https://www.presztizs.com/taxonomy/term/8812/all?field_news_value=&tid= hu Kőbányán, a kőbányában https://www.presztizs.com/epuletek/kobanyan-kobanyaban <div class="field field-type-text field-field-subtitle"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> Labirintus 194 ezer négyzetméteren a főváros alatt </div> </div> </div> <div class="field field-type-content-taxonomy field-field-news-category"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> <div class="field-label-inline-first"> Rovat:&nbsp;</div> Épületek </div> <div class="field-item even"> <div class="field-label-inline"> Rovat:&nbsp;</div> Építészet </div> </div> </div> <div class="field field-type-content-taxonomy field-field-author"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> <div class="field-label-inline-first"> Szerző:&nbsp;</div> Szilvási-Kassai Eszter </div> </div> </div> <div class="field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo"> <div class="field-label">Fotó:&nbsp;</div> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> Pálfi Balázs </div> </div> </div> <div class="field field-type-filefield field-field-main-picture"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> <img class="imagefield imagefield-field_main_picture" width="1000" height="665" title="Kőbányán, a kőbányában" alt="Kőbányán, a kőbányában" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32829.jpg?1486469918" /> </div> </div> </div> <div class="field field-type-text field-field-teaser"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> Kőbányán járunk. Épp az egyik ismert kereskedelmi tévécsatorna székháza mellett haladunk el, befordulunk egy lakótelepre, majd a kis erdőhöz érünk. Óriási kapu, hatalmas lakattal. A zár lekerül, mi pedig az autónkkal begurulunk egy magas kőfalakkal körülvett udvarba. Ha fölfelé nézünk, már látjuk a régi sörgyár épületeit, a malátaszárító épület karcsú, magas kéményeit, minket azonban sokkal jobban érdekel, hogy mi az, amit a föld mélyén fogunk látni. Itt van ugyanis a lejárata a kőbányai pincerendszernek, mely 194 ezer négyzetméteren terül el. </div> </div> </div> <div class="field field-type-filefield field-field-pictures-textarea"> <div class="field-label">Szövegmező képei:&nbsp;</div> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> <img class="imagefield imagefield-field_pictures_textarea" width="665" height="1000" title="[token global site-name]" alt="[token global site-name]" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32830.jpg?1486470020" /> </div> <div class="field-item even"> <img class="imagefield imagefield-field_pictures_textarea" width="1000" height="665" title="[token global site-name]" alt="[token global site-name]" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32831.jpg?1486470077" /> </div> <div class="field-item odd"> <img class="imagefield imagefield-field_pictures_textarea" width="1000" height="665" title="[token global site-name]" alt="[token global site-name]" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32832.jpg?1486470126" /> </div> <div class="field-item even"> <img class="imagefield imagefield-field_pictures_textarea" width="666" height="1000" title="[token global site-name]" alt="[token global site-name]" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32833.jpg?1486470166" /> </div> <div class="field-item odd"> <img class="imagefield imagefield-field_pictures_textarea" width="665" height="1000" title="[token global site-name]" alt="[token global site-name]" src="https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32834.jpg?1486470208" /> </div> </div> </div> <div class="field field-type-text field-field-news"> <div class="field-items"> <div class="field-item odd"> <div style="text-align:justify"><strong>Évezredes történelem</strong></div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">Alkalmi idegenvezetőnk, Nagy Imre építész, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. munkatársa mutatja az utat, a lejtőn lefelé haladva egy méretes ajtóhoz érünk. A lakat erről is lekerül, mi pedig belépünk, és hirtelen csak annyit tudunk mondani: &quot;Aztaaa!&quot;</div><div style="text-align:justify">Az előtérbe lépve hatalmas belmagassággal találjuk szemben magunkat. A pincének már ez a szakasza ámulatba ejtő, pedig még semmit sem láttunk belőle. Nagy Imre pedig a pincerendszer történetét kezdi el mesélni. Megtudjuk, hogy a történeti levéltárban található egy adományozó levél, melyet IV. Béla király pecsétjével láttak el, rajta a dátum pedig 1244. A területet kőérként említi, innen lehet tudni azt, hogy már az 1241-es tatárjárást megelőző időszakban ismert kőbányaként volt számon tartva.</div><div style="text-align:justify"><img alt="Presztízs Magazin" src="/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32831.jpg" style="margin:10px; float:left" />Szintén levéltári adatok szerint Pest abban az időben egy picike város volt a Duna bal partján, a mostani kiskörúton belül található rész pedig kővel volt körbekerítve. A régészek szerint a kőfal darabjai innen származtak. Feltételezések szerint a bányászok először azt a részt bontották ki, ami a felszínen látható volt, aztán egyre lejjebb mentek, mígnem egy jókora gödör nem keletkezett. Amikor a gödör alja elkezdett nedvesedni az eső- és a talajvíz miatt, a nyirkos követ nem bányászták tovább, hanem elindultak a gödör oldalfalából, és járatot képezve haladtak egyre befelé. Úgy tudni, a kitermelés során például a kecskeméti református templom megépítéséhez biztosítottak alapanyagot, de Pest és Buda fejlődését, újjáépítését is szolgálták az 1838-as nagy árvíz után.</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify"><img alt="Presztízs Magazin" src="/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32830.jpg" style="margin:10px; float:right" /><u>Lenyűgöző méretek</u></div><div style="text-align:justify">Amit már az első pillanatban megállapítunk, hogy hatalmas a pincerendszer belmagassága. A járatok általában hat méter szélességűek és hat-hét méter magasságúak. Ennél azonban még nagyobb meglepetés, hogy azon része, amely a régi sörgyár alatt húzódott, körülbelül 40 ezer négyzetméternyi területen helyezkedik el, és nagyjából hat kilométer hosszú. A mostani regisztrált pincerendszer teljes területe pedig meghaladja 194 ezer négyzetmétert is, az összes hossza pedig megközelíti a 30 kilométert. &bdquo;Az államosítást megelőző időszakban 174 ezer négyzetméternyi pince tartozott a sörgyárhoz, tehát alig húszezer négyzetméter volt, ami más tulajdonában állt&quot; &ndash; meséli az építész, majd hozzáteszi, ezen a területen főként borgazdaságok raktárhelyiségei voltak. A pince a szakember szerint amúgy kiváló minőségű, hiszen télen száraz, nyáron is csak kicsit nedvesebb a pára miatt.</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify"><strong>Amennyit csak lehetett&hellip;</strong></div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">Ahogy egyre beljebb haladunk a járatokon, a belmagasság folyamatosan nő. Utunkat szellőzők kísérik, amik ránézésre szabályos közönként kialakított lyukaknak tűnnek. &bdquo;Amikor bányászták a követ, a felszínen haladtak először előre, ástak egy kutat, és tudták, hogy ameddig találkoznak szilárd kőzettel, addig tudják kitermelni a követ&rdquo; &ndash; magyarázza Nagy Imre, majd hozzáfűzi, azért kellett ilyen sűrűn kutakat ásni, mert az évezredekkel ezelőtti felszínmozgások következtében a kőzet nem egy síkban terült el. Amikor a követ kiszedték, a kutat átszakították, majd szellőzőként használták tovább.</div><div style="text-align:justify"><img alt="Presztízs Magazin" src="/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_fekvo_320px_bal/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32832.jpg" style="margin:10px; float:left" />Abszolút laikusként megállapítjuk, hogy a boltozat kialakítása kicsit áramvonalas, ez a szakember szerint a teherelosztás következtében lett így kiépítve. Nem nehéz rájönnünk, hogy a bányászok a kőkitermelés maximalizálására törekedtek, ugyanis néhány méterenként rövidebb leágazásokat látunk, gyakorlatilag tartófalakat hagytak meg csupán. Van olyan része is a járatnak, ahol még ezt is átlyukasztották, ott csak pillérek tartják a mennyezetet. Ennek a hozzáállásnak persze meglett a következménye, 1861-ben a bánya beszakadt egy hatalmas, 50x50 négyzetméteres területen. A baleset következtében két bányász életét vesztette. Hosszú vizsgálatok következtek, az üzemeltetők végül a bánya bezárása mellett döntöttek.</div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify"><strong>Sör-, majd hadicélú motorgyártás, templom, óvóhely, ipartörténeti kuriózumok</strong></div><div style="text-align:justify">&nbsp;</div><div style="text-align:justify">Amikor 1890-ben beszüntették a bányászatot, két sörgyár működött a felszínen. Ez már abban az időben is elfoglalta a kőfejtők járatait, felismerték ugyanis, hogy a terület kifejezetten alkalmas a sörgyártáshoz. Miközben megyünk tovább, csövekre leszünk figyelmesek és egy rozsdás kétkerekű kiskocsira. Megtudjuk, hogy a malátagyártáshoz kapcsolódó rendszert látunk, ugyanis a fejünk fölött működött régen az az épület, ahol az árpamagok áztak nagy acél- és betontartályokban. Miután a vizet leeresztették, a nedves árpamagot azon a csövön küldték le a pincébe, amely még most is látható. Aláálltak a kétkerekű kocsival, a lezúdult árpamagot pedig elszállították a pince különböző részeibe, ahol a földre leterítve nyolc napig csíráztatták.</div><div style="text-align:justify"><img alt="Presztízs Magazin" src="/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_jobb/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32833.jpg" style="margin:10px; float:right" />Lassan megérkezünk a pince legmagasabb részébe, ahol immár tíz méter fölötti a belmagasság. Nagy Imre szerint itt nagyjából 15-20 méter a szellőző hossza, tehát körülbelül 25-30 méter mélyen vagyunk a föld alatt. Ha a felszínen bombáznának, itt mi akkor is biztonságban lennénk. Ezt az óvóhelyfunkciót a második világháborúban használták ki több módon is. 1944 márciusában a németek Magyarországra költöztették a legfontosabb hadiüzemeiket, a kőbányai pincerendszerbe pedig a német repülőgép-motorgyár került. Odaképzeljük a hatalmas üres terekre az esztergapadokat, a marógépeket, a különböző gyártó gépsorokat és azt a 4-5 ezer embert is, akik a motorgyárat üzemeltették. Úgy tudni, júniusban már be is indult a gyártás, amit azonban november 15-én abba kellett hagyni. Ekkorra már olyan közel voltak az oroszok, hogy nem volt többé biztonságos az üzem. Ez alatt a pár hónap alatt összesen 128 db motort gyártottak.</div><div style="text-align:justify">Persze, hagyományos értelemben vett óvóhelyként is funkcionált a terület, sok ezer embernek nyújtva biztonságot. A járatokban akkor egy gázbiztos rendszerrel kiépített kórház is működött, amit robbanásbiztos ajtókkal láttak el. A levegőztető rendszerében úgynevezett elektromotorok voltak, áramkimaradás esetén egy kerékpárra kellett pattanni, és azt tekerve generáltak elektromosságot. Továbbhaladva egy hatalmas, fehérre meszelt terembe érkezünk, amit Nagy Imre templomként emleget. Budapest ostromakor ugyanis ezen a bombabiztos részen miséztek vasárnaponként az itt meghúzódó budapestieknek. Három ilyen templomterem áll egymás mellett, innen jobbra fordulva pedig egy vaskapuval elzárt részhez jutunk.</div><div style="text-align:justify"><img alt="Presztízs Magazin" src="/sites/presztizs.com/files/imagecache/cikk_allo_320px_bal/kepek/2017/kobanyan_a_kobanyaban-32834.jpg" style="margin:10px; float:left" />A sörgyárnak ezen a részén fúrt kút működött. Nagy Imre elmeséli, hogy több saját kút szolgálta ki a gyár vízigényét, a privatizációt követően azonban az új tulajdonosok úgy döntöttek, nincs szükségük erre, majd a vízműtől megveszik a szükséges vizet. Miután megszűnt a malátagyártás és a sörgyári vízkivétel, a vízszint a kutaknál kezdett visszaállni. Az elzárt részen egy medencét látunk, ami szemlélteti a bánya vízszintjét. Egy lépcsőn 17 méter mélyre lehet lemenni, nem véletlen tehát, hogy ezt a területet búvárok bérlik, hogy a merüléseket gyakorolják.</div><div style="text-align:justify">Visszagondolva megállapítjuk, ez az egyetlen funkciója napjainkban a területnek. A sörgyár privatizációja, vagyis 1993-&#39;94 óta a pincerendszer üresen áll, jelenleg a X. kerületi önkormányzat tulajdonában van. Hasznosítására számos terv készült. Anno kiírtak egy országos építész-tervpályázatot, számos pályamű érkezett, kiemelkedően jó ötletekkel. Felmerült szálloda, étterem, sportpályák létesítésének a javaslata, sőt, még egy kisvasút terve is elkészült. Pénz hiányában azonban mindezekből semmi sem készült el az elmúlt több mint negyed évszázadban. &bdquo;Nagyon bízunk abban, hogy egyszer ezekből a tervekből valóság lesz&rdquo; &ndash; sóhajt Nagy Imre, miközben elhagyjuk a pincerendszert és bezáródik mögöttünk az óriási kapu.</div><div>&nbsp;</div> </div> </div> </div> Épületek Építészet kőbánya labirintus Pálfi Balázs Szilvási-Kassai Eszter Tue, 07 Feb 2017 12:24:26 +0000 Presztízs admin 15239 at https://www.presztizs.com