;Néprajzi Múzeum&amp;rsquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A kis piros dzsippel lemegyünk a városba, lóra szállunk. A nyereg kényelmetlen, ha érezném a hátsóm, azt mondanám, hogy kemény, de így csak a hátam fáj tőle. Folyton lemaradok, mert nekem lépésben vagy vágtában megy a lovaglás, de a másodikat inkább kihagyom. Ha ügetnék, biztos nem maradna bőr a fenekemen és csont a hátamban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Különösen nekem, aki járni sem tud, eszement élmény a lovaglás, főleg San Agustin környékén. Hajmeresztő kanyonokba ereszkedünk le a nyugodt lovakkal. Azt nem mondhatnám, hogy állandóan biztonságban érzem magam, mert a gebe a mindkét oldalon több száz méter mély szakadék peremén, a sziklás talajon néha idegesen botladozik lefelé, alattam mérgesen zúgva követelődzik a sárgásbarna Magdalena folyó. Szívesen elnyelne, mert ma még nem evett embert. A biztonság érzése Kolumbiában valami mást jelent, mint nálunk. Ha túléled, biztonságos, ha nem, tisztességgel, katolikus szertartás közepette viszonylag olcsón eltemetnek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32754.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A szabadtéri &amp;rsquo;Néprajzi Múzeum&amp;rsquo; teraszán vastag, édes cukornád teát iszunk. A nagyobb szobrokat sajnos nem láthatom, ahhoz még fel kellene gyalogolni a domboldalra. Sebaj, elképzelem. Félholtan csusszanok le a lóról a székbe. Soha, soha nem ültem még ilyen kényelmes műanyag székben! Szinte elalélok a gyönyörűségtől. A többiek gratulálnak, Juan, a túravezető vigyorog, fogadtak, hogy fel fogom adni. Soha!! És különben is, hogy adtam volna fel? A nyereg után a rozzant sárga műanyag sörreklám széken üldögélni igazi megváltás. A múzeumlátogatás után újra lóra kell pattanni, amihez nekem az égvilágon semmi kedvem sincs.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A &amp;bdquo;Casa del Nelli&amp;rdquo;-ben igazi itthoni, európai spagetti vár, utána este tízig nyomjuk az Unot és a beszélgetést, majd ájulásszerűen alszunk el. Az ágyban szomorúan konstatálom, hogy a nyereg feltörte a fenekem, úgyhogy egy pár napig-hétig, míg az új bőr kinő, nagyon észnél kell lennem. Mindig úgy letör, amikor valami baj van azokkal a testrészeimmel, amelyeket nem is érzek. Mintha csak becsapnának a hűtlen alsó végtagjaim. Mindennek ára van. Egy karcolás a fenéken pár nap, egy nagyobb seb több hét hason fekvést, egy motorral égetett seb a bokán három-hat hónap folyamatos odafigyelést követel a továbbiakban. Tudom, mert tele van velük a lábam, a testem.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32755.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Annyira büszke voltam, hogy hét héten át semmi komolyabb bajom nem történt a rengeteg kaland során. Aggaszt, hogy a lovaglás feltörte a fenekem, mert ez leginkább égési sérülés, és az &amp;ndash; főleg, ha rajta ülök &amp;ndash; nagyon lassan gyógyul. Néha szívesen feladnám az egész utat, de kapitulálni sem könnyű, innen nem lehet csak úgy ukmukfukk hazamenni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A háznak csodálatos minden szeglete, zuga. A történet sem új: Mexikótól délre már többször hallottam hasonlót. Nelli, az ötven körüli francia tulajdonosnő turistaként jött ide, a hely megbabonázta, itt ragadt, és azóta ezt a családias kis szálláshelyet is igazgatja. Nem nagyon hiányzik neki Párizs. Néhány évente hazamegy idős szüleit meglátogatni, de ha ők sem lesznek, soha többé nem megy haza. Franciaországnak már nincs szíve, mondja.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Ahol a kokain &amp;bdquo;terem&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;San Agustin egészen délen van, az ekvádori határ mellett. Itt ipari méretekben termesztik a kokalevelet, és állítják elő a sok finom kokaint, kacsint ránk Juan, a túravezetőnk. Ez a régió állítólag tele van gerillával, katonával, rendőrrel, és csak Isten tudja még, miféle egyenruhás félkatonai és civil-anarchista alakulattal. A turistákat már rég nem bántják, sőt fényképezkedni is szeretnek velük. Bűnözők, gyilkosok, ember-, fegyver- és kábítószer-kereskedők, de valahol mélyen a szívükben ők is emberek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32756.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Juan meséli, hogy a környéken nem túl régen meggyilkoltak egy kampányoló szenátort. A merénylet harmadik kísérletre sikerült, menekülés közben kommunista gerillák lőtték szitává a kocsijában. Hat ember halt meg, köztük a sofőr, a szakács, a titkár és két testőr. Ritkán ugyan, de sajnos azért még előfordulnak hasonló esetek Kolumbiában, de a &amp;bdquo;mezei&amp;rdquo; turista ebből semmit nem érez. Így legyen!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Juan, az idegenvezetőnk, aki &amp;ndash; én már tudom, hogy mellékállásban narkó-, fegyver-, ember- és műkincskereskedő &amp;ndash;, nem rossz ember, csak rosszkor született rossz helyre! Úgy bukott le, hogy egyszer, amikor bevitt a városba, három dollárt kellett volna fizetnem, de a kezébe nyomott ötöst zavartan forgatva kivett a zsebéből egy vastag köteg százast. Több ezer dollár volt nála, majd pimaszul vigyorogva közölte, hogy köszöni, de nem tud visszaadni. Onnan tudom, hogy rendes szíve van, hogy ott álltunk, farkasszemet néztünk, én az ötössel, ő a köteg százassal, és végül nem akarta elvenni az ötösömet. Végül mégis rátukmáltam, mire ő megígérte, hogy valami meglepetést fog nekem szerezni, szervezni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Sírrablásra indulva&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Másnap kérdezi, hogy lenne-e kedvem vele menni? Hova is? Ásatásra. Hát, hogy a fenébe ne! Ha már a piramisokat nem fedezhettem fel, legalább valamit itt letehetek az asztalra. Kamaszkorunkban barátokkal szigorúan illegálisan (mert másképp nem is lehetett volna), fél Déva várát feltúrtuk, de Kőmíjes Kelemenné csontvázát csak nem találtuk meg. Mondja, hogy a fiai találtak egy új, lehet, hogy érintetlen kútsírhelyet a környéken. Az összes skrupulust félretéve engedek a csábításnak, sírrablásra indulunk. Rendes emberként, állítja, általában beszolgáltatja a múzeumnak a talált tárgyakat, de hát nézzem meg ezt a hatalmas nagy lyukat a zsebén, csoda, hogy néha valamit elpotyogtat?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32757.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Eszembe jutnak a bogotái Aranymúzeumban látott prekolumbián aranytárgyak és kerámiák, annak a rejtélyes civilizációnak a nyomai, amely Kr. e. 800-tól az inkák hódításáig virágzott, és amely már évszázadokkal ezelőtt nyomtalanul eltűnt a környékről, mindössze monolit kőszobrokat és rengeteg, még ma is feltáratlan sírkamrát hagyva hátra, amelyeket ezek szerint Juan és hasonszőrű barátai, és most már én is, előszeretettel kutatunk fel.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A kis dzsip után kötött két lovat látva mondom, hogy én ma hétszentség, hogy nem ülök lóra. Nem is kell, a lovak most arra valók, hogy leeresszenek bennünket a kútba. A domboldalon leparkolunk, Juan és egy embere segít nekem a kút szájához eljutni. Alig egy méter átmérőjű, a földből nem emelkedik ki, egy fa gyökerei óvták meg évszázadokon keresztül az enyészettől és a felfedezéstől.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Hegymászó beülő kerül rám, a karabinerbe gyakorlottan kötik be a statikus kötelet, a lábaimat több réteg zsákvászonba bugyoláljuk, még motoros bukó is kerül a fejemre, és a két lóval máris leeresztenek a kútba. Harrison Ford, elsárgulna az irigységtől! Juan azt mondja, hogy a gyermekét már leengedte, odalent minden rendben van, csak várjak rá, míg ő is lejön. A kút nedves alja olyan, mint a nagyapámék pincéje, csak a krumpli és a boroshordó hiányzik. A simára csiszolt, majdnem rés nélkül illesztett kőfal meglepően száraz, földszagú és kriptahangulatú. A síri csendben csak a gondolatok dörömbölnek hangosan a fejemben.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32758.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Felnézek, az ég nem nagyobb egy kakaóscsigánál. Egy pillanatig elgondolkodom, hogy mi lesz, ha Juan nem jön le, és itthagy engem. De nyilván nem ez fog történni, hisz mi érdeke fűződne hozzá, semmi haszna nem származna belőle, és Juan roppant racionálisan gondolkodó ember. Már érkezik is a második kötélen, fejlámpával, gyalogsági ásóval és pár aprósággal felszerelkezve. A köteleket a fent maradt embere folyamatosan feszesen tartja, mert bármikor beszakadhatunk. Juan meséli, hogy egyszer három métert zuhant, a kamra alatt volt még egy másik is.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Leérkezve szakértő szemmel megállapítja, nem mi vagyunk az elsők, s hogy korábban már jártak errefelé mások is. A nyomokból ítélve nagyon régen történhetett. Nem baj, azért nézzünk körül! Szűk a hely, én főleg hason és négykézláb haladok előre. Mint egy kemence a szájától, a sírkamra kibővül, Juan fel is tud állni. Mutatja, hol kezdjek el ásni. Két órával később én négy kerámia köpőcsészével vagyok gazdagabb, Juan egy nagyobb edényt és egy kisujjnyi aranybékát talált. Az érzés leírhatatlan&amp;hellip; Teljességgel megértem a régészek, kalandorok, kincskeresők lelkesedését. Olyan tárgyat fogok a kezemben, amit legutóbb évszázadokkal ezelőtt érintett prekolumbián emberkéz.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Aranybéka a kezünkben&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Felmegyünk, napvilágnál is megnézzük a leleteket. A kis edények egyszerűen káprázatosak! Béka-, kígyó-, majommotívumok domborodnak rajtuk, és egyértelműen látszik a festő díszítés nyoma is. Az aranybékát Juan megköpködi, a nadrágjába törli egypárszor, és máris úgy csillog, mintha ma került volna ki az aranyműves kezei közül. A pillanat egy röpke töredékéig mintha átérezném az ember ősi rajongását az arany iránt, de elmúlik, ez nem én vagyok.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/a_misztikus_san_agustin_kultura-32759.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Juan az aranybékát kétezer dollárért rögvest el is adná nekem. Mondom, hogy nincs kétezer dollárom és a békára sincs szükségem, neki pedig az én kétezer dolláromra nincs szüksége, maradjon csak övé a béka, adományozza az Aranymúzeumnak. Nyakatekert helyzet, jót nevetünk, Juan megértően bólogat. Kimondhatatlanul örülök a föld alól felhozott &amp;rsquo;kincseimnek&amp;rsquo;, megfogadom, hogy jó gazdájuk leszek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A szálláshelyen a svédeknek és a többieknek azt hazudjuk, hogy egy helyi gyűjteményből vásároltuk a holmikat. Hiszik is, meg nem is. Nyakig sáros és hullafáradt testünkben izgatottan csillogó szemünk gyanús lehet nekik, de nem teszik szóvá. A svédek egész napos lovas túrán voltak, mutatják a lélegzetelállító képeket, lelkesen mesélnek az élményeikről. Este vértelen, de annál hangosabb Uno partival zárjuk a napot, majd boldogan térünk meg vackunkra.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kolumbia">Kolumbia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz-0">Nagy Bendegúz</category>
 <pubDate>Mon, 23 Jan 2017 08:17:34 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">15204 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Bogotá csodái</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/bogota-csodai</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kolumbia IV.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;Bogotá csodái&quot; alt=&quot;Bogotá csodái&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32628.jpg?1482391703&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Mottó:
’„Colombia necessita más bandás de musica y menor bandas de guerra!”, azaz, Kolumbiának sokkal több zenekarra, és sokkal kevesebb hadseregre van szüksége. Ez egy szójáték is egyben, mert spanyolul a ’banda’ zenekart és hadsereget, bandériumot is jelent. Ezzel Jorgé barátunk tökéletesen megfogalmazta a mai kolumbiai átlagpolgár életfelfogását és vágyait, miszerint elég volt a száz évnyi vérontásból.’

        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32629.jpg?1482391789&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;768&quot; height=&quot;917&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32630.jpg?1482391872&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;734&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32631.jpg?1482391947&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;664&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32632.jpg?1482391983&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32633.jpg?1482392062&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32634.jpg?1482392119&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32635.jpg?1482392183&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;664&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32636.jpg?1482392233&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;664&quot; height=&quot;1000&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/bogota_csodai-32637.jpg?1482392356&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Ami kihozható aranyból, az mind-mind van&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Reggel kilenckor kidob az ágy, palacsintát, tükörtojást és tejet reggelizünk. A &amp;rsquo;Platypus&amp;rsquo;-ban továbbra sincs hely, de ajánlanak a környéken egy kiadó házat, amelyik csak tíz dollárba kerül fejenként. Kivesszük, így igazi kis házunk lesz Bogotában. Míg Peter interneten állás után érdeklődik, én körülnézek a városban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Kedvenc modernista irodaházam, a nyolcemeletes, tetőteraszos épület valamikor a nyolcvanas években készülhetett. Áttetsző üveghomlokzata az összes szinten láttatni engedi a bent zajló irodai életet. Olyan ez a ház, mint egy fejtetőre állított, kifordított irodai kaleidoszkóp. Órákon át el tudtam volna nézni az üveg túloldalán zajló életet.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/bogota_csodai-32629.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Betévedek a Nemzeti Bank épületében található aranymúzeumba, azaz, &amp;rsquo;Museo del Oro&amp;rsquo;-ba. Egészen csekély mértékben rajongok az aranyért, semmiféle aranytárgy nincs a birtokomban, de elismerem, hogy a kivételes kiállítás és a formabontó dizájn szemet gyönyörködtető. Az ország egész területéről származó tengernyi aranytárgy kapott helyet itt. Életnagyságú aranymaszkok, millióféle tömör aranybéka, tíz kilónál nehezebb, hüvelykujjnyi szemekből álló nyaklánc, aranyba öntött és vésett élet- és haláltörténetek, nekrológok, minden van itt, mit az időtálló nemesfémből ki lehet hozni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Sok tárgy a déli határvidékről, a San Agustín- kultúrából származik, amelyik nyom nélkül tűnt el a spanyol konkvisztát követően. Mindössze földbe ásott, mély kútszerű temetkezési helyeik és a Húsvét szigeteki szobrokra némileg hasonlító, a vidéken szétszórtan található, egy kődarabból faragott sztélék, szobrok maradtak utánuk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2016/bogota_csodai-32632.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A legmélyebb kút-temetők, amelyekbe a királyokat helyezték örök nyugalomra, elérték a negyven méter mélységet. A legnagyobb temető mélyén tizennégy bebalzsamozott holttestet, és rengeteg, velük együtt eltemetett kegyeleti tárgyat találtak a kutatók.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az aranymúzeumból káprázó szemekkel támolygok ki, vissza a valódi, jelen világba. Mivel nincsenek véletlenek, nem is történhet másképpen, minthogy pár perc múlva betévedek egy kőkatedrálisba, ahol a famennyezet a fedélszékkel együtt tömör aranylapokkal van borítva, a szentély és a sekrestye fából faragott bútorai pedig arannyal vannak fújva, festve, ékesítve. Túl sok még mindig itt az arany, nem csoda, hogy abban a korban, amikor a vagyont aranyban és ezüstben mérték, a spanyol és portugál konkvisztádorok megőrültek, és kardélre hánytak mindenkit, aki nem adta át nekik az aranyát.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A mezőgazdasági miniszternél&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Nagyoszloprendes, klasszicista épület mellett a járdán haladva alig vagyok magasabb a házhoz képest körömnyi lábazatnál. Az egész épület rendkívül gyönyörű, ezt már nem a spanyolok építették, legalábbis nem a gyarmati korszakban. Múzeumnak, egyetemnek vagy valamiféle kulturális központnak gondolom, mert csupa jól öltözött ember közlekedik a folyosókon. Rendületlenül haladok a termeken át, és ha valaki kérdő tekintetet vet rám, hogy szó ne érje a ház elejét, hangos &amp;rsquo;Buenos dias&amp;rsquo;-szal köszöngetek jobbra és balra, majd sietve megyek tovább a dolgomra. Ez a taktika általában be szokott válni, ha nem akarom, hogy illetéktelen behatolóként megállítsanak, és kérdezősködjenek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Egy nagyobb teremben a falakon a festményeket, az ablakfülkékben a szobrokat veszem éppen szemügyre, amikor a nehéz függönyökkel leárnyékolt, kissé sötét terem végében egy hatalmas, öntelten terpeszkedő, fából faragott, fekete íróasztalba, és mögötte az irataiba temetkezett középkorú öltönyös-nyakkendős, nagyon ápolt külsejű férfibe botlok.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/bogota_csodai-32631.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A férfi szórakozottan néz fel a papírjaiból, majd láthatóan meglepetten vesz szemügyre. Köszön, és a lehető legnyugodtabb, udvarias hangon megkérdezi, hogy ki vagyok, hogy kerültem az ő irodájába, és &amp;ndash; egyáltalán &amp;ndash; mit keresek itt. Bemutatkozom szépen, elmondom két szóban, mert többre még nem futja a spanyolomból, hogy ki és mi vagyok, majd visszakérdezek. Elmosolyodik, bemutatkozik. Ő Senor XY, Kolumbia mezőgazdasági minisztere. Leesik az állam, most rajtam a megdöbbenés sora. Zavaromban sűrű bocsánatkérések közepette azon nyomban a puha perzsaszőnyeg alá szeretnék süllyedni&amp;hellip; aztán győz a kalandor énem, végül is ő csak egy ember, és közlöm vele, hogy elégedett vagyok a munkájával. Nevetve kérdezi, hogy külföldiként ugyan honnét tudnék bármit erről? A válaszom, miszerint a busz ablakából, őszinte nevetésre készteti, megtaláltuk a közös hangot, és ha már így esett, szán rám pár percet. Angolul beszélgetünk, majd telefonon hív egy biztonsági embert, akit megkér, hogy kedves vendégét &amp;ndash; azaz engem &amp;ndash; kísérjen ki az épületből.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Még visszanézek, innen már látom a közelről alig észrevehető túl nagy táblát: &amp;rsquo;Ministerio de Agricultura, edificio Pedro A. Lopez&amp;rsquo;. Latin-Amerikában szeretik a jelentősebb épületeket híres személyiségekről elnevezni, ami tulajdonképp nagyon hasznos szokás, hisz a funkció a századok során ugyan változik, de maga az épület és a neve az marad.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Élmények a &amp;rsquo;Simon Bolivár&amp;rsquo; téren&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Ez a környéke Bogotának bármelyik európai fővárosban lehetne. Eklektikus paloták, tágas zöld sétányok, fasorok, templomok és katedrálisok, zsúfoltságig tömött kávéházak, boltok, köztük sok könyvesbolt sorakoznak katonás rendben. A lustán ballagó emberek élvezik a délutáni napsütést.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/bogota_csodai-32633.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A &amp;rsquo;Simon Bolivár&amp;rsquo; téren szabadtéri koncert lesz, mi is letelepszünk a lépcsőkre. A hangszórókból sugárzott latin etno-jazz kedvünkre való, a színpadon hangol a zenekar. Peter muzikalitás terén sokkal műveltebb, és szerinte is pompás zenét játszanak. Közelebb megyünk a színpadhoz. Az egyik zenész, Jorgé Gonzales, a zenekar vezetője leugrik, hogy üdvözöljön bennünket. Váltunk pár szót, majd azzal a mondattal enged bennünket utunkra, hogy &amp;bdquo;Colombia necessita más bandás de musica y menor bandas de guerra!&amp;rdquo;, azazhogy, Kolumbiának sokkal több zenekarra, és sokkal kevesebb hadseregre van szüksége. Ez egy szójáték is egyben, mert spanyolul a &amp;rsquo;banda&amp;rsquo; zenekart és hadsereget, bandériumot is jelent. Ezzel Jorgé barátunk tökéletesen megfogalmazta a mai kolumbiai átlagpolgár életfelfogását és vágyait, miszerint elég volt a száz éves vérontásból.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A tér egyik sarkán szabályos szakállas, piros-fehér ruhás mikulással futunk össze, aki az időjárásra és a geográfiai helyzetre való tekintettel, megbocsátható módon, nem rénszarvasszánon, hanem lovaskocsin közlekedik, és onnan fentről, a bakról dobálja a boldogan visongó gyermekek közé az apró ajándékokat.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/bogota_csodai-32634.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Az elnöki palota kapuja kitárul, egy dobossal az élen az elnöki testőrség közeledik. Őrségváltás lesz. Hogy a lehető legjobb képeket készíthessem, az út közepén szembe helyezkedek el velük, hogy majd ha mindössze pár méterre lesznek tőlem, akkor térjek ki oldalra. Csakhogy a vászoning mandzsettagombja beszorul a hajtókarikába, és leránt a földre. Érdekes látvány lehetek, ahogy a székkel haladnék előre, de a nagykerék minden fordulatnál körbe-körbe, fel és le hajtja a karomat. Ideges vagyok, próbálom a gombot kiszabadítani, de nem megy. Az őrség már másodpercek óta egy helyben, az orrom előtt veri a díszlépést. Roppant kínos a helyzet, szándékom ellenére feltartóztatom az elnöki gárdát. Végül megelégelem a dolgot, egy nagy rántással kiszakítom az ing ujját, és mindenki mehet végre a helyére. A gárdisták rezzenéstelen faarccal vonulnak el előttünk, Peter szakad a röhögéstől, azt hiszi szánt szándékkal csináltam.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A félelmetes &amp;rsquo;Las Cruces&amp;rsquo; negyedben&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A lepukkant peremkerületeken sajátságos város-rehabilitációs politikát folytat az önkormányzat. A legdurvább nyomornegyed kellős közepére építenek egy csillogó-villogó új középületet, ami szép lassan, észrevétlenül emeli majd magához a színvonalat. Így épült a romos, szegény 5. utcába a város levéltárának vadonatúj épülete. Az egyik itt dolgozó emberrel beszélgetve kiderül, hogy a taktika kezd beválni. Öt évvel ezelőtt színtiszta romhalmaz volt a környék, de amióta a fővárosi önkormányzat idetelepült, több befektető is felbátorodott, társasházak és új műintézmények nyitották meg kapujukat. A változást látva a helybéli tanulatlan szegény lakosok is maguktól elkezdték kaszálni a füvet, csinosítgatni a házukat és a környékét, és a szemét is szép lassan kezd eltűnni a környék utcáiról.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/bogota_csodai-32635.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Peter a belvárosba megy állásinterjúra egy magán-nyelviskolába, én pedig sétálok tovább. Még fényes nappal van, belépek a hírhedt, és félelmetes &amp;rsquo;Las Cruces&amp;rsquo; negyedbe. Ránézésre ez is csak annyira vészes, mint a &amp;rsquo;Getsemané&amp;rsquo; negyed Cartegenában. Az egyik sikátorban két nagydarab srác fordul be a sarkon, észrevesznek, idejönnek hozzám. Széltében alig férünk el hárman, egyikük nyeglén megkönyökli a vállam. Kérdezik, hogy nem félek-e? &amp;ndash; Tőletek kellene félnem? &amp;ndash; Nem, nem! Aztán bemutatnak egy közeli sikátorba, amelynek &amp;rsquo;Calle del Muerte&amp;rsquo;, Holtak utcája a neve. Majdnem büszkén mutatják a barna foltot az aszfalton. Tegnap éjjel öltek meg ott egy embert. Nem vagyok nyugodt, de nem késlekedhetek a válasszal: &amp;ndash; Srácok, akkor ne menjetek arrafelé, nagyon veszélyes lehet a környék, inkább gyertek, segítsetek nekem felfelé ezen a meredek utcán! Erre a fiúk egymást túlszárnyalva, a röhögéstől, nyerítve tolják felfelé a &amp;bdquo;loco gringo&amp;rsquo;-t, az őrült amerikait, azaz engem.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Egy szélesebb vízszintes gyűjtőutcában két szociális munkás, Gloria és Alessandra szó nélkül megragadnak, beültetnek a szolgálati terepjárójukba, a sofőr kövér gázt ad, miközben a hátsó ülésen két testőr géppisztollyal a kezében pásztázza a környéket. Mesélik, hogy Gloriát az első munkanapon ezen a környéken kirabolták és megverték. Kimentenek, vita nincs, mennem kell. Magyaráznám, hogy milyen kedves emberekkel találkoztam itt is, és Cartagenaá-ban is, de őket nem érdekli, mennünk kell, hamarosan sötét lesz, és &amp;ndash; bár nappal tényleg szép és rendes környéknek látszik, az éj leple alatt errefelé még a helybélieknek sem biztonságos császkálni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/bogota_csodai-32636.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Búcsú Bogotától&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A belvárosban egyetemisták tüntetnek a közoktatási törvény ellen. Az állig felfegyverzett készenléti rendőrség erődszerű harckocsik és szállítójárművek árnyékába húzódva zárt kötelékben biztosít. Nem állítanak meg engem sem, nem igazoltatnak senkit, amíg nincs rendbontás, nem foglalkoznak a vonuló tömeggel. Az egész testet védő golyóálló ruhában parádézó lovasrendőrök igazán látványosak, a nagy ricsajban két lábon ficánkoló riadt lovaikat próbálják megfékezni, miközben csörömpöl rajtuk a középkori páncélra emlékeztető védőhacuka.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az egyik lovas leejt valamit, egy egyetemista rohan, és feladja a kezébe, hogy ne kelljen leszállnia. Egymásra mosolyognak, a rendőr mintegy tudatva vele, hogy ne félj, mi tulajdonképp egy oldalon állunk, megpöccinti a srác vállát, és a cirkusz halad tovább. A barátságos, mélyen együtt érző kolumbiai embereket elnézve és az eddigi tapasztalataimat is összeadva sehogy sem értem, hogy süllyedhetett Kolumbia a vérzivataros, látszólag soha véget nem érő évszázados polgárháborúba. A demonstráló hallgatók menetét önfeledt révületben keringő és kántáló Krisna-hívők köre zárja. Az ő szerepük ebben a menetben számomra nem tisztázott, de ez nyilván az én szűklátókörűségemnek tudható be. A nagy zűrzavart követően este még tűzijátékban gyönyörködünk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2016/bogota_csodai-32637.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Peternek jó híre van, alkalmazzák az egyik nyelviskolában, itt marad egy pár hónapig. Egyik szemem sír, a másik nevet. Megkedveltem ezt a hallgatag fiút, jó volt vele barangolni, Bogotát is megszerettem. Csodálatos város, stílusos, kedves, művelt emberekkel, amely minden sarkon képes a másik arcát mutatni. A legakadálymentesebb is Latin-Amerikában, eddig csak itt láttam önállóan közlekedő, élő, dolgozó kerekesszékes embereket, sokkal többet, mint otthon.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Holnap útra kelek, irány az ekvádori határvidék, San Agustin és környéke. Tizenegy körül ezekkel a gondolatokkal a fejemben alszom el az igazi hajópadlós, függönyös, otthonos bérelt lakásunkban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;(folytatjuk)&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kolumbia">Kolumbia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz-0">Nagy Bendegúz</category>
 <pubDate>Thu, 22 Dec 2016 07:39:41 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">15151 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Cartagena de Indias</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/cartagena-de-indias</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kolumbia II.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1200&quot; height=&quot;798&quot; title=&quot;Cartagena de Indias&quot; alt=&quot;Cartagena de Indias&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32245.jpg?1476334738&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Mottó:
„Cartagena lenyűgöző város, Kolumbia kihagyhatatlan látványossága. 1553. június 1-én az első spanyol gyarmati városként alapították a dél-amerikai kontinensen. Sok-sok éven keresztül a gyarmatosítók itt rakodták be a kontinensen összeharácsolt aranyat és ezüstöt, és hajózták ki az Afrikából hozott rabszolgákat. A városban összegyűjtött kincseket, addig is, míg a galeászok kihajóztak, a spanyolok által bevehetetlennek tartott impozáns erődrendszer védte. Bár Cartagena sok ostromot sikerrel hárított el, az idők során többen is bevették. A több évszázados hanyatlás ellenére az óváros ma is a spanyol gyarmati építészet szabadtéri múzeumaként fogadja az idelátogatót. Végtelenül kígyózó keskeny sikátorok, számtalan templom és kolostor, faragott erkélyekkel tornyosuló színpompás nagypolgári házak, árnyas kis patiok, paloták és sok minden egyéb kápráztat el bennünket.”
(Forrás: Lonelye Planet – South America on a shoestring, 1990.)
        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;744&quot; height=&quot;1120&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32246.jpg?1476334823&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;744&quot; height=&quot;1120&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32247.jpg?1476334861&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32248.jpg?1476334947&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;798&quot; height=&quot;1200&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32249.jpg?1476334989&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;744&quot; height=&quot;1120&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32250.jpg?1476335060&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32251.jpg?1476335183&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32252.jpg?1476335236&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/cartagena_de_indias-32253.jpg?1476335341&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Cartagena de Indiast Pedro de Heredia generális alapította a Karib-tenger parti Calamari indián halászfalucska helyén. Mivel a tengernagy matrózainak többsége az óhazában található Cartagenaból származott, az új város is ezt a nevet kapta. Heredia nevét színház, utca, tér, szobor, egyetem és még ki tudja, mi minden őrzi.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/cartagena_de_indias-32246.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Anglia &amp;ndash; a korabeli Spanyolország egyetlen vetélytársa a világtengereken &amp;ndash; tudomást szerzett Cartagena de Indias stratégiai fontosságáról, a városról, amely a tengerentúli kereskedelmi forgalmat ellenőrizte, ezen belül is a Peruból érkező kincsek továbbításában játszott kulcsfontosságú szerepet. Elhatározták, hogy a gyarmatokon zsákmányolt kincsek lehető legnagyobb részét megszerzik.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;1586-ban Sir Francis Drake, a királynő kalóza huszonhárom hajóból álló flottával és több, mint háromezer katonával indult ellenük. A csapatok &amp;rsquo;Punta de los Icacos&amp;rsquo;-nál szálltak partra, majd a települést megkerülve hátulról támadtak. A legyőzött város vezetői Turbaco-ba menekültek, egy hónappal később pedig tárgyalásokat kezdeményeztek. Sir Francis Drake végül 120 ezer aranydukát ellenében adta vissza a spanyoloknak. A váltságdíj nagyságára és a spanyol korona gazdagságára jellemző, hogy mai értéken ez az összeg legalább száz milliárd forintnak felelne meg.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A szabadság szimbóluma&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A történelmi belvárosban &amp;rsquo;India Catalina&amp;rsquo; aranyozott szobra várja a látogatókat. Az 1495-ben született indiánt, a zambai törzsfőnök lányát 1509-ben Diego de Nicuesa konkvisztádor rabolta, majd adta el Pedro de Heredia nagyúrnak, aki Santo Domingoban megkereszteltette, kitaníttatta és unokaöccséhez adta feleségül. Indián nevét senki sem tudja, ő magát India Catalina-nak hívatta és sok éven keresztül az alkirály tolmácsaként szolgálta V. Károly spanyol király érdekeit. Annak ellenére, hogy spanyol ruhában járt és Alonso Montanez hidalgó felesége volt, élete végéig rabszolga maradt.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2016/cartagena_de_indias-32247.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A városban több helyen is fellelhető szobrát elnézve formás nőszemély lehetett a forradalmi vérű Katalina. Hivatalos élettörténetének ellentmondóan a városban úgy tudják, hogy a &amp;bdquo;szabadság&amp;rdquo; szóval az ajkán, egyetlen jajszó nélkül vált a lángok martalékává és a kolumbiaiak szabadság iránti vágyának örök jelképévé. A róla elnevezett nemzetközi film- és tévéfesztivál már évtizedek óta, idén már negyvenhatodik alkalommal fogja öregbíteni a cartagenai művészeti élet hírnevét.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A várfallal egybeépített sárga óratorony és a gyilokjárón tucatszám sorakozó rozsdás ágyúk méltóságteljesen uralkodnak a várfal alatt pezsgő színpompásan vidám élet felett. A sétányon szárnyas bronz Pegazus-szobrok őrködnek a járókelők lelki békéjén. A várfal és az erőd nagy része tengeri korallból épült, néhol a lakóházak falából is kikacsint a korall agytekervényre hasonlító mintázata.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Megunhatatlan kedvencem a hófehérre meszelt sík homlokzatból kiálló kolostorcseréppel fedett, gazdagon faragott faoszlopokkal gyámolított spanyol erkély. Az ódon belváros utcáit róva az ember még hallja a konkvisztádorok sarkantyúpengését, a lovak nyerítését, az ágyúk dörgését. Az erőd udvarán a Szent Péter Claver katedrális előtti tágas téren érdekes, vasból készült térplasztikák sorakoznak takarosan.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/cartagena_de_indias-32248.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;strong&gt;A Charleston Santa Teresa Hotel&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az ötcsillagos &amp;rsquo;Charleston Santa Teresa Hotel&amp;rsquo;-től, amely tőlem megkapja a képzeletbeli hatodikat is, elakad a lélegzetem! A kolumbiaiak remek érzékkel ötvözik a középkorit a kortárs építészettel és művészettel. A hajdani kolostoregyüttest a lehető legkevesebb módosítással arisztokratikus szállóként állították a szimpla evés-ivás-alvásnál többre vágyó vendégek szolgálatába.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A recepció és az előtér pompája leírhatatlan. A templomhajóból korszerű technikával felszerelt konferenciaterem lett, a belső kerengők és udvarok pihenő, lazító udvarokká váltak.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2016/cartagena_de_indias-32249.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Imádom a hipermodern, minimalista, purista építészetet, de ennek az épületnek több száz éves lelke van, ez a ház szó szerint él. Bár a vastag kőfalak ontják az évszázadok során bebörtönzött fohászt, alázatot, a testi-lelki szenvedést, az ember mégsem feszeng, otthonosan mozog benne.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az tetőteraszon az éttermet körbe lehet járni, a kerengő túloldalán a méternyi széles virágágy kék égben és tengerben folytatódik. Az étterem előtt az éggel egybeolvadó medence várja a hűsölésre vágyókat, a kilátás a városra és tengerre lélegzetelállító. A szokásos módszert bevetve, határozottan jövök-megyek, így senkiben sem merül fel, hogy nem itt lakom. Megfogadom, hogyha valaha is milliomos leszek, aminek &amp;ndash; valljuk be &amp;ndash; nagyon kevés az esélye, de ha mégis, ebben a szállóban mindenképpen eltöltök majd egy pár napot.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A Janus-arcú város&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A szállóból kilépve valósággal mellbe vág a környező utcák fehér- sárga- vörös tobzódása, az ablakokban visszatükröződő kék ég és a mindent beragyogó nap aranykorongja. A rakparton vihar tépázta pálmák mögött a valószínűtlenül pasztellszínű Heredia Színház zömök tömbje okozza a következő sokkot. Egész nap a Cartagena utcán csellengek. Imádom ezt a várost, olyan ez a hely, ahol akár le is telepedhetnék!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/cartagena_de_indias-32250.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Az agyam megtelt, már nem tudok több információt, formát, színt, anyagot befogadni, visszaballagok a &amp;rsquo;Casa Viena&amp;rsquo;-ba. Nem tudom nem észrevenni, hogy a cartagenai nők baba, lány, nő, asszony és élemedett matuzsálem formában is mennyire szépek. A félvér nők, a gyarmatosító fehérek, a rabszolgaként idehurcolt afrikai feketék és az őshonos indián vér keveredései csodálatos teremtmények, akik magukkal ragadják az erre járó férfiak fantáziáját, lelkét, szívét. Később azt is meglátom, hogy a kolumbiai nők szépsége, tartása belbeccsel és belső tisztasággal párosul.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A Getsemané negyed felé haladva szembesülök a város Janus-arcúságával, a környék szegénységével. A legnyomorultabbak itt is örök alkohol- és drogrévületbe temetett aggyal az utcán tengetik életüket. A szerencsésebb szegények helyiségnyi lakást mondhatnak magukénak, ami nappal boltként, manufaktúraként, estére kelve pedig pár perces átbútorozás és rácsleeresztés után lakásként, a nagycsalád élettereként szolgál. Nem ritkán a család becses, legnagyobb értékű ingósága, mint négykerekű mobilis bútordarab, az autó is bent áll a nappaliban.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az egyik ilyen különös helyiség fodrászat, borbélyüzlet, szabóság és még ki tudja mi egyben, ahol egy Hitler-bajszos borbély borotvál, egy joviális arcú középkorú férfi fehér műanyag széken engem bámul, a háttérben pedig egy strici épp egy koszos lábú, mezítlábas kurvával veszekszik, akinek mindene kint van a falatnyi, valaha levendulaszínű rövidnadrágból és topból. Mivel úgyis beretválkozni akartam, kivárom a sorom. A Führer-bajszos ürge akkurátusan borotvál meg az életlen pengével, aminek következtében még másnap is ég a képem, és úgy kipattogzik a bőröm, hogy öröm nézni. Sebaj, majd elmúlik a napon és tenger vízében!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Enrique, az ifjú Keresztapa barátai vagyunk&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/cartagena_de_indias-32251.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A következő napok gondtalanul telnek a csodálatos Cartagena-ban. Peterrel strandolunk a város túlsó felén található szürke strandon, a &amp;rsquo;Boca Grande&amp;rsquo;-n, ahol a víz nem a kosztól, hanem a vulkáni homoktól fekete. A tengerparton termetes mesztic asszonyság gyümölcssalátát veszteget pár pesoért, a belvárosban sült hallal és isteni salátával béleljük ki gyomrunkat.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Meglátogatom a híres San Felipe erődöt, ami leginkább egy partra vetett, szögletes tengeralattjáróra hasonlít. A hatalmas erődítmény gyakorlatilag rámpa, fal, alagút, lépcső és lőrésrendszer összessége.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Meggondolatlanul bent rekedek egy földalatti járatban, mert olyan meredek folyosón gurulok le két keréken, remélve, hogy lesz tovább is út, ahonnan már nem tudok magamtól visszatérni. Kétórányi vaksötét meditáció után egy turistacsoport fedez fel és &amp;rsquo;ment&amp;rsquo; meg aztán.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/cartagena_de_indias-32252.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Már negyedik éjszaka ülünk Peterrel kedvenc sarki kocsmánkban, amikor éjfél körül megjelenik egy kölyökképű cingár férfi. Ahogy leül, mindenki elnémul körülöttünk. Vézna alak farmerban, kinyúlt pólóban, lázban égő, parancsoló tekintettel. Még nem tudom, hogy rendőr-e, vagy valami egyéb, de hamarosan ki fog derülni. &amp;bdquo;Enrique vagyok!&amp;rdquo; &amp;ndash; mondja. &amp;bdquo;Én pedig Bendegúz Budapestről, ő itt Peter Sidneyből&amp;rdquo; &amp;ndash; válaszolom. Hallott már rólunk, hogy napok óta minden este itt ülünk ebben a kocsmában, ahol rajtunk kívül mindenki helyi arc. Kérdésére, hogy nem félünk-e, megnyugtatjuk, hogy eleinte a rossz híre miatt tartottunk a külvárostól, de aztán megnyugodtunk, rendesek itt az emberek. Peter felbátorodik, vállon veregeti, nyugtatja, hogy errefelé neki sincs félnivalója. Először mosolyodik el, lefordítja a többieknek, akik a hasukat csapkodva hangosan hahotáznak.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Enrique zavarba hoz, mert idecsettinti &amp;rsquo;Cartagena de Indias&amp;rsquo; két legszebb örömlányát. A lányokat rajzolhatták és CNC-esztergával gyárthatták, mert különben ilyen idomú nők nem léteznek. Nehezen magyarázzuk meg neki, hogy miért is nem élünk a lehetőséggel. Peter szőke kékszemű férfiként egzotikum errefelé, akiért odavannak a lányok. Nekem pedig &amp;ndash; míg el nem hessegetem őket &amp;ndash; néha lányok és fiúk is telepednek az ölembe.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Mielőtt elmegy, Enrique megölel, megkedvelt bennünket. Barátok ugyan nem lehetünk, mert az végzetes lenne számunkra, de ha bárhova be szeretnénk menni Cartagena-ban, vagy bajba kerülünk, csak hivatkozzunk rá, és minden meg fog oldódni. Áhá, szóval valamiféle ifjabb keresztapával ültünk szemben&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Krokodilbőr-cipőben a kaszinóban&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/cartagena_de_indias-32253.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Következő este egy csillogó-villogó neonba öltöztetett kaszinó mellett megyünk el éppen, amikor egymásra nézünk Peterrel. Ugyanarra gondoltunk. Mi lenne, ha&amp;hellip; A bejárat felé tereljük lépteinket, ahol nyomban öltönyös &amp;bdquo;kétajtós szekrény&amp;rdquo; állja utunkat. Áá-áá, így nem mehetünk be, és különben is, nem látjuk a bejárat előtt kígyózó hosszú sort? Öltözzünk fel rendesen, álljunk be a sor végére &amp;ndash; és egyetlen ujjal máris kilök bennünket az utcára. Kérem, hogy hajoljon közelebb. &amp;ndash; Mi &amp;rsquo;Enrique&amp;rsquo; európai barátai vagyunk, közlöm vele, és be fogunk menni ide. Az ajtónálló sem kezdő, gúnyos mosolyra húzza a száját, hátrább az agarakkal, vissza, Enrique barátai, hát persze, hogyne, naná&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Zord képpel, bár röhöghetnék kínoz, mondom neki, hogy &amp;rsquo;Enrique&amp;rsquo;, a barátunk biztosan nem fog örülni, ha idehívom és ha &amp;rsquo;Enrique&amp;rsquo; bosszús, akkor neki sem lesz semmi oka a boldogságra. A kidobó elbizonytalanodik, közelebb lép, kérdezi, hogy mi tényleg ismerjük-e őt?&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;ndash; Ne szórakozz, szoktak errefelé ezzel viccelni?&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Bent is vagyunk, átad egy csupa comb, mell és tűsarok szőkeségnek, aki a ruhatárba tessékel. Peter frakkot ölt, piros nyakkendőt köt és krokodilbőr cipőbe bújtatja a lábát, én beérem sárga pantallóval, zöld selyeminggel, sárga nyakkendővel. Ragyogóan nézhetünk ki. Játszani nem szeretünk, visszautasítjuk a maréknyi zsetont. Alaposan körülnézünk, megiszunk pár méregdrága koktélt, csókot lopunk egy-két kreol nőtől, és már kint is vagyunk az utcán.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Felfokozott hangulatban üvöltözzük hazáig, hogy &amp;bdquo;Colombia, te quiero!&amp;rdquo;, és majd megszakadunk a röhögéstől, az átélt izgalmaktól&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/cartagena">Cartagena</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kolumbia">Kolumbia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz-0">Nagy Bendegúz</category>
 <pubDate>Thu, 13 Oct 2016 05:09:25 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">14979 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  <item>
    <title>Úton Cartagena de Indias felé</title>
    <link>https://www.presztizs.com/vilagjaro/uton-cartagena-de-indias-fele</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-subtitle&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Kolumbia I.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Világjáró        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Utazás        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Nagy Bendegúz        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;Úton Cartagena de Indias felé&quot; alt=&quot;Úton Cartagena de Indias felé&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31952.jpg?1473058925&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Mottó: „Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked.”
(Gabriel García Márquez)        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-pictures-textarea&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Szövegmező képei:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;744&quot; height=&quot;986&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31953.jpg?1473058993&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31954.jpg?1473059023&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31955.jpg?1473059065&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31956.jpg?1473059123&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31958.jpg?1473059203&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31959.jpg?1473059280&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;744&quot; height=&quot;1120&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31960.jpg?1473059335&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31961.jpg?1473059377&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_pictures_textarea&quot; width=&quot;1120&quot; height=&quot;744&quot; title=&quot;[token global site-name]&quot; alt=&quot;[token global site-name]&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31962.jpg?1473059428&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;Capurgana, Turbo, Monteria &amp;ndash; ismerkedés Kolumbiával&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Capo Tiburon, a Cápa fok még alig takarja el Puero Obaldia-t és máris Capurgana-ba, az első kolumbiai településre érkezünk. Öreg hajós barátunkat a katonák régi ismerősként, bennünket pedig tisztelettel köszöntenek. Kerekesszéket is láthattak már közelebbről életükben, mert kiszedik a csónakból, korrektül szétnyitják, és odaállítják a mólóra. Kipattanok, megérkeztem Kolumbiába, és hip-hip hurrá, még élek!&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31953.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;A bevándorlási hivatal barakkjában alaposan átnézik a csomagjainkat, majd udvariasan megköszönve a türelmes közreműködésünket, precízen pakolnak vissza mindent a helyére. A parancsnok megnézi az útlevelünket, megkérdezi, hogy a konzul asszonyság Puerto Obaldia-ban jó egészségnek örvend-e, még mindig sokat kávézik-e, és örömmel olvas-e újságot? Megnyugtatjuk, hogy igen, és ezzel a hivatalos formaságok után az emberi oldal el is van intézve, Isten hozott Kolumbiában, mehetünk a dolgunkra. Néhány tíz dollárt a hivatalos fizetőeszközre, pesora váltunk be.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Két és fél dollárért találunk egy kissé lerobbant, de tiszta szállót, ami ráadásul nekem is megfelel, nincsenek lépcsők, és mindenhová beférek. Capurgana szép kis üdülőfalu, takaros házakkal, kikövezett utcákkal, gondozott kertekkel. Színes virágok, cserjék, fák mindenfelé. A mi házunk is pálmalevéllel fedett, színes virágkavalkádba ágyazott. Itt is igen erős a katonai jelenlét, lépten-nyomon járőröző szakaszokba botlunk, akikkel kölcsönösen megbámuljuk egymást. A derűsen mosolygó katonák magasak, izmosak, jól felszereltek, csillogó bakancsuk csak úgy csattan a kövön.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Fürdünk, úszunk a tengerben. A mólón posztoló katonák sehogy sem akarják elhinni, hogy én is tudok úszni, ezért amikor már majdnem eltűnünk a láthatáron, csónakba pattannak, és &amp;bdquo;megmentenek&amp;rdquo; bennünket, visszavisznek a kis öbölbe. Sokáig voltunk bent, miközben az apály miatt fél méterrel csökkent a víz szintje, nem tudok kimászni a mólón. Amikor két katona látja, hogy Peter nem bír el, pehelyként rántanak ki, barátságosan lapogatják a hátam, elismerően mondják: nem gondolták volna, hogy ilyen sokáig tudok úszni. Csak járni nem tudok, majd&amp;rsquo; minden más megy, ha van hozzá eszköz, vagy olyanok a körülmények, nyugtatom meg őket.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31954.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Egy kis étteremben halat, rizst, salátát és sült platanot ebédelünk. A hal színes, mintha egyenesen valami óriási akváriumból ugrott volna a tepsibe, majd onnan a tányérunkra. Ha úgy vesszük, a Karib-tenger valóban nem egyéb, mint egy hatalmas akvárium. Fura, hogy az ebéd drágább a szállásnál. Este a Delfin étteremben a mézes-mázos tulaj hét és fél dollárra nyúl le bennünket, amit igazi buksza elleni rablótámadásként élünk meg. Ráadásul a vacsora nyomába sem ért az ebédnek&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Késő este a parton kellemesen elcsevegünk az egyik altiszttel és bogotai fogorvos kedvesével. Üdvözölnek bennünket Kolumbiában, és remélik, hogy jó emlékekkel megrakodva megyünk majd tovább.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az &amp;bdquo;El gran cagua&amp;rdquo; nevű motorcsónak mellett tesszük le a voksot, amely holnap reggel húsz dollárért visz el Turbo-ba, a legközelebbi városba. Repülővel Capurgana- Medellin nagyjából százötven dollár lenne, de a csónak olcsóbb és izgalmasabb a repülőnél. Az árakból gyorsan leszűrjük, hogy nem lesz olcsó errefelé a közlekedés.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A dokk mellett egy hagyományos, kötözött technológiával készülő csodaszép háromszintes bambusz szállodát csodálunk meg. A tulajdonos és az építésvezető büszkén magyaráz. Egy kis park közepén minimalista &amp;bdquo;barokk&amp;rdquo; terrakotta homlokzatú templomocskát veszünk észre. Bármerre járunk, vigyori gyermekek köszöntenek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31955.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;&lt;strong&gt;Busz &amp;ndash; sebességellenőrzővel&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Reggel hétkor a kikötőben a csónakra várunk. Fél nyolc körül mély hörgéssel befordul egy nagytestű speedboat, két darab kétszáz lóerős V6-os motorral a fenekén. Peterrel egymásra nézünk, elismerően bólogatunk. Huszonegy utas és két kapitány a kapacitása a hajónak. Beszállunk, kipöfögünk a nyílt vízre, majd a fenékberúgással felérő padlógáz után szó szerint repülni kezdünk az öböl vize felett. Nemhiába, négyszáz lóerő az itt is négyszáz lóerő. És már a húsz dollárt sem sokalljuk az élményért.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Két és fél óra az út, egy Titumate nevű kis faluban megállunk pár percre, kipakolunk pár csomagot. Turbo előtt a folyótorkolatban zavaros a víz, lassítunk, de még így is ráfutunk egy fatörzsre, ami a levegőbe dob bennünket, és az egyik motor leáll. Pár percnyi berhelés után beindul, mehetünk tovább.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31956.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Turbo nyüzsgő, forgalmas, koszos város, a szél port és szemetet fúj az utcákon. Monteria-i átszállással buszt keresünk Cartagena de Indias-ba. Errefelé is teherbusz jár, a jegy árát lealkudom huszonnégyezer pesoról tizenhatezerre. Egy közeli abc-ben, ahol bankkártyát is elfogadnak, csodák-csodájára el tudok menni vécére is. Kolumbia is szélsőségesen fejlett országnak ígérkezik. Monteria kétszáznegyven kilométer, hét és fél óra a buszon.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A vezető feje feletti nagyméretű kijelzőt első pillanatban nem tudom hova tenni, majd észreveszem a nagybetűs matricát a szélvédő belső oldalán, amelyen a következő szöveg áll: &amp;rsquo;Ez a busz sebességellenőrző eszközzel van ellátva, amelyik akkor lép működésbe, ha a vezető túllépi a hatvanas korlátot városban vagy a nyolcvanas korlátozást országúton. A következő számon jelentheti be a hatóságnak a szabálysértés megtörténtét és mértékét. Forgalmi Rendőrség&amp;rsquo;.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Az első öt óra rettenetes élmény, a busz szó szerint kirázza a lelkünket. Az úton kavargó por az utastérbe is belátogat, ahol nagy örömmel tapad meg izzadt bőrünkön, veszi be magát a legkisebb résbe is. Végtelen szavannákon legelő szürke marhák kísérnek órákon keresztül, néha egy-egy hatalmas púpos bika bődül el fájdalmasan.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31958.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Egyenruhás iskolások lóháton igyekszenek haza, vagy éppenséggel a délutáni iskolába. Némelyik lovacskán három vidám gyerkőc is elfér. Kókusszal fedett házak szabálytalanul elszórva fehérlenek mindenfelé, a házak tetejét leszámítva a kék-zöld a domináns színkombináció errefelé.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Megváltásként éljük meg, hogy Arboliter kisvárosába érve a busz lerobban, kicsit szusszanhatunk, rendezhetjük a belsőségeinket, mielőtt átszállnánk egy másikra, ahol a szűk sorok közt nem fér el a lábam, fel kell húznom.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Este fél hét körül érünk Monteriába. Csontvázunk átrendeződött, bőrünk ragad, ruhánk szürke. Peterrel sokat beszélgetek, örülök, hogy összefutottunk a panamavárosi repülőtéren. Monteria ugyan nagyobb város, de nem lopja be magát a szívünkbe. A külvárosnak a buszpályaudvar környékén vidéki Afganisztán hangulata van. Meglepően gyorsan találunk három és egynegyed dollárért szállást, majd elindulunk körülnézni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31959.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;A belvárosban a vízparton gyönyörű új parkok épültek, igényes burkolatokkal, rámpákkal, öntözött, nyírt pázsittal, hangulat- és díszkivilágítással, akadálymentes vécével.&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Peter Cartagena de Indias-ban hosszabb ideig szeretne maradni, úgy gondolom egy pár napig én is elleszek ott. A Capurgana-i idilli belépő után, amit ma láttunk, az még nem lopta be magát a szívünkbe, reméljük, hogy Cartagena, amit a &amp;bdquo;Karib tenger gyöngyeként&amp;rdquo; is emlegetnek, majd mindenért kárpótol. Alapvető szabály, hogy este hullafáradtan nem vonunk le elhamarkodott következtetést semmiről.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Reggel nyolc körül összeszedjük magunkat, a belvárosban reggelizünk, tíz körül már a Cartagena felé robogó buszon ülünk. Hat óra húszezer peso. A busz ülése első ránézésre kényelmes. Alattunk a rugók kellemesen masszírozzák a fenekünket, de a háttámla majdnem merőleges és nem állítható. Sebaj, legalább erősödik a hátizmunk.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;strong&gt;A &amp;bdquo;Karib tenger gyöngye&amp;rdquo;&lt;/strong&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Cartagena de Indias a Karib-tenger északi partján fekszik, Bolivar járás székhelye, a turisták által leglátogatottabb kolumbiai város. 1533. június 1-én alapították, nevét az anyaországbeli spanyol Cartagena-ról kapta, amelyet pedig a tunéziai Karthágóról neveztek el. A spanyol gyarmatosítás alatt stratégiai elhelyezkedése miatt kulcsfontosságú szerepet töltött be a dél-amerikai kontinens konkvisztájában. Az öböl partjain található pre-kolumbián települések némelyike majd hatezer éves.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31960.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Cartagena-ban a terminálról ezer pesoért helyi tömegközlekedéssel, busszal megyünk be az India Catalina szoborig, ahol a hídnál szállunk le. A helybéli fiatalok készségesen segítenek a meredek lépcsőkön a buszra fel- és leszállni.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A hőség agyforraló. Gyalog megyünk tovább a belvárosig. A Getsemáné negyedben a &amp;rsquo;Casa Viena&amp;rsquo; nevű kis panzióban öt dollárért remek szállást találunk. Állítólag ez a belváros egyik legveszélyesebb negyede, nekünk viszont ez lesz a leggyönyörűbb és a legbiztonságosabb.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;A &amp;rsquo;Casa Viena&amp;rsquo; negyvenes éveiben járó bécsi tulajdonosa egyetemista korában látogatott el ide. Beleszeretett Kolumbiába és a lányba, akit később feleségül vett, haza se ment, itt telepedett le, majd megnyitotta ezt a hátizsákos panziót, szálláshelyet, angol terminológiával &amp;rsquo;backpacker&amp;rsquo;s hostel&amp;rsquo;-t. A tulaj boldog, nyugodt, kiegyensúlyozott ember benyomását kelti. Bár igazán otthon és otthonosan érzi magát itt, azért nagyon hiányzik neki Bécs. Néhány évente &amp;ndash; ahogy a büdzsé megengedi &amp;ndash;, családostul vagy egyedül hazalátogat. Itthonról megy haza. Tizenöt éve Magyarországon élő erdélyi emberként nekem nem kell ezt az érzést hosszasabban magyarázni, nekem is két hazám van.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Peter nálam sokkal óvatosabb, aggódik a biztonságunk miatt, mutatja a vastag rácsokat az ajtón, az ablakon, ami nyilván nem véletlenül került fel. Úgy látszik, az ő agyában sokkal mélyebben gyökerezik a történelem és a média által belekódolt üzenet: Kolumbia veszélyes&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Megállapodunk, hogy előremegyek az első sarokig, körülnézek, majd intek neki, ha jöhet. Így is történik, csak éppenséggel annyira lenyűgöz a sarkon túli pezsgő élet, hogy majd egy fél óra múltán térek vissza, miközben Peter épp nekikezd a tízedik körmének.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Közlöm Peterrel, hogy a sarkon túli parkban az aznapi legfontosabb történéseket egymást túlharsogva megbeszélő anyukák felügyelete alatt egy csomó kisgyermek rohangál, azaz, nem lehet valami veszélyes a hely.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_jobb/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31961.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:right&quot; /&gt;Az egyik sarkon letelepszünk, iszunk egy Poni Maltat, ami a későbbiekben a kedvenc italommá válik Kolumbiában. Malátából készült karamell ízű szénsavmentes italról van szó, ami a nagy melegben a sört nem szerető embernek a legjobb hűsítő ital. Olyan jól érezzük magunkat, hogy hajnalig ugyanannak a kocsmának a teraszán maradunk, és mindenféle emberrel beszélgetünk, sok mindenkit meghívunk egy-egy italra. Bár az összes arra járó csövest és prostit is meghívjuk egy sörre, vagy Poni Maltara, távozáskor nem fizetünk tíz dollárnál többet fejenként.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Néha reggelig csak ülünk a sarkon, nem ritkán azokkal az emberekkel körülvéve, akiktől mindenki óva intett, és szeretve érezzük magunkat. Micsoda emberek, életek, sorsok &amp;ndash; állandóan ez ketyeg a fejemben&amp;hellip;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;Presztízs Magazin&quot; src=&quot;/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2016/uton_cartagena_de_indias_fele-31962.jpg&quot; style=&quot;margin:10px; float:left&quot; /&gt;Délelőtt, az éjszakázástól és a sok Poni Malta-tól még kótyagos fejjel elindulok felfedezni a történelmi városrészt. A fallal körülvett óváros gyönyörűséges gyöngyszeme a spanyol gyarmati építészetnek. Leszögezem: életemben még ilyen színes várost nem láttam. A házak különösen meleg színekben, sárga-piros-rózsaszín-bordó és ezek mindenféle variációjában pompáznak. Akadálymentességről errefelé sem hallottak, úgy érzem, hogy székkel Kolumbia lesz az egyik legkeményebb dió. Állandóan segítséget kell kérnem, de nem bánom különösebben, mert szívesen és méltóságteljesen segítenek.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Közelebbi ismeretséget kötök az &amp;rsquo;arepa rica&amp;rsquo; nevű vastagpalacsintával. A neve szabadfordításban &amp;rsquo;palacsinta gazdagon&amp;rsquo;, és valóban. A tenyérnyi átmérőjű és vastag palacsinta fele sajt, fele tészta, sonka is van benne bőven, és mindössze egy ezres darabja. Miután kettőt bevágok, úgy érzem, ma már nem halok éhen.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/utazas/vilagjaro">Világjáró</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/utazas">Utazás</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/kolumbia">Kolumbia</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz">Nagy Bendegúz</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/nagy-bendeguz-0">Nagy Bendegúz</category>
 <pubDate>Mon, 05 Sep 2016 07:10:49 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">14857 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>