<?xml version="1.0" encoding="utf-8" ?><rss version="2.0" xml:base="https://www.presztizs.com/taxonomy/term/9758/all?field_news_value=&amp;tid=" xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/">
  <channel>
    <title></title>
    <link>https://www.presztizs.com/taxonomy/term/9758/all?field_news_value=&amp;tid=</link>
    <description></description>
    <language>hu</language>
          <item>
    <title>Méltán lehetünk rá büszkék? – megoszlanak a vélemények</title>
    <link>https://www.presztizs.com/tudomany/meltan-lehetunk-ra-buszkek-%E2%80%93-megoszlanak-velemenyek</link>
    <description>&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-category&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
              &lt;div class=&quot;field-item even&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline&quot;&gt;
              Rovat:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Tudomány        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-author&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                      &lt;div class=&quot;field-label-inline-first&quot;&gt;
              Szerző:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
                    Szilvási-Kassai Eszter        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-content-taxonomy field-field-news-photo&quot;&gt;
      &lt;div class=&quot;field-label&quot;&gt;Fotó:&amp;nbsp;&lt;/div&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    The Guardian        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-filefield field-field-main-picture&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;img  class=&quot;imagefield imagefield-field_main_picture&quot; width=&quot;1000&quot; height=&quot;667&quot; title=&quot;Méltán lehetünk rá büszkék? – megoszlanak a vélemények&quot; alt=&quot;Méltán lehetünk rá büszkék? – megoszlanak a vélemények&quot; src=&quot;https://www.presztizs.com/sites/presztizs.com/files/kepek/2018/meltan_lehetunk_ra_buszkek_-_megoszlanak_a_velemenyek-35306.jpg?1523991737&quot; /&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-teaser&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    Száztíz éve, 1908. január 15-én született Budapesten Teller Ede, magyar-amerikai atomfizikus, akit gyakran a hidrogénbomba atyjának neveznek. Teller már fiatal korában is vonzódott a matematikához, elsőként a Műegyetem vegyészmérnöki karán tanult, majd tanulmányait Karlsruhéban folytatta, ahol többek között megismerkedett a kvantummechanikával is. Ekkor döntötte el, hogy életét a fizikának szenteli, nem sokkal később pedig Münchenben, majd Lipcsében tanult tovább. Első doktori disszertációját az ionizált hidrogénmulekula gerjesztett állapotairól írta, később pedig a molekulaspektroszkópiával kezdett el foglalkozni.        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
&lt;div class=&quot;field field-type-text field-field-news&quot;&gt;
    &lt;div class=&quot;field-items&quot;&gt;
            &lt;div class=&quot;field-item odd&quot;&gt;
                    &lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Ezen a területen érte el legnagyobb sikerét, amit hivatalosan Jahn-Teller-effektusnak hívnak. Dolgozott Rómában és Koppenhágában is, majd visszatért Németországba, ahonnan az Egyesült Államokba emigrált. Kvantummechanikát tanított a George Washington Egyetemen, később a Columbia Egyetemen, ezt követően Chicagóban kezdett el dolgozni az első atomreaktor megépítésén. Hirosima és Nagaszaki bombázása után a Reaktorbiztonsági Bizottságnak lett az elnöke, majd a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot vezette. Sikeres hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre 1952-ben.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;text-align:justify&quot;&gt;Albert Einstein-díjat, Enrico Fermi-díjat és Ignobel Béke-díjat kapott. Munkásságát Magyarországon a rendszerváltást követően ismerték el, többek az MTA tiszteletbeli tagja lett, a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává avatta, Magyar Örökség díjat kapott és 1994-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrendet is. 2003-ban, 95 évesen hunyt el.&lt;/div&gt;        &lt;/div&gt;
        &lt;/div&gt;
&lt;/div&gt;
</description>
     <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/tudomany">Tudomány</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/hidrogenbomba">hidrogénbomba</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/cimkek/teller-ede">Teller Ede</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/guardian">The Guardian</category>
 <category domain="https://www.presztizs.com/szilvasi-kassai-eszter">Szilvási-Kassai Eszter</category>
 <pubDate>Tue, 17 Apr 2018 19:02:39 +0000</pubDate>
 <dc:creator>Presztízs admin</dc:creator>
 <guid isPermaLink="false">16238 at https://www.presztizs.com</guid>
  </item>
  </channel>
</rss>