OUR WORK IS NEVER OVER
Daft Punk – Homework (1997)
A szóbeszéd szerint a srácok ’93-ban egy házibulin találkoztak a Soma Quality Recordings egyik alapítójával, akinek egy rövid tukmálás után egy mára már klasszikusnak számító demót adtak: ez lett a Daft Punk debütáló kislemezének alapja (Alive), ami ’94-ben meg is jelent. A kisebb sikert követve ’95-ben felvették a Da Funk című dalukat, ami talán elődjénél is hallgatottabb lett.
Sikereiknek hála a következő évben szerződést kaptak a Virgin Recordsnál, és megkezdték a debütáló albumuk munkálatait. A fiúk Thomas házában barikádozták el magukat, ezért is viseli a korong a Homework nevet. A Homework az őstechno, a klasszikus house, az acid és a hiphop innovatív egyvelege lett, széles körben tekintenek úgy rá – mind a mai napig –, mint a kilencvenes évek egyik legjelentősebb alkotására. Az alapokat szolgáltató Da Funk és Alive mellett az Around the World, a Burnin’ és a Revolution 909 mind meghódították a világot. Évekre előremutató hangzásvilágával a Daft Punk megteremtette a maga kultuszát, és ez még csak a kezdet volt!Csúcs: Da Funk, Around the World
Ha tetszett, ezt is szeretni fogod: Cassius – 1999
Daft Punk – Discovery (2001)Az ezredfordulóra a duó már a második albumának munkálataiban volt nyakig elmerülve. A 2001-es Discovery merőben eltért az előző albumuk hangzásvilágától. Elmondásuk szerint szerették volna maguk mögött hagyni a kezdeti nyers mivoltukat, így inkább a késői 70-es, korai 80-as évekre jellemző taktusok erős használata jellemezte az új irányukat. Az önismétlést száz százalékig mellőzve berobbantották a mai napig tartó „80-as évek lázt”, imidzsüket robotmaszkok mögé (elé?) rejtették, és a videoklipeket mellőzve az egész lemezt egy japán animációs filmnek rendelték alá: Leiji Matsumoto segítségével megalkották az Interstella 5555 című animációs filmet, melynek sztorijával még a popiparnak is képesek voltak beszólni egyet. A Discovery nyitódala, a One More Time képében a Daft Punk megteremtette a french touch zenei stílust, mely hatalmas sikernek örvendett a szórakozóhelyeken világszerte, sőt a dal mind a mai napig kedvelt rádiósláger. Az egész korongról elmondható, hogy sokkal egységesebb és fogyaszthatóbb, mint az elődje, ugyanakkor egy pillanatra sem alkuszik meg a kommerszség oldalán. A Digital Love, az Aerodynamic és a mindenki által jól ismert Harder, Better, Faster, Stronger mind világslágerek lettek, a sikersztori pedig tovább folytatódott.
Csúcs: Harder, Better, Faster, Stronger; One More Time
Ha tetszett, ezt is szeretni fogod: Madonna – Confessions on a Dance Floor
Daft Punk – Human After All (2005)2004-től a csapat új anyagon dolgozott, ami 2005-ben látta meg a napvilágot Human After All címen. A legenda szerint az anyagot mindössze két hét alatt rögzítették, a korábbiakhoz képest sokkal keményebb, indusztriálisabb felfogásban. Az album összességében pozitív, de inkább vegyes kritikákat kapott. A kritikusok anno főleg azt hangsúlyozták, hogy túlságosan ismétlődő és érezhetően siettetett körülmények között készült. Retrospektív azonban inkább a banda 180 fokos fordulata vezetett a hallgatóság zavarba ejtéséhez, ugyanis a Robot Rock, a Technologic, a Human After All és a The Prime Time of Your Life ma már mind a leghíresebb Daft Punk-dalok közé tartoznak. A lemezzel egyidejűleg rendeztek egy subkult-filmet – Electroma –, melynek premierje a Cannes-i Filmfesztiválon volt. Az album utólagos sikerét mi sem mutatja jobban, mint az azt követő Alive koncertalbum, mely beindította az EDM szekeret szerte a világon – az azóta emblematikussá vált piramisszínpadból monumentális, lézerorgiás show-t levezénylő két robotfickó millió előadót ihletett meg, Deadmau5-tól Skrillexen át egészen David Guettáig.
Csúcs: Human After All, Technologic
Ha tetszett, ezt is szeretni fogod: Justice – Cross
Daft Punk – Random Access Memories (2013)És ezzel be is zárul a kör, elérkeztünk a Daft Punk idén 8 éves utolsó nagylemezéhez. Mintha csak tegnap lett volna... A Random Access Memories-tól megjelenésekor legtöbben azt várták el, hogy egyszerre idézze fel és reformálja meg a modern tánczenét, olyan trackekkel, melyeket mintha egyenesen a Teremtő alkotott volna a zenei mennyországban az emberek kedvtelésére. Mindeközben a francia fiúk „csupán” egy roppant komplex, szerteágazó funk albumot tettek le az asztalra, mellyel feltették a koronát a három évtizedig tündöklő karrierjükre, és egyben elmondtak mindent, amit akartak. Az album semmilyen tekintetben nem hódol be a zenehallgatási trendeknek, nem gyorsan fogyasztható, mégis könnyű alkotás, ez pedig válasz lehet arra is, miért nem indultak vele turnéra a Punkok. A Get Lucky és az Instant Crush mai napig unalomig járatott slágerek, a koronghoz pedig olyan neves közreműködők járultak hozzá, mint Giorgio Moroder, Nile Rodgers, Pharrell Williams, Dj Falcon és még sorolhatnám. A Daft Punk azon ritka adottság birtokában volt, hogy pontosan tudta évekre előre, mi fog történni a popzenében. Ők voltak az előfutárok, akikhez képest a kortársak csak pislogtak, maximum meghatározták magukat. Kevés előadó birtokolt ehhez hasonló érzékenységet – talán Bowie? –, így bátran kijelenthető, hogy Bangalter és Homem-Christo hatása a poptörténetre megkerülhetetlen. Objektíven nézve sem vitatható, hogy a Daft Punknak a legnagyobbak között a helye. Ég velük!
Csúcs: Giorgio by Moroder, Doin’ it Right
Ha tetszett, ezt is szeretni fogod: Louis la Roche – Saturday Night Griever






